Zenés színház

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

2017.06.08. 12:40
Ajánlom
Négy este az operában, több mint 15 órányi zene, melyen 26 éven át dolgozott Wagner. Istenek, emberek, zene, színház és költészet – ez a Ring-tetralógia. Akár szeretjük, akár nem, csak túlzó jelzőkkel lehet róla beszélni.

Habár nem ez volt a terve a kezdetek kezdetétől, Wagner grandiózus ciklust akart írni, amely

magában foglalja az egész életet,

mintaképe pedig az ókori görög tragédia volt, melyet az emberi szellem legnagyobb teljesítményének tartott. A görögöknek, vallotta Wagner, egy közösségi, terápiás művészetélményben volt részük a színházakban, ahol a színművek reflektáltak az egyén és a közösség égető kérdéseire. Ráadásul a színház magában foglalta a művészet valamennyi ágát: a költészetet, a drámát, a vizuális művészetet, a táncot és a zenét. (Tegyük hozzá, hogy Wagner és Nietzsche is, ahogy a korban sokan mások, úgy gondolták, hogy a görögök énekbeszéddel, kántálva adták elő a színdarabokat.)

Liszt, Wagner és Cosima

Liszt, Wagner és Cosima

A zeneszerző nem egyszerűen két korszak különbségét látta abban, hogy az egyes művészeti ágak önállósodtak, hanem egyfajta társadalmi bomlást is. Az opera volt számára az a műfaj, mely ezt a hervadást megjelenítheti és egyben megállíthatja. Az athéni aranykor azért volt számára ideális, mert a mitológiába ágyazott történeteiben „sikeresen elegyedett a társadalmi és a magánélet”. „Önnön történelmével bensőséges összhangban

a nemzet önmagát pillanthatta meg a műalkotásban, saját tudatára ébredt,

és néhány óra leforgása alatt elragadtatottan fogadta önmagába önnön lényegét” – írta Wagner a Művészet és forradalom c. művében.

Az elméleti alapok lefektetése és a zeneszerzés folyamata gyümölcsöző reakcióba lépett egymással. Amikor 1848-ban Wagner belekezdett a Siegfried halála munkacímű librettóba, még nem tervezett tetralógiát írni, a készülő szövegkönyvből született viszont a negyedik rész, Az istenek alkonya librettója. A tematika és az egyre terebélyesedő alapanyag viszont arra késztette a zeneszerzőt, hogy az elmélet felé forduljon. A következő két évben született esszéiben (köztük az Opera és dráma címűben) ilyen kérdésekkel foglalkozik. „Ez határozottan azt sugallja, hogy amikor Wagner komolyan nekifogott a Ring megalkotásának, olyan művészi kihívásokkal szembesült, amelyek pillanatnyi megállásra késztették – egyet hátralépett, és kidolgozta a megfelelő keretet" – írja Bryan Magee.

A tavalyi Wagner-napok egyik színpadképe

A tavalyi Wagner-napok egyik színpadképe

Persze nincs mit csodálkozni azon, hogy a huszonhat éven át készülő tetralógia elméleti alapja megváltozott, megingott ez időszak alatt. (A Siegfried komponálásában nem kevesebb, mint 12 évre akadt meg, ezalatt az idő alatt született a Trisztán és Izola és A nürnbergi mesterdalnokok.) Sőt, a zeneszerző az idő előrehaladtával bírálta önmagát, amikor ezt írta: „intellektuális elméletként kezeltem valamit, ami teremtő intuícióm már magabiztosan megragadott”. Ugyanakkor nem lehetünk elég hálásak neki, hogy megalomániája arra késztette, adjon új arcot az opera műfajának.

A görög minták közül különösen fontos az Oreszteia, Aiszkhülosz tetralógiája, mely három nagy drámából és egy prológ-drámából áll. A Nibelung-mondakör hatalmas anyagából pedig csak úgy lehetett sikerrel operát írni, ha

a hagyományos szerkesztési modellt egy organikusabb modellel helyettesíti,

tehát elfeledkezik az áriák, a recitativók, a duettek kötelező jelenlétéről. Fő rendezőelemként megjelent a leitmotif, az az a vezérmotívum, egy olyan zenei frázis, melyhez bizonyos asszociáció, aktus és szereplő kapcsolódik. Az így létrejövő zenei-drámai világ folyton mozgásban lévő, lélegző egészként működik.

Felhasznált irodalom

Bryan Magee: Wagner világképe. Park Könyvkiadó, 2013.

Budapesti Wagner-napok

A Budapesti Wagner-napok megvalósítja a zeneszerző merész elképzelését, és a Ring június 15-18. között valóban négy este hangzik fel. A tetralógia részein kívül a Parsifal és a Rienzi hallható még a Müpában, előbbi június 8-án és 21-én, az utóbbi pedig 19-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Jazz/World

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Színház

Hatott az összefogás: 80 milliós támogatást ad a minisztérium Gobbi Hilda nyaralójának helyreállítására

Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.