Zenés színház

Mi köze Mefistofelének a DNS-spirálhoz?

2010.09.09. 08:24
Ajánlom
Az olasz modernisták Don Quijotéja, Arrigo Boito, költő, író, librettista, zeneszerző, karmester és Kovalik Balázs találkozása nem új keletű: frissdiplomás operarendezőként 1997-ben Szegeden már színre vitte Boito víziódarabját, a Mefistofelét.

- Tizenhárom év távlatából milyen más rétegei bontakoztak ki Boito egyetlen befejezett operájának, a Mefistofelének?

- A két előadásban sok hasonlóság van, az egész dramaturgiai gondolatmenete, pár szegmense ugyanaz, mint anno. Szegeden a vásári szekereken előadott misszió- vagy passiójáték-jelleget követtük, és akkor egy játékosabb előadást csináltunk. Ez ma kevésbé van jelen. Nem azért, mert kevésbé vagyok játékos, hanem mert most mélyebben élem meg a darabot. Annak idején bizonyos kompromisszumokat kellett is kötni, hiszen a szegedi színház méretei, lehetőségei redukciókat igényeltek, aminél az operaházi lehetőségek gazdagabbak.

- Februárban világpremierben rendezte meg a Bajor Állami Operaházban Eötvös Péter új operáját, Az ördög tragédiáját. Az ördög vagy a bukott angyal tematikája manapság jobban foglalkoztatja?

- Soha nem éreztem a Mephisto-drámában vagy Az ember tragédiájában a bukott angyalság filozófiai, érzelmi tartalmát. Sokkal inkább érdekel az a dualizmus, ami Faustot és Mephistót jellemzi. Ahogyan Mephisto jellemzi magát: én annak az erőnek vagyok a része, amely létrehozta a teremtést, amelyik mindig ellentmond, és ezzel megtermékenyít. Aki mindig rosszat akar, mégis a jót szüli meg általa. Tehát az a fajta gondolkodás, ami a jin és a jang, a pozitív és a  negatív elméletből származik. Tulajdonképpen a DNS-molekula két száláról van szó, ami együttesen hoz létre egy élő organizmust. Így ez a díszlet is egy állványzat, a szegedi előadástól eltérően nem vertikális, hanem egy Bábel-toronyra emlékeztető dupla spirálból áll. Két egymás körül keringő spirálnak a találkozásából, és az így felépülő Bábel-toronyból, amely  körül a cselekmény játszódik.

- 2010-ben miben áll Boito modernitása a zene, a szövegkönyv, a mondanivaló tekintetében?

- A modernitása a dualista gondolkodás. Akkoriban, amikor ezt a darabot írta, ez még nem volt terítéken, csak a huszadik századi komponisták kezdtek el ezzel foglalkozni. A másik a szerkesztési rendszere. Boito a Faust-motívumot nagyon önkényesen kezeli: kiemel jeleneteket Goethe Faustjából, és egymás mellé helyezi őket. Nincs kontinuitás, nincs cselekményelmesélés. A trubadúrban elmesélnek nekünk egy történetet kronologikusan, többféle aspektusból. Wagner a Ringben egy nagy legendát mesél el realistán, és megkomponál benne minden egyes elemet. Boito viszont szinte balladisztikus formát használ, bátran kihagy dolgokat, csupán utal rájuk, egy-egy szóval érzékelteti őket, mégis sikerül összefoglalnia a költemény lényegét. Nem ismerjük meg Margit és Faust találkozását, már csak azt látjuk, amikor megbeszélik, hogyan töltik el a szerelmes órát, a következő pillanatban pedig a börtönben látjuk viszont a nőt. Margit csak utal rá, hogy született egy gyereke, aki eltűnt, egy őrült áriában pedig elmondja, hogy a gyerekét elvették tőle, mégis azt állítják, ő dobta a tengerbe. Ebből mi következtetjük ki, hogy valószínűleg Margit a gyerekét szégyenében megölte. A puzzle-szerűen egymás mellé rakott elemekből tehát nagyvonalúan ismerjük meg a Faust-történetet. A szerzőt nem izgatja a részleteknek és az egymáshoz kapcsolódó láncszemeknek a kidolgozása, sokkal inkább érdekli őt Faust és Mephisto párhuzamossága.

- Mennyire kezelte képlékenyen a szöveget?

- Nem nyúltunk hozzá, nem is éri meg ebből a viszonylag rövid darabból húzni. Gounod Faustjában Margit és Faust szerelmi szálára épül a történet, mint ahogyan az egy romantikus szerzőtől várható. Nálunk nagyon tudatosan ugyanaz a szereplő énekli Margitot és Szép Helénát. Mint ha Faust, Az ember tragédiája Ádámjához hasonlóan, mindig ugyanazt a nőt keresné. Tulajdonképpen ez a szerelem menti meg őt a pokolba kerüléstől.

- Miben látja annak az okát, hogy több mint száz éve nem tűzte műsorra a Magyar Állami Operaház a Mefistofelét?

- Rimszkij-Korszakov munkásságát nem ismerjük, Marschner műveit szintén nem játssza az Opera, pedig fontosak voltak a wagneri zenedráma kialakulásában. Boito azért szorul a peremre, mert a Magyar Állami Operaház kevésbé kísérletező, a jól bevált sztenderekre épít. Ezt mutatja az is, mennyit viccelnek Mefistofele nevével, mondván, hol a másik fele. Nem tudunk azonosulni számunkra szokatlan nevekkel, darabokkal. Ez egy tipikus helyzet, ami nem kimondottan Boito ellen irányul. Ő is beleesik a másod-, harmadrendűnek számító szerzők sorába abban az operaházban, ahol egy hatalmas Verdi-, Puccini-, Wagner-repertoár képezte mindig a bázist. Ahhoz, hogy bemutassunk egy Boitót, valami mást nem mutatunk be. A közönség egyik fele sír, hogy miért nem az Aidát játsszuk, a másik fele pedig azt mondja, hogy végre valami olyat látunk, amit száz éve nem láthattunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt. FRISSÍTVE!
Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját 91 éves korában érte a halál.
Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.