Zenés színház

Mi köze Plateának a magyarokhoz

2014.12.03. 18:45
Ajánlom
Rameau harmincegy ismert színpadi műve négy csoportba sorolható. A csoportok pediglen a következők: tragédie (en musique), opera-ballet (ennek önállósult része, az acte de ballet), comédie lyrique, illetve pastorale-héroїque.

Jelen oldal fórumozói elég bőségesen, hatalmas tájékozottságról tanúbizonyságot téve, leveleztek, írtak a különböző műfajokról. A legkevesebb szó a comédie lyrique-ről esett - nem véletlenül. Ebbe a csoportba ugyanis igazából csak két mű tartozik (bár azok enyhén szólva sem jelentéktelenek). Ide sorolandó Rameau egyik legjobb és legszórakoztatóbb műve a Platée (mivel görög mitológia alapokra épül e mű is, a helyes magyarítás Plátea; így szerepel Pauszaniasz Periégétész Görögország leírása című munkájában).

 Megtévesztő lenne a művet egyszerűen vígoperának nevezni. Bár kétségkívül vannak benne szórakoztató - látvány és történet - elemek, kétségkívül kacagtató, különösen megfelelő előadásban. Jelen sorok írójának a Theater an der Wien-ben volt hozzá szerencséje, élőben, és bizony volt, hogy hangosan nevetett. A mű legismertebb - ámbár nem a legjobb előadása - a Mezzo tévé egyik legtöbbször műsorra tűzött, legnépszerűbb előadása. A Marc Minkowski vezette Musiciens du Louvre zenekar és kórus vérbő performanszának emlékezetes szereplői a békák: elvégre Platea a mocsarak és békák nimfája.

És akkor a magyar vonatkozás: hogy mennyire nem újkeletű Rameau opera műsorra tűzése neves színházban, azt mi sem igazolja jobban, mint az a kevéssé ismert tény, hogy a később Magyarországon letelepedett, a magyar Operát igazgató Sergio Failoni - lánya Oszter Sándor felesége - 1921-ben, tehát alig több mint harminc évesen, Milanóban, a Platée-val mutatkozott be. Egyébként nagy sikerrel. A mester 1928-ban telepedett le Budapesten, és haláláig - tehát húsz éven át - itt élt. Sajnálatos, hogy Rameau műveknek legfeljebb csak partitúráját hozta magával: a Platéet, legjobb tudomásunk szerint, Vashegyi György értő tolmácsolásában először hallhatja a magyar közönség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Fülledt érzelmek és csábító intrikák – Veszedelmes viszonyok a Margitszigeti Színházban

A nyár csúcspontján, július 27-én a XVIII. század Franciaországának titkai és cselszövései kelnek életre a Margitszigeti Színház színpadán.
Zenés színház kritika

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.