Zenés színház

Mester Viktória: "Időben ki kell nyitnunk az ajtókat!"

2013.11.09. 07:12
Ajánlom
Az énekesnő évek óta a Magyar Állami Operaház egyik sokat foglalkoztatott és elismert művésze. Találkozhattunk vele Carmenként, Dorobellaként vagy Octavianként. Novemberben Bartók A kékszakállú herceg vára című operájában Juditot formálja meg, az est másik felében színre kerülő Mario és a varázslóban pedig Angiolierei asszonyt játssza az Erkel Színházban.

Mester Viktóriával Richard Strauss A rózsalovag című operájának egyik felújító próbája után találkoztam. A rigai Andrejs Žagars által rendezett produkció újra szerepel a dalszínház repertoárján, Mester Viktória Octaviant alakítja. „Egy mezzoszoprán számára A rózsalovag főszerepe Isten legnagyobb ajándéka - mondja mosollyal a szemében. - A harmadik felvonásban van egy csodálatos tercett; ha a Jóisten azt akarta, hogy énekes legyek, akkor valószínűleg azért, hogy ezt elénekelhessem."

03DD7289-A500-4FDF-B0AB-7AC158423662

Mester Viktória (Forrás: Magyar Állami Operaház)

Ha Mester Viktóriát látjuk és halljuk az operaszínpadon, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy a Jóisten valószínűleg tényleg azt akarta, hogy ő énekes legyen. A mezőtúri születésű lány Békéscsabára járt zeneművészeti szakközépiskolába, de utána még nem következett azonnal az opera, hiszen jelentkezett Toldy Mária musical stúdiójába. Ezt a lépést ma ferde kanyarnak tekinti, és úgy érzi, bár semmi baja nincs magával a műfajjal, nem szívesen lenne musicalénekes. A rövid kitérő után bekerült a Magyar Rádió Énekkarába, majd a Nemzeti Énekkarba. 1998-ban vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol először magánéneket tanult, majd opera szakon szerzett diplomát. Osztály főnöke az Európában is elismert rendező, Kovalik Balázs volt.

„Kovalik óriási tehetségű ember, igazi rendező. Német iskolán nőtt fel, de mindenfelé nyitott szemmel járt a világban. Nagyon fontosnak tartotta, hogy ezt a nyitottságot és a szakmai maximalizmusra való törekvést, az új iránti kifogyhatatlan kíváncsiságot a tanítványainak a legjobb tudása szerint átadja" - vallja az énekesnő egyik legfontosabbnak tartott mesteréről. A Kovalik-osztály sok izgalmas vállalkozásban részt vett, játszottak különleges helyszíneken, a Vasúttörténeti Parktól egykori gyárcsarnokig, és többen, mint Mester Viktória is, főszerepeket kaptak a Mozart-maraton darabjaiban. Az emlékezetes sorozatot, melynek keretében Mozart három operája - a Figaro házassága, a Così fan tutte és a Don Giovanni - került színre, szintén Kovalik rendezte. Viktória a Così fan tutte Dorabellájaként tette le névjegyét a vizsgának is beillő produkcióban.

„Összetartó osztály voltunk - idézi fel az egyetemi éveket. - Ha egy csapat tagjai nem képesek egymásért szurkolni, akkor nem ér az egész semmit." Tanárai közül megemlíti még Andor Évát, Medveczky Ádámot és Selmeczi Györgyöt. Utóbbinak köszönheti az első Carment: Bizet operájának címszerepét először Miskolcon énekelte, ahol négy évig folyamatosan dolgozott. Az Operába Győriványi Ráth György vette fel, rögtön el is halmozták feladatokkal, s ma is jellemző, hogy számítanak rá az intézményben. „Az Operaházban fantasztikus énekesekkel vagyok körbevéve. Szeretjük egymást például Hajnóczy Julival, aki Sophie-t énekli A rózsalovagban, és osztálytársam volt a Zeneakadémián. Az elmúlt években nem voltak üres heteim, hónapjaim, nem éreztem egyetlen percig sem, hogy elhanyagolnának."

Énekelte és énekli is a Carment, volt Olga az Anyeginban, Cherubino és  Dorabella a Così fan tuttében, Rosina A sevillai borbélyban. November elején egy fontos, új feladat várja. Galambos Péter az Erkel Színházban viszi színre Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásosát, ebben Mester Viktória Juditot formálja meg. Az est másik részében pedig Vajda János Mario és a varázsló című műve látható, utóbbiban Angiolierei asszonyt alakítja majd. A Bartók-művel nem ez az első találkozása. Évekkel ezelőtt Kovalik Balázs rendezésében Bretz Gábor partnereként, akárcsak most, már énekelte Juditot. Ma úgy érzi, hogy akkor még lelkileg nem volt elég érett a szerepre.  „Ilyenkor megszólal a kis csengő belül, hogy még nem jött el az idő" - mondja. Lelkileg megterhelte a feladat, sőt egyszerűen úgy érezte, hogy „kifacsarta" ez a történet.

„A darab két ember iszonyatos drámája, arról szól, hogy egy kapcsolatban mikor nyitunk olyan ajtókat, amelyeket nem szabadna, vagy már késő, amikor végre kinyitottuk. Nagyon lényeges, hogy képesek legyünk a másikhoz úgy szólni, hogy ne törjük őt össze, ne semmisítsük meg. Kovalik Balázsnál egy ilyen próbafolyamat rendkívül intenzív. És én mindig a véremet teszem bele a munkába. Azt is mondhatják, hogy belehalós vagyok. Szóval a mai eszemmel úgy gondolom, hogy kell egyfajtalelki érettség és magánéleti tapasztalat ezeknek a bizonyos ajtóknak a kinyitásához. Nagyon kíváncsi vagyok, izgat a feladat. Nagy boldogság és öröm, hogy gyermekkorunktól kezdve mindent, amit megélünk, be lehet építeni a színpadi munkába. Nevezhetnek amatőrnek, de bármilyen énekessel vagy karmesterrel dolgozom, ha nincs mögötte emberi szeretet, akkor az nem ér semmit. Számomra ez a legfontosabb, még akkor is, ha ezért azt mondják rám, hogy nem vagyok profi."

Barátaival, kollégáival gyakran vállal az Operán kívüli helyszíneken is fellépéseket, kisebb koncerteket. „Nagy élmény olyanoknak énekelni egy koncerten vagy egy zenei könyvtárban, akik ritkán vagy alig jutnak el az Operába" - állítja. Ami pedig a jövőt illeti, 2014-ben újabb kihívások várják: a freiburgi operában lép majd fel. A szerepálmokra vonatkozó kérdéseket általában el szokta hárítani, most is azt hangsúlyozza, hogy leginkább olyan szerepeket kedvel, amelyek „jólesnek a hangszálainak". Charlotte szerepét viszont szívesen énekelné Massenet Werther című opeájában. Azért is izgatja ez, mert Charlotte figurája nem megszokott a mezzo szerepkörben. Az viszont már biztos, hogy februárban Freiburgban Wagner Tannhäuserében Vénuszt alakítja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.