Zenés színház

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

2017.06.08. 12:40
Ajánlom
Négy este az operában, több mint 15 órányi zene, melyen 26 éven át dolgozott Wagner. Istenek, emberek, zene, színház és költészet – ez a Ring-tetralógia. Akár szeretjük, akár nem, csak túlzó jelzőkkel lehet róla beszélni.

Habár nem ez volt a terve a kezdetek kezdetétől, Wagner grandiózus ciklust akart írni, amely

magában foglalja az egész életet,

mintaképe pedig az ókori görög tragédia volt, melyet az emberi szellem legnagyobb teljesítményének tartott. A görögöknek, vallotta Wagner, egy közösségi, terápiás művészetélményben volt részük a színházakban, ahol a színművek reflektáltak az egyén és a közösség égető kérdéseire. Ráadásul a színház magában foglalta a művészet valamennyi ágát: a költészetet, a drámát, a vizuális művészetet, a táncot és a zenét. (Tegyük hozzá, hogy Wagner és Nietzsche is, ahogy a korban sokan mások, úgy gondolták, hogy a görögök énekbeszéddel, kántálva adták elő a színdarabokat.)

Liszt, Wagner és Cosima

Liszt, Wagner és Cosima

A zeneszerző nem egyszerűen két korszak különbségét látta abban, hogy az egyes művészeti ágak önállósodtak, hanem egyfajta társadalmi bomlást is. Az opera volt számára az a műfaj, mely ezt a hervadást megjelenítheti és egyben megállíthatja. Az athéni aranykor azért volt számára ideális, mert a mitológiába ágyazott történeteiben „sikeresen elegyedett a társadalmi és a magánélet”. „Önnön történelmével bensőséges összhangban

a nemzet önmagát pillanthatta meg a műalkotásban, saját tudatára ébredt,

és néhány óra leforgása alatt elragadtatottan fogadta önmagába önnön lényegét” – írta Wagner a Művészet és forradalom c. művében.

Az elméleti alapok lefektetése és a zeneszerzés folyamata gyümölcsöző reakcióba lépett egymással. Amikor 1848-ban Wagner belekezdett a Siegfried halála munkacímű librettóba, még nem tervezett tetralógiát írni, a készülő szövegkönyvből született viszont a negyedik rész, Az istenek alkonya librettója. A tematika és az egyre terebélyesedő alapanyag viszont arra késztette a zeneszerzőt, hogy az elmélet felé forduljon. A következő két évben született esszéiben (köztük az Opera és dráma címűben) ilyen kérdésekkel foglalkozik. „Ez határozottan azt sugallja, hogy amikor Wagner komolyan nekifogott a Ring megalkotásának, olyan művészi kihívásokkal szembesült, amelyek pillanatnyi megállásra késztették – egyet hátralépett, és kidolgozta a megfelelő keretet" – írja Bryan Magee.

A tavalyi Wagner-napok egyik színpadképe

A tavalyi Wagner-napok egyik színpadképe

Persze nincs mit csodálkozni azon, hogy a huszonhat éven át készülő tetralógia elméleti alapja megváltozott, megingott ez időszak alatt. (A Siegfried komponálásában nem kevesebb, mint 12 évre akadt meg, ezalatt az idő alatt született a Trisztán és Izola és A nürnbergi mesterdalnokok.) Sőt, a zeneszerző az idő előrehaladtával bírálta önmagát, amikor ezt írta: „intellektuális elméletként kezeltem valamit, ami teremtő intuícióm már magabiztosan megragadott”. Ugyanakkor nem lehetünk elég hálásak neki, hogy megalomániája arra késztette, adjon új arcot az opera műfajának.

A görög minták közül különösen fontos az Oreszteia, Aiszkhülosz tetralógiája, mely három nagy drámából és egy prológ-drámából áll. A Nibelung-mondakör hatalmas anyagából pedig csak úgy lehetett sikerrel operát írni, ha

a hagyományos szerkesztési modellt egy organikusabb modellel helyettesíti,

tehát elfeledkezik az áriák, a recitativók, a duettek kötelező jelenlétéről. Fő rendezőelemként megjelent a leitmotif, az az a vezérmotívum, egy olyan zenei frázis, melyhez bizonyos asszociáció, aktus és szereplő kapcsolódik. Az így létrejövő zenei-drámai világ folyton mozgásban lévő, lélegző egészként működik.

Felhasznált irodalom

Bryan Magee: Wagner világképe. Park Könyvkiadó, 2013.

Budapesti Wagner-napok

A Budapesti Wagner-napok megvalósítja a zeneszerző merész elképzelését, és a Ring június 15-18. között valóban négy este hangzik fel. A tetralógia részein kívül a Parsifal és a Rienzi hallható még a Müpában, előbbi június 8-án és 21-én, az utóbbi pedig 19-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.
Klasszikus

A világhírű Chamber Orchestra of Europe koncertjével indul április 29-én a 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál

Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóját ünnepli az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje, amit a világhírű Chamber Orchestra of Europe ad Perényi Miklós gordonkaművész közreműködésével.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában. 
Zenés színház interjú

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.
Zenés színház elhunyt

Elhunyt Michael Boder karmester

A nemzetközi hírű operadirigenst, aki idén húsvétkor a Magyar Állami Operaház Parsifal-produkcióját vezényelte, hatvanöt éves korában érte a halál – tette közzé az intézmény.
Zenés színház interjú

Nekünk találkozni kellett – interjú Nádasi Veronikával, a Carmen-musical címszereplőjével

Április 19-én, 20-án és 21-én először láthatja Magyarországon a közönség Frank Wildhorn Carmen című musicaljét a Budapesti Operettszínházban. Az első szereposztásban címszerepet alakító Nádasi Veronika számára méltó feladatot jelent ennek a minden porcikájában nagybetűs nőnek a megformálása.
Zenés színház hír

Kálmán Péter a következő évad Kamaraénekese az Operában

A népszerű basszbaritont húsvétvasárnap, a Parsifal-előadását követő tapsrend alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház legnagyobb elismerésének egyik kitüntetettje.