Zenés színház

Milyen a kortárs operarendezés?

2017.10.13. 09:04
Ajánlom
A kortárs operának a hétköznapok részének kellene lennie – vallja Almási-Tóth András, a Zeneakadémia színpadi játék tanára. A rendezőt augusztus 20-án a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki. Gondolatok a társadalom szabta korlátokról és a közönség lustaságáról. A FIGARO interjúja.

- A napokban furcsa vandálkodás nyomait láttam az Operaház szfinxén. Tud róla valamit?

- Igen, az az Operaház számára készített első rendezésem nyoma. 2013-ban Ókovács Szilveszter megkért, hogy találjunk ki valamit az utcára Gian Carlo Menotti A telefon című darabjából. A történetet egy mai commedia dell'arte, így street art környezetbe helyeztem, táncosokkal, lefestettem az egyik szfinxet, és már öt éve játsszák minden évadkezdéskor.

- „Mobiltelefonjaiknak kellemes kikapcsolódást” – halljuk az Operában az előadások előtt. Akar reflektálni a rendezés a digitális világ okostelefon-őrületére?

- A telefont egy szereplővé tettem, amit egy színész játszik. A közösségi médián keresztül történő ismerkedés, a telefonálás, e-mailezés, chatelés és egyéb kommunikációs szokások nagyon nagy szerepet kaptak mindennapi életünkben, emiatt lett a telefon maga is egy élő személy ebben a játékban, sőt ő a harmadik fél a darabban bemutatott kapcsolatban. Tehát igen, ebben az esetben bekapcsoltuk a telefont az előadásba.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András (Fotó/Forrás: Metropolitan Egyetem)

- Az Ön rendezései kortárs megközelítések. Mit jelent valójában a kortárs rendezés?

- A rendezésnek ez a fajtája azon a szemléleten alapul, hogy az operát színházként fogjuk fel. Nem múzeumként, múltbeli meseként kell megélni a cselekményt. Közel kell hozni a mai korhoz, újraértelmezni és kapcsolódást keresni a saját valóságunkkal, intellektusunkkal és pszichénkkel: ez nem passzív elábrándozást, hanem aktív részvételt és gondolkodást kíván a nézőktől. Persze bizonyos operalátogatóknak ez nem evidens, mert számukra az opera közelebb áll egy koncerthez, amely során szcenikai látványelemek segítségével visszarepülünk mondjuk a Bohémélet korába.

Szépen hull a hó, meghatódunk, és az egész távol van tőlünk.

- Mit mondana azoknak, akik elzárkóznak a kortárs rendezésektől?

- Nehéz ezt kimondani, de valójában arról van szó, hogy sok operarajongóban van egyfajta „lustaság”, nem akarnak aktív részesei lenni az előadásoknak, csak hátradőlni és álmodozni. Pedig nyitottabbnak, aktívabbnak kell lenni, nem kényelmesnek. Ők mintha félnének attól, ha szenvedélyek, szélsőséges dolgok vannak a színpadon, mintha az nem lenne illendő, ezért el kellene rejtenünk őket. Pedig az opera csupa szélsőség, vadság, szenvedély.

Hiába csordul ki a néző könnye a meghatottságtól, a történet valójában idegen, és ő egy falon keresztül nézi.

- Sokszor a darabválasztása is kortárs. Nem kockázatos ez, tekintve, hogy a mai közönséget megosztja a 21. századi zene?

- A kortárs opera megítélése – éppen az említett színházi felfogás miatt – változóban van az egész világon, egyre népszerűbb a friss opera. Azt se feledjük, hogy minden szerző a saját korának írt zenét. Az operák témái mindig az adott korhoz kapcsolódtak, a jelen problémáit dolgozták fel. A 19. század végétől, a historizmus színházi megjelenése óta terjedt el a nézet, hogy a régi darabok szépek úgy, ahogy vannak, és maradjanak is úgy.

- Hogyan lehetne változtatni hazánkban a kortárs zene megítélésén?

- Fontos, hogy mire neveljük a jövő nézőit. Olyan korban élünk, ahol a zene és a látvány meghatározó eleme a fiatalság kultúrájának, már csak a zenecsatornák miatt is. Ezt a többdimenziós történetmesélést, melyben a cselekmény egyszerre jelenik meg szövegben, zenében, látványban, mozgásban és egyéb, néha egymásnak ellentmondó elemekben, a kortárs opera színpadán jól meg lehet valósítani. Vissza kell helyezni az operát a nézők hétköznapjaiba, mert oda kellene tartoznia.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András

- Önhöz személyesen miért áll közel a mai operazene?

- Jól rendezhető, hiszen nincs a darabokon egy rájuk porosodott tradicionális felfogás, hanem frissen lehet színpadra vinni őket. Ha nem kortárs művet választok, akkor is olyan darabokkal szeretek dolgozni, amelyekre nem rakódott rá hagyományos értelmezés.

És az énekesekből is friss dolgokat hoz ki egy kortárs opera.

- A CAFe Budapest Fesztivál keretében most is készül egy bemutatóra, mesélne róla?

ATA: Vajda Gergely Georgia Bottoms című művét mutatjuk be a Solti Teremben [október 8-án és 10-én - a szerk.]. Az USA déli részén játszódó kortárs történet egy mai kisregényből íródott. Pont arról a konfliktusról szól, ami a tradicionális nézőkkel kapcsolatban is foglalkoztat engem. A megfelelni vágyás a társadalom felé szembenáll azzal, hogy az emberek szabadon és korlátlanul tudják megélni a szenvedélyeiket. Most nemcsak a szexuális, hanem mindenféle szenvedélyre gondolok. A társadalom elvárása beteszi az embert egy ketrecbe, amiből nehéz kiszabadulni, vagy már nem is akar. Ez az opera azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mit mutat kifelé egy közösség vagy társadalom, és valójában mi van a látványpékség mögött.

„Vége annak a korszaknak, amikor csak álltunk és énekeltünk”

Kapcsolódó

„Vége annak a korszaknak, amikor csak álltunk és énekeltünk”

Második alkalommal lép fel Budapesten Rebecca Nelsen, ezúttal a CAFe Budapest egyik operabemutatója, a Georgia Bottoms főszerepében október 8-án és 10-én a Zeneakadémián. Az éjszakai pillangó szerepét alakító szoprán mesélt szülőföldjéről és a modern operajátszásról is.

- A műfaj megjelölése vígopera. Lehet igazán víg egy opera, aminek a hátterében ott van szeptember 11-e és a Katrina hurrikán?

- Attól, hogy komoly és sorsfordító dolgokról van szó, még lehet a mű vígopera. Ebben a műben például az, ahogy a hurrikán tragédiája átszűrődik a főszereplőn, nagyon komikus, ironikus és cinikus. A tragikum és a komikum nem zárja ki egymást. Már a shakespeare-i drámában is benne van, hogy a kettő egymásra reflektál, a komoly át tud fordulni vidámba, majd megint tragikusba. Szerintem a kettő keveréke a jó színházi dramaturgia.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András

- Ön kapcsolatban áll a tánc világával is, szinte minden előadásában vannak táncos elemek. Hogyan függ össze ez a világ az operáéval?

- Bizonyos korokban a kettő szorosan kapcsolódott egymáshoz, például Lully idején a francia udvarban. Akkoriban alakult ki a klasszikus balett mint színházi műfaj, és a francia barokk színház is. Manapság a kortárs zene és a kortárs táncszínház nagyon szoros kapcsolatban áll egymással.

Mivel egy operában vegyítjük a realizmust és az absztrakciót, rendkívül jól használható nyelv a tánc.

A zenéhez egyébként mindig is hozzátartozott egyfajta gesztusnyelv, fizikai megvalósítás. Ha egy történeten belül vegyítve van a kortárs mozgásművészet, a zene és a színészet, az az opera műfajának komplexitását hangsúlyozza.

Az írása a Figaro szeptemberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház operett

Látványos show lesz a Cirkuszhercegnő a Margitszigeten

Az anekdota szerint egy rosszul elsült viccéből született Kálmán Imre nagyoperettje, a Cirkuszhercegnő, amelyet július 20-21-én játszanak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.