Zenés színház

Minden a karakterekről szól

2014.09.13. 13:02
Ajánlom
A két klasszikus egyestés opera, a Parasztbecsület és a Bajazzók rendezője, Georges Delnon személyében ismét egy nemzetközi hírű rendezővel ismerkedhet meg az Operaház közönsége, aki mögött intendánsként is jelentős karrier áll. Az általa vezetett Theater Basel kétszer nyerte el az év operaháza címet az Opernwelt szaklap szavazásán, a nagy múltú Schwetzinger Festspielét szintén a legizgalmasabb fesztiválok közt tartják számon; mindezek mellett 2015-től a Hamburgi Staatsoper igazgatását átvevő Delnon tanít is. OPERA MAGAZIN

Az 1958-as, berni születésű Georges Delnon a helyi és freiburgi egyetemen szerzett művészettörténet és zenetudomány szakos diplomát, de zongora-zeneszerzés szakon tanult a berni konzervatóriumban is. Szülővárosához kötik első rendezését is, amit hamarosan Biel/Bienne és Luzern színházai követtek. Az országhatárokat Delnon könnyedén lépte át, számos németországi operaházban és fesztiválon rendezett, de a nyelvi-kulturális határok sem okoznak neki nehézséget: dolgozott Franciaországban és a tengerentúlon is. Ha életrajzát megnézzük, szembetűnik, hogy az Aidától a Parsifalig, a Carmentől a Traviatáig terjedő klasszikus repertoár mellett a kortársakra is nagy figyelmet fordít, több opera (köztük Mark Andre: 22,13., Carola Buckhort: Hellhörig, Gavin Bryars: G, Bernhard Lang: Der Alte vom Berge, Wolfgang Rihm: Drei Frauen) ősbemutatója fűződik a nevéhez, alapítótagja a berni Ateliers 20 kortárs zenei és zenés színházi műhelynek.

Vallja, hogy a kultúra fontos szerepet játszik az emberek mentális egészségének tekintetében, a színház pedig egyfajta kommunikációs forma és eszköz. Georges Delnon praktikus alkotó, aki nem hisz az öncélú művészetben, baseli munkája kapcsán például minden egyes alkalommal elmondja, hogy a város, a régió lakóinak szól a színháza. Ugyanakkor hisz a sokféleségben: a különböző művészeti ágak egymást erősítő hatásában, a különböző generációk közti dialógus megteremtésének szükségességében. Ezeket az elveket vezetői credójának is tekinthetjük.

Intendánsi karrierjét 1996-ban Koblenzben kezdte, ezt követték az „áldott állapotnak" nevezett mainzi évek, ahol a közönség körében is sikert ért el, a teátrum pedig valódi társadalmi fontosságot kapott. Aztán 2007-től Baselben dolgozott. Egy interjúban elmondta, gyerekként Bernből ezt látta „az" operaháznak, ez az intézmény jelentette számára az álmot. A mélyről és régről eredő elhivatottság, lelkesedés és a szakmai munka eredményezte azt, hogy a lecsökkent nézőszámú, kevéssé jegyzett háromtagozatos Theater Baselt 2009-ben és 2010-ben is az év operaházává választotta a műfaj egyik legtekintélyesebbje, az Opernwelt magazin ötven kritikusból álló plénuma. Próféta azonban még ezek után sem lehetett szűkebb pátriájában, az egyik, Delnont kevéssé kedvelő helyi újság a hírt apró betűvel épp csak leközölte. „Még szerencse, hogy van két másik regionális lap is" - tette hozzá lakonikusan, amikor erről kérdezték. Az eredmények felkeltették a figyelmet, néhány éve hívta a berlini Deutsche Oper, de akkor nemet mondott. A világ élmezőnyébe tartozó hamburgi opera ajánlatának már nem állt ellen - ott Kent Nagano lesz fő-zeneigazgatóként a legfőbb munkatársa -, igaz, ő maga Olaszországban keresgélt.

Mint minden alkotóművész, ő is az állandó újdonságkeresés mellett teszi le a voksát, arra, hogy a járt utakon túl rá kell térni a járatlanokra, azaz a bevált, berögzült tradíciók helyett friss formákra van szükség. Utolsó baseli évadát nem akarta különlegesre, inkább csak az elmúlt években kitett hangsúlyokat akarja erősíteni, ennek megfelelően lesz benne ősbemutató, svájci premier, gyakran és ritkábban játszott klasszikus, kifejezetten családi/gyerekprodukció.

A baseli igazgatással párhuzamos hamburgi készülődés mellett Budapesten Georges Delnon bemutatkozásként mindjárt két operát is rendez. A klasszikus egyestés „double bill"-hez különleges a viszonya. Édesanyja, Julianne Bise operaénekes volt, így a rendező gyerekként megismerte a klasszikus repertoárt. Ezt a két művet, úgy emlékszik, tizenegy-tizenkét évesen hallotta először, és a Bajazzók jobban megfogta (orvos édesapja is ebből az operából dudorászott otthon).

A budapesti rendezés az egyes karaktereket igyekszik középpontba állítani, és természetesen nem fog elfeledkezni annak a bizonyos „olasz mentalitásnak" a kibontásáról sem. „Nem vagyok olasz, illetve egy picit mégis, mert az egyik nagymamám olasz, de sok szálon kapcsolódom Olaszországhoz, úgyhogy azt hiszem, ismerem őket" - mondja annak kapcsán, mit várhatunk a két darab színrevitelétől. Annak a két műnek az új operaházi feldolgozásától, amelyekről egy alkalommal Richard Jones úgy fogalmazott: a Parasztbecsület a karmester, a Bajazzók a rendező darabja. Jones jó barátja Georges Delnonnak, aki nevet az előbbi bon mot-n, de a barátság ellenére nem ért egyet az állítással. „Mindkét darab elsősorban az énekeseké, csak utánuk következik a karmester és a rendező. Rendezői színház ide vagy oda, a végén mindig a karaktereknél kötünk ki: a rendezőnek az a feladata, hogy segítsen érdekessé tenni a megírt szereplőket, a jellemeket. Mindkét darab nagyon erőteljes. A Bajazzók talán abból a szempontból problémásabb, hogy benne a valóság és a fikció határán járunk, és ennek a hiteles ábrázolása a 21. században, amikor például a virtuális valóságokban jóval többször kerülünk erre a vékony mezsgyére, sokkal nehezebb feladat."

A magyar énekesekkel viszont könnyű dolga van. Már három hetet dolgozott velük, dicséri felkészültségüket, nem fukarkodik a tehetséget és a hangi kvalitásokat illető jelzőkkel. Baselből, a világ egyik fontos operaműhelyéből Georges Delnon megnyugtat bennünket, úgy látja, jó helyen vagyunk: Budapest tartja a lépést repertoár és képesség tekintetében a legjobbakkal. Ezért is jött ide dolgozni, és ezért biztos abban, hogy számos együttműködésre kerül majd sor a Magyar Állami Operaház és más operaszínpadok művészei között.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Vizuál

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.
Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.