Zenés színház

Milyen a kortárs operarendezés?

2017.10.13. 09:04
Ajánlom
A kortárs operának a hétköznapok részének kellene lennie – vallja Almási-Tóth András, a Zeneakadémia színpadi játék tanára. A rendezőt augusztus 20-án a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki. Gondolatok a társadalom szabta korlátokról és a közönség lustaságáról. A FIGARO interjúja.

- A napokban furcsa vandálkodás nyomait láttam az Operaház szfinxén. Tud róla valamit?

- Igen, az az Operaház számára készített első rendezésem nyoma. 2013-ban Ókovács Szilveszter megkért, hogy találjunk ki valamit az utcára Gian Carlo Menotti A telefon című darabjából. A történetet egy mai commedia dell'arte, így street art környezetbe helyeztem, táncosokkal, lefestettem az egyik szfinxet, és már öt éve játsszák minden évadkezdéskor.

- „Mobiltelefonjaiknak kellemes kikapcsolódást” – halljuk az Operában az előadások előtt. Akar reflektálni a rendezés a digitális világ okostelefon-őrületére?

- A telefont egy szereplővé tettem, amit egy színész játszik. A közösségi médián keresztül történő ismerkedés, a telefonálás, e-mailezés, chatelés és egyéb kommunikációs szokások nagyon nagy szerepet kaptak mindennapi életünkben, emiatt lett a telefon maga is egy élő személy ebben a játékban, sőt ő a harmadik fél a darabban bemutatott kapcsolatban. Tehát igen, ebben az esetben bekapcsoltuk a telefont az előadásba.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András (Fotó/Forrás: Metropolitan Egyetem)

- Az Ön rendezései kortárs megközelítések. Mit jelent valójában a kortárs rendezés?

- A rendezésnek ez a fajtája azon a szemléleten alapul, hogy az operát színházként fogjuk fel. Nem múzeumként, múltbeli meseként kell megélni a cselekményt. Közel kell hozni a mai korhoz, újraértelmezni és kapcsolódást keresni a saját valóságunkkal, intellektusunkkal és pszichénkkel: ez nem passzív elábrándozást, hanem aktív részvételt és gondolkodást kíván a nézőktől. Persze bizonyos operalátogatóknak ez nem evidens, mert számukra az opera közelebb áll egy koncerthez, amely során szcenikai látványelemek segítségével visszarepülünk mondjuk a Bohémélet korába.

Szépen hull a hó, meghatódunk, és az egész távol van tőlünk.

- Mit mondana azoknak, akik elzárkóznak a kortárs rendezésektől?

- Nehéz ezt kimondani, de valójában arról van szó, hogy sok operarajongóban van egyfajta „lustaság”, nem akarnak aktív részesei lenni az előadásoknak, csak hátradőlni és álmodozni. Pedig nyitottabbnak, aktívabbnak kell lenni, nem kényelmesnek. Ők mintha félnének attól, ha szenvedélyek, szélsőséges dolgok vannak a színpadon, mintha az nem lenne illendő, ezért el kellene rejtenünk őket. Pedig az opera csupa szélsőség, vadság, szenvedély.

Hiába csordul ki a néző könnye a meghatottságtól, a történet valójában idegen, és ő egy falon keresztül nézi.

- Sokszor a darabválasztása is kortárs. Nem kockázatos ez, tekintve, hogy a mai közönséget megosztja a 21. századi zene?

- A kortárs opera megítélése – éppen az említett színházi felfogás miatt – változóban van az egész világon, egyre népszerűbb a friss opera. Azt se feledjük, hogy minden szerző a saját korának írt zenét. Az operák témái mindig az adott korhoz kapcsolódtak, a jelen problémáit dolgozták fel. A 19. század végétől, a historizmus színházi megjelenése óta terjedt el a nézet, hogy a régi darabok szépek úgy, ahogy vannak, és maradjanak is úgy.

- Hogyan lehetne változtatni hazánkban a kortárs zene megítélésén?

- Fontos, hogy mire neveljük a jövő nézőit. Olyan korban élünk, ahol a zene és a látvány meghatározó eleme a fiatalság kultúrájának, már csak a zenecsatornák miatt is. Ezt a többdimenziós történetmesélést, melyben a cselekmény egyszerre jelenik meg szövegben, zenében, látványban, mozgásban és egyéb, néha egymásnak ellentmondó elemekben, a kortárs opera színpadán jól meg lehet valósítani. Vissza kell helyezni az operát a nézők hétköznapjaiba, mert oda kellene tartoznia.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András

- Önhöz személyesen miért áll közel a mai operazene?

- Jól rendezhető, hiszen nincs a darabokon egy rájuk porosodott tradicionális felfogás, hanem frissen lehet színpadra vinni őket. Ha nem kortárs művet választok, akkor is olyan darabokkal szeretek dolgozni, amelyekre nem rakódott rá hagyományos értelmezés.

És az énekesekből is friss dolgokat hoz ki egy kortárs opera.

- A CAFe Budapest Fesztivál keretében most is készül egy bemutatóra, mesélne róla?

ATA: Vajda Gergely Georgia Bottoms című művét mutatjuk be a Solti Teremben [október 8-án és 10-én - a szerk.]. Az USA déli részén játszódó kortárs történet egy mai kisregényből íródott. Pont arról a konfliktusról szól, ami a tradicionális nézőkkel kapcsolatban is foglalkoztat engem. A megfelelni vágyás a társadalom felé szembenáll azzal, hogy az emberek szabadon és korlátlanul tudják megélni a szenvedélyeiket. Most nemcsak a szexuális, hanem mindenféle szenvedélyre gondolok. A társadalom elvárása beteszi az embert egy ketrecbe, amiből nehéz kiszabadulni, vagy már nem is akar. Ez az opera azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mit mutat kifelé egy közösség vagy társadalom, és valójában mi van a látványpékség mögött.

„Vége annak a korszaknak, amikor csak álltunk és énekeltünk”

Kapcsolódó

„Vége annak a korszaknak, amikor csak álltunk és énekeltünk”

Második alkalommal lép fel Budapesten Rebecca Nelsen, ezúttal a CAFe Budapest egyik operabemutatója, a Georgia Bottoms főszerepében október 8-án és 10-én a Zeneakadémián. Az éjszakai pillangó szerepét alakító szoprán mesélt szülőföldjéről és a modern operajátszásról is.

- A műfaj megjelölése vígopera. Lehet igazán víg egy opera, aminek a hátterében ott van szeptember 11-e és a Katrina hurrikán?

- Attól, hogy komoly és sorsfordító dolgokról van szó, még lehet a mű vígopera. Ebben a műben például az, ahogy a hurrikán tragédiája átszűrődik a főszereplőn, nagyon komikus, ironikus és cinikus. A tragikum és a komikum nem zárja ki egymást. Már a shakespeare-i drámában is benne van, hogy a kettő egymásra reflektál, a komoly át tud fordulni vidámba, majd megint tragikusba. Szerintem a kettő keveréke a jó színházi dramaturgia.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András

- Ön kapcsolatban áll a tánc világával is, szinte minden előadásában vannak táncos elemek. Hogyan függ össze ez a világ az operáéval?

- Bizonyos korokban a kettő szorosan kapcsolódott egymáshoz, például Lully idején a francia udvarban. Akkoriban alakult ki a klasszikus balett mint színházi műfaj, és a francia barokk színház is. Manapság a kortárs zene és a kortárs táncszínház nagyon szoros kapcsolatban áll egymással.

Mivel egy operában vegyítjük a realizmust és az absztrakciót, rendkívül jól használható nyelv a tánc.

A zenéhez egyébként mindig is hozzátartozott egyfajta gesztusnyelv, fizikai megvalósítás. Ha egy történeten belül vegyítve van a kortárs mozgásművészet, a zene és a színészet, az az opera műfajának komplexitását hangsúlyozza.

Az írása a Figaro szeptemberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.