Janza Kata

Az Operettszínház egy különleges bemutatóval tiszteleg az 56-os forradalom hatvanadik évfordulója előtt. A Lady Budapest egy nőről szól, egy igazi ladyről, aki bármit megtenne, hogy kimentse szerelmét az 56-os őrületből. Tábori György forgatókönyve egyszerre tartalmazza egy olyan ember élettapasztalatát, aki mind itthon, mind külföldön megtapasztalta az életet, és egy olyan író feszültségkeltését, aki magával Hitchcockkal is dolgozott. A rock-musical Kocsák Tibor és Miklós Tibor műve, akik kétségtelenül világelsők a magyar történelem viharos pillanatainak színpadra vitelében, az ő érdemük a nagysikerű Abigél is.

Szabó Máté (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)

A mű tökéletes megtestesítője a Bellinit követő, Verdit megelőző korszaknak, a dallamos, szentimentális olasz bel canto operának. A nagy nevettető, akinek leggyakrabban a vígoperáit játsszák, ebbe az operába sűrítette bele drámai tudásának legjavát. Zenéje csakúgy, mint Cammarano librettója, remekül adja vissza azt a szenvedélyt és misztikus hangulatot, amely az opera alapjául szolgáló Walter Scott-regény, A lammermoori nász sajátja. Két család ősi viszálya mozgatja a tragikus szerelmi történetet, ami tizenhárom év szünet után, Szabó Máté friss rendezésében tér vissza az Erkelbe.

Szente Vajk (Fotó/Forrás: madachszinhaz.hu)

A Madách Színház továbbra is lelkesen tesz eleget küldetésének, hogy új, magyar, zenés darabokkal örvendeztesse meg a hazai közönséget. A Meseautó című legendás film alapján vadonatúj musical comedy készül a Madách Színház műhelyében. Azokat a jól ismert, híres mondatokat, mint „egy a párna, egy a részvény”, vagy „a, mint Aladár, l, mint Ladár” sodró lendületű dalok kísérik, és természetesen fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk! Szente Vajk különleges rendezői világát ezúttal is a vígjáték nagyágyúi népesítik be. Vadnay László és Vitéz Miklós filmforgatókönyve alapján a színdarabot írta Galambos Attila és Szente Vajk.

Marica Vigszinhazzal (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Ha A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétség kívül a Marica grófn ő a legizgalmasabb és legkedveltebb. Egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről. Immáron több mint tíz esztendeje ezzel a produkcióval nyitott az újjáépített Budapesti Operettszínház, és most visszatért a legismertebb magyar arisztokrata: Marica grófnő, méghozzá ismét KERO rendezésében. Minden idők egyik legtöbbet játszott operettje ebben a rendezésben Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látható.

Anger Ferenc (Fotó/Forrás: Gács Tamás)

Francis Poulenc francia zeneszerző operájának alapjául a compiègne-i mártírok igaz története szolgált. A francia forradalom idején, a jakobinus diktatúra egyházellenessége és terrora miatt 1794. július 17-én Párizsban tizenhat kármelita apácát végeztek ki. A nővérek levágott hajjal, a Veni, Creator Spiritust énekelve vonultak a guillotine alá. A történet központjában egy fiatal arisztokrata lány, Blanche de la Force áll, aki félelmei elől zárdába menekül. Az ő vívódásain keresztül mutatja be a komponista a hit próbáját művében, amely az operairodalom talán legfantasztikusabb és legmegrázóbb fináléjával zárul.