Zenés színház

Milyen lett Kovalik Balázs hannoveri rendezése?

2012.04.05. 10:02
Ajánlom
Kovalik Balázs rendezésében március 24-én mutatták be Hannoverben A louduni ördögök című Krzysztof Penderecki-operát. Nézzen bele az előadásba!

A louduni ördögök Aldous Huxley 1952-es regényének (magyarul: Loudun ördögei) színpadi adaptációja, amelyet John Whiting készített. Penderecki első operáját 1968-69-ben írta a Hamburgi Állami Opera megrendelésére, bemutatóját 1969. június 20-án tartották, majd két nappal később Stuttgartban is színre vitték, két hónappal később pedig Santa Fében került repertoárra. 1972-ben - Kazimierz Dejmek rendező javaslatára - és 1975-ben módosított a komponista az opera dramaturgiáján, illetve hangszerelésén. A német, brit, francia, svájci, amerikai, lengyel, olasz, portugál premiereket vegyesen fogadta a zenei és a színházi sajtó, csakúgy, mint az 1971-es lemezfelvételt.

A történet a 17. század első harmadában, egy francia város Orsolya-rendi zárdájában játszódik, ahol a korabeli dokumentumok szerint egy papnak köszönhetően, aki szerződött az ördöggel, több apácát megszállt a démon. Penderecki operájában mindez csak a külső keret, a valós eseményeket allegóriának szánja, a narratíva mélyén a zeneszerző a huszadik század totalitárius rendszereinek, a hatalom fékevesztett boszorkányüldözésének kritikáját adja.

Kovalik Balázs nem első alkalommal dolgozik Hannoverben: 2010 decemberében Prokofjev A három narancs szerelmese című operáját vitte színre, a kritikai visszhangok pozitívak voltak (erről szóló cikkünk ide kattintva olvasható). A Penderecki-premiert Stefan Klingele vezényli - aki Luigi Nono Intolleranza 1960 című operájának hannoveri dirigálásáért 2011-ben elnyerte a német színházi szövetség Faust-díját -, a díszletek Angelika Höckner munkái, a jelmezeket Florian Parbs tervezte. Az előadás ebben az évadban április 21-én, 25-én, 29-én, továbbá május 1-jén és 4-én látható Hannoverben, április 21-én 19 órától pedig az NDR rádió felvételről közvetíti a premiert.

"Társadalompolitikai dráma arról, hogyan nyír ki egy kisváros, Loudun valakit, miként kerül szembe Urbain Grandier püspök a helyi és a nagypolitika erőivel és küldi halálba az a beteges szerelmi vonzódás, amelyet az Orsolya-rendi apácazárda főnöknője, Jeanne érez iránta. A Loudun ördögei nem regény, hanem valójában tényirodalom" - mondta Kovalik Balázs az MTI-nek.

Hozzátette: az opera bemutat minden érzelmi frusztrációt, ami odavezet, hogy elkezdjünk valakit gyűlölni, boszorkányüldözést kreálni. Kovalik Balázs szerint a mai párhuzamokért nem kell nagyon mélyre ásni. "Amint a történészek is megállapítják, Grandier egy Richelieu bíborostól induló, politikailag motivált üldöztetés áldozata egyben. A hugenották elleni küzdelemben a városok önrendelkezési jogát elvették, a bíboros a központosított hatalom megszállottjaként a1634-ben leromboltatta a városfalakat, Loudun és Grandier volt a keményen ellenállók egyike" - magyarázta Kovalik Balázs.

Mint kifejtette, mivel nem lehetett politikailag vagy egyházilag ellehetetleníteni a püspököt, végül az emocionális hisztériát használták fel ellene. "Nagyon érdekes a háromfelvonásos darab felépítése és az is, hogy 1968-ban, a diákmozgalmak fellángolása idején volt az ősbemutató Hamburgban. Magyarországon sohasem játszották, a hannoveri opera együttese pedig azért vette most elő, mert érdekes, nyitott színház és rendszeresen műsorra tűz olyan darabokat, amelyek nem tartoznak a standard repertoárhoz, mint a Bohémélet vagy az Aida" - jegyezte meg a rendező. A főszereplők - Brian Davis (Grandier), Khatuna Mikaberidze (Jeanne) és Edward Mout (Mignon atya) - Kovalik Balázs szerint nagy erőpróba előtt állnak, hiszen Penderecki hatalmas zenekari apparátust használt, a szokásos szimfonikus összeállítás mellé elektromos basszusgitár-, orgona-, zongora-, harmónium- és négy szaxofonszólamot is illesztett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Színház

Interaktív kiadványként jelent meg idén a Radnóti Magazin

„Ez már a Gutenberg-galaxis utáni világ” – hirdeti a színház évados kiadványa, amelyet most digitálisan tettek közzé, számos interaktív és a későbbiekben is bővülő tartalommal.
Színház

Lemond tisztségéről az SZFE hallgatói önkormányzatának elnöke

Csernai Mihály lemondását a HÖK közösségi oldalán közölte. Bejelentése egy nappal azután történik, hogy a HVG közölte az új vezetés által felkért oktatók névsorát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.