Zenés színház

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

2017.06.08. 12:40
Ajánlom
Négy este az operában, több mint 15 órányi zene, melyen 26 éven át dolgozott Wagner. Istenek, emberek, zene, színház és költészet – ez a Ring-tetralógia. Akár szeretjük, akár nem, csak túlzó jelzőkkel lehet róla beszélni.

Habár nem ez volt a terve a kezdetek kezdetétől, Wagner grandiózus ciklust akart írni, amely

magában foglalja az egész életet,

mintaképe pedig az ókori görög tragédia volt, melyet az emberi szellem legnagyobb teljesítményének tartott. A görögöknek, vallotta Wagner, egy közösségi, terápiás művészetélményben volt részük a színházakban, ahol a színművek reflektáltak az egyén és a közösség égető kérdéseire. Ráadásul a színház magában foglalta a művészet valamennyi ágát: a költészetet, a drámát, a vizuális művészetet, a táncot és a zenét. (Tegyük hozzá, hogy Wagner és Nietzsche is, ahogy a korban sokan mások, úgy gondolták, hogy a görögök énekbeszéddel, kántálva adták elő a színdarabokat.)

Liszt, Wagner és Cosima

Liszt, Wagner és Cosima

A zeneszerző nem egyszerűen két korszak különbségét látta abban, hogy az egyes művészeti ágak önállósodtak, hanem egyfajta társadalmi bomlást is. Az opera volt számára az a műfaj, mely ezt a hervadást megjelenítheti és egyben megállíthatja. Az athéni aranykor azért volt számára ideális, mert a mitológiába ágyazott történeteiben „sikeresen elegyedett a társadalmi és a magánélet”. „Önnön történelmével bensőséges összhangban

a nemzet önmagát pillanthatta meg a műalkotásban, saját tudatára ébredt,

és néhány óra leforgása alatt elragadtatottan fogadta önmagába önnön lényegét” – írta Wagner a Művészet és forradalom c. művében.

Az elméleti alapok lefektetése és a zeneszerzés folyamata gyümölcsöző reakcióba lépett egymással. Amikor 1848-ban Wagner belekezdett a Siegfried halála munkacímű librettóba, még nem tervezett tetralógiát írni, a készülő szövegkönyvből született viszont a negyedik rész, Az istenek alkonya librettója. A tematika és az egyre terebélyesedő alapanyag viszont arra késztette a zeneszerzőt, hogy az elmélet felé forduljon. A következő két évben született esszéiben (köztük az Opera és dráma címűben) ilyen kérdésekkel foglalkozik. „Ez határozottan azt sugallja, hogy amikor Wagner komolyan nekifogott a Ring megalkotásának, olyan művészi kihívásokkal szembesült, amelyek pillanatnyi megállásra késztették – egyet hátralépett, és kidolgozta a megfelelő keretet" – írja Bryan Magee.

A tavalyi Wagner-napok egyik színpadképe

A tavalyi Wagner-napok egyik színpadképe

Persze nincs mit csodálkozni azon, hogy a huszonhat éven át készülő tetralógia elméleti alapja megváltozott, megingott ez időszak alatt. (A Siegfried komponálásában nem kevesebb, mint 12 évre akadt meg, ezalatt az idő alatt született a Trisztán és Izola és A nürnbergi mesterdalnokok.) Sőt, a zeneszerző az idő előrehaladtával bírálta önmagát, amikor ezt írta: „intellektuális elméletként kezeltem valamit, ami teremtő intuícióm már magabiztosan megragadott”. Ugyanakkor nem lehetünk elég hálásak neki, hogy megalomániája arra késztette, adjon új arcot az opera műfajának.

A görög minták közül különösen fontos az Oreszteia, Aiszkhülosz tetralógiája, mely három nagy drámából és egy prológ-drámából áll. A Nibelung-mondakör hatalmas anyagából pedig csak úgy lehetett sikerrel operát írni, ha

a hagyományos szerkesztési modellt egy organikusabb modellel helyettesíti,

tehát elfeledkezik az áriák, a recitativók, a duettek kötelező jelenlétéről. Fő rendezőelemként megjelent a leitmotif, az az a vezérmotívum, egy olyan zenei frázis, melyhez bizonyos asszociáció, aktus és szereplő kapcsolódik. Az így létrejövő zenei-drámai világ folyton mozgásban lévő, lélegző egészként működik.

Felhasznált irodalom

Bryan Magee: Wagner világképe. Park Könyvkiadó, 2013.

Budapesti Wagner-napok

A Budapesti Wagner-napok megvalósítja a zeneszerző merész elképzelését, és a Ring június 15-18. között valóban négy este hangzik fel. A tetralógia részein kívül a Parsifal és a Rienzi hallható még a Müpában, előbbi június 8-án és 21-én, az utóbbi pedig 19-én.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Vizuál

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.
Klasszikus

A Mozart, aki nem a Wolfgang Amadeus

Háromszáz éve született Leopold Mozart, korának egyik legjobb hegedűtanára, akire csodagyerek és csodafelnőtt fia révén emlékezünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A háborús övezetek gyerekeit segíti Andrea Bocelli és az UNESCO programja

Közös zeneoktatási programot indít Andrea Bocelli olasz sztártenor és az UNESCO a fegyveres konfliktusok által sújtott területeken élő gyerekek számára.
Zenés színház selmeczi györgy

Elkészült Selmeczi György új operája

A Krónikás című kétfelvonásos vígopera az intézményes magyar zeneoktatás létrejöttének bicentenáriumára készült a kolozsvári Zenei Líceum és a Kolozsvári Magyar Opera számára.
Zenés színház hír

Plácido Domingo lemondta a 2020-as tokiói olimpián való szereplését

A 78 éves operaénekes a produkció összetettségére hivatkozva lépett ki a 2020 áprilisára tervezett bemutató előkészületeiből – jelentette be az Olimpiai Szervezőbizottság múlt pénteken.
Zenés színház hír

Késelés a színpadon, három művész megsérült

Előadás közben késeltek meg három művészt Szaúd-Arábiában – számolt be róla az Index.
Zenés színház hír

Francia állami kitüntetést kapott az Armel Opera Festival igazgatója

Franciaország kulturális minisztere, Franck Riester a francia állam Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatát ítélte meg Havas Ágnesnek.