Zenés színház

Milyen a kortárs operarendezés?

2017.10.13. 09:04
Ajánlom
A kortárs operának a hétköznapok részének kellene lennie – vallja Almási-Tóth András, a Zeneakadémia színpadi játék tanára. A rendezőt augusztus 20-án a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki. Gondolatok a társadalom szabta korlátokról és a közönség lustaságáról. A FIGARO interjúja.

- A napokban furcsa vandálkodás nyomait láttam az Operaház szfinxén. Tud róla valamit?

- Igen, az az Operaház számára készített első rendezésem nyoma. 2013-ban Ókovács Szilveszter megkért, hogy találjunk ki valamit az utcára Gian Carlo Menotti A telefon című darabjából. A történetet egy mai commedia dell'arte, így street art környezetbe helyeztem, táncosokkal, lefestettem az egyik szfinxet, és már öt éve játsszák minden évadkezdéskor.

- „Mobiltelefonjaiknak kellemes kikapcsolódást” – halljuk az Operában az előadások előtt. Akar reflektálni a rendezés a digitális világ okostelefon-őrületére?

- A telefont egy szereplővé tettem, amit egy színész játszik. A közösségi médián keresztül történő ismerkedés, a telefonálás, e-mailezés, chatelés és egyéb kommunikációs szokások nagyon nagy szerepet kaptak mindennapi életünkben, emiatt lett a telefon maga is egy élő személy ebben a játékban, sőt ő a harmadik fél a darabban bemutatott kapcsolatban. Tehát igen, ebben az esetben bekapcsoltuk a telefont az előadásba.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András (Fotó/Forrás: Metropolitan Egyetem)

- Az Ön rendezései kortárs megközelítések. Mit jelent valójában a kortárs rendezés?

- A rendezésnek ez a fajtája azon a szemléleten alapul, hogy az operát színházként fogjuk fel. Nem múzeumként, múltbeli meseként kell megélni a cselekményt. Közel kell hozni a mai korhoz, újraértelmezni és kapcsolódást keresni a saját valóságunkkal, intellektusunkkal és pszichénkkel: ez nem passzív elábrándozást, hanem aktív részvételt és gondolkodást kíván a nézőktől. Persze bizonyos operalátogatóknak ez nem evidens, mert számukra az opera közelebb áll egy koncerthez, amely során szcenikai látványelemek segítségével visszarepülünk mondjuk a Bohémélet korába.

Szépen hull a hó, meghatódunk, és az egész távol van tőlünk.

- Mit mondana azoknak, akik elzárkóznak a kortárs rendezésektől?

- Nehéz ezt kimondani, de valójában arról van szó, hogy sok operarajongóban van egyfajta „lustaság”, nem akarnak aktív részesei lenni az előadásoknak, csak hátradőlni és álmodozni. Pedig nyitottabbnak, aktívabbnak kell lenni, nem kényelmesnek. Ők mintha félnének attól, ha szenvedélyek, szélsőséges dolgok vannak a színpadon, mintha az nem lenne illendő, ezért el kellene rejtenünk őket. Pedig az opera csupa szélsőség, vadság, szenvedély.

Hiába csordul ki a néző könnye a meghatottságtól, a történet valójában idegen, és ő egy falon keresztül nézi.

- Sokszor a darabválasztása is kortárs. Nem kockázatos ez, tekintve, hogy a mai közönséget megosztja a 21. századi zene?

- A kortárs opera megítélése – éppen az említett színházi felfogás miatt – változóban van az egész világon, egyre népszerűbb a friss opera. Azt se feledjük, hogy minden szerző a saját korának írt zenét. Az operák témái mindig az adott korhoz kapcsolódtak, a jelen problémáit dolgozták fel. A 19. század végétől, a historizmus színházi megjelenése óta terjedt el a nézet, hogy a régi darabok szépek úgy, ahogy vannak, és maradjanak is úgy.

- Hogyan lehetne változtatni hazánkban a kortárs zene megítélésén?

- Fontos, hogy mire neveljük a jövő nézőit. Olyan korban élünk, ahol a zene és a látvány meghatározó eleme a fiatalság kultúrájának, már csak a zenecsatornák miatt is. Ezt a többdimenziós történetmesélést, melyben a cselekmény egyszerre jelenik meg szövegben, zenében, látványban, mozgásban és egyéb, néha egymásnak ellentmondó elemekben, a kortárs opera színpadán jól meg lehet valósítani. Vissza kell helyezni az operát a nézők hétköznapjaiba, mert oda kellene tartoznia.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András

- Önhöz személyesen miért áll közel a mai operazene?

- Jól rendezhető, hiszen nincs a darabokon egy rájuk porosodott tradicionális felfogás, hanem frissen lehet színpadra vinni őket. Ha nem kortárs művet választok, akkor is olyan darabokkal szeretek dolgozni, amelyekre nem rakódott rá hagyományos értelmezés.

És az énekesekből is friss dolgokat hoz ki egy kortárs opera.

- A CAFe Budapest Fesztivál keretében most is készül egy bemutatóra, mesélne róla?

ATA: Vajda Gergely Georgia Bottoms című művét mutatjuk be a Solti Teremben [október 8-án és 10-én - a szerk.]. Az USA déli részén játszódó kortárs történet egy mai kisregényből íródott. Pont arról a konfliktusról szól, ami a tradicionális nézőkkel kapcsolatban is foglalkoztat engem. A megfelelni vágyás a társadalom felé szembenáll azzal, hogy az emberek szabadon és korlátlanul tudják megélni a szenvedélyeiket. Most nemcsak a szexuális, hanem mindenféle szenvedélyre gondolok. A társadalom elvárása beteszi az embert egy ketrecbe, amiből nehéz kiszabadulni, vagy már nem is akar. Ez az opera azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mit mutat kifelé egy közösség vagy társadalom, és valójában mi van a látványpékség mögött.

„Vége annak a korszaknak, amikor csak álltunk és énekeltünk”

Kapcsolódó

„Vége annak a korszaknak, amikor csak álltunk és énekeltünk”

Második alkalommal lép fel Budapesten Rebecca Nelsen, ezúttal a CAFe Budapest egyik operabemutatója, a Georgia Bottoms főszerepében október 8-án és 10-én a Zeneakadémián. Az éjszakai pillangó szerepét alakító szoprán mesélt szülőföldjéről és a modern operajátszásról is.

- A műfaj megjelölése vígopera. Lehet igazán víg egy opera, aminek a hátterében ott van szeptember 11-e és a Katrina hurrikán?

- Attól, hogy komoly és sorsfordító dolgokról van szó, még lehet a mű vígopera. Ebben a műben például az, ahogy a hurrikán tragédiája átszűrődik a főszereplőn, nagyon komikus, ironikus és cinikus. A tragikum és a komikum nem zárja ki egymást. Már a shakespeare-i drámában is benne van, hogy a kettő egymásra reflektál, a komoly át tud fordulni vidámba, majd megint tragikusba. Szerintem a kettő keveréke a jó színházi dramaturgia.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András

- Ön kapcsolatban áll a tánc világával is, szinte minden előadásában vannak táncos elemek. Hogyan függ össze ez a világ az operáéval?

- Bizonyos korokban a kettő szorosan kapcsolódott egymáshoz, például Lully idején a francia udvarban. Akkoriban alakult ki a klasszikus balett mint színházi műfaj, és a francia barokk színház is. Manapság a kortárs zene és a kortárs táncszínház nagyon szoros kapcsolatban áll egymással.

Mivel egy operában vegyítjük a realizmust és az absztrakciót, rendkívül jól használható nyelv a tánc.

A zenéhez egyébként mindig is hozzátartozott egyfajta gesztusnyelv, fizikai megvalósítás. Ha egy történeten belül vegyítve van a kortárs mozgásművészet, a zene és a színészet, az az opera műfajának komplexitását hangsúlyozza.

Az írása a Figaro szeptemberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.