Zenés színház

Minden a karakterekről szól

2014.09.13. 13:02
Ajánlom
A két klasszikus egyestés opera, a Parasztbecsület és a Bajazzók rendezője, Georges Delnon személyében ismét egy nemzetközi hírű rendezővel ismerkedhet meg az Operaház közönsége, aki mögött intendánsként is jelentős karrier áll. Az általa vezetett Theater Basel kétszer nyerte el az év operaháza címet az Opernwelt szaklap szavazásán, a nagy múltú Schwetzinger Festspielét szintén a legizgalmasabb fesztiválok közt tartják számon; mindezek mellett 2015-től a Hamburgi Staatsoper igazgatását átvevő Delnon tanít is. OPERA MAGAZIN

Az 1958-as, berni születésű Georges Delnon a helyi és freiburgi egyetemen szerzett művészettörténet és zenetudomány szakos diplomát, de zongora-zeneszerzés szakon tanult a berni konzervatóriumban is. Szülővárosához kötik első rendezését is, amit hamarosan Biel/Bienne és Luzern színházai követtek. Az országhatárokat Delnon könnyedén lépte át, számos németországi operaházban és fesztiválon rendezett, de a nyelvi-kulturális határok sem okoznak neki nehézséget: dolgozott Franciaországban és a tengerentúlon is. Ha életrajzát megnézzük, szembetűnik, hogy az Aidától a Parsifalig, a Carmentől a Traviatáig terjedő klasszikus repertoár mellett a kortársakra is nagy figyelmet fordít, több opera (köztük Mark Andre: 22,13., Carola Buckhort: Hellhörig, Gavin Bryars: G, Bernhard Lang: Der Alte vom Berge, Wolfgang Rihm: Drei Frauen) ősbemutatója fűződik a nevéhez, alapítótagja a berni Ateliers 20 kortárs zenei és zenés színházi műhelynek.

Vallja, hogy a kultúra fontos szerepet játszik az emberek mentális egészségének tekintetében, a színház pedig egyfajta kommunikációs forma és eszköz. Georges Delnon praktikus alkotó, aki nem hisz az öncélú művészetben, baseli munkája kapcsán például minden egyes alkalommal elmondja, hogy a város, a régió lakóinak szól a színháza. Ugyanakkor hisz a sokféleségben: a különböző művészeti ágak egymást erősítő hatásában, a különböző generációk közti dialógus megteremtésének szükségességében. Ezeket az elveket vezetői credójának is tekinthetjük.

Intendánsi karrierjét 1996-ban Koblenzben kezdte, ezt követték az „áldott állapotnak" nevezett mainzi évek, ahol a közönség körében is sikert ért el, a teátrum pedig valódi társadalmi fontosságot kapott. Aztán 2007-től Baselben dolgozott. Egy interjúban elmondta, gyerekként Bernből ezt látta „az" operaháznak, ez az intézmény jelentette számára az álmot. A mélyről és régről eredő elhivatottság, lelkesedés és a szakmai munka eredményezte azt, hogy a lecsökkent nézőszámú, kevéssé jegyzett háromtagozatos Theater Baselt 2009-ben és 2010-ben is az év operaházává választotta a műfaj egyik legtekintélyesebbje, az Opernwelt magazin ötven kritikusból álló plénuma. Próféta azonban még ezek után sem lehetett szűkebb pátriájában, az egyik, Delnont kevéssé kedvelő helyi újság a hírt apró betűvel épp csak leközölte. „Még szerencse, hogy van két másik regionális lap is" - tette hozzá lakonikusan, amikor erről kérdezték. Az eredmények felkeltették a figyelmet, néhány éve hívta a berlini Deutsche Oper, de akkor nemet mondott. A világ élmezőnyébe tartozó hamburgi opera ajánlatának már nem állt ellen - ott Kent Nagano lesz fő-zeneigazgatóként a legfőbb munkatársa -, igaz, ő maga Olaszországban keresgélt.

Mint minden alkotóművész, ő is az állandó újdonságkeresés mellett teszi le a voksát, arra, hogy a járt utakon túl rá kell térni a járatlanokra, azaz a bevált, berögzült tradíciók helyett friss formákra van szükség. Utolsó baseli évadát nem akarta különlegesre, inkább csak az elmúlt években kitett hangsúlyokat akarja erősíteni, ennek megfelelően lesz benne ősbemutató, svájci premier, gyakran és ritkábban játszott klasszikus, kifejezetten családi/gyerekprodukció.

A baseli igazgatással párhuzamos hamburgi készülődés mellett Budapesten Georges Delnon bemutatkozásként mindjárt két operát is rendez. A klasszikus egyestés „double bill"-hez különleges a viszonya. Édesanyja, Julianne Bise operaénekes volt, így a rendező gyerekként megismerte a klasszikus repertoárt. Ezt a két művet, úgy emlékszik, tizenegy-tizenkét évesen hallotta először, és a Bajazzók jobban megfogta (orvos édesapja is ebből az operából dudorászott otthon).

A budapesti rendezés az egyes karaktereket igyekszik középpontba állítani, és természetesen nem fog elfeledkezni annak a bizonyos „olasz mentalitásnak" a kibontásáról sem. „Nem vagyok olasz, illetve egy picit mégis, mert az egyik nagymamám olasz, de sok szálon kapcsolódom Olaszországhoz, úgyhogy azt hiszem, ismerem őket" - mondja annak kapcsán, mit várhatunk a két darab színrevitelétől. Annak a két műnek az új operaházi feldolgozásától, amelyekről egy alkalommal Richard Jones úgy fogalmazott: a Parasztbecsület a karmester, a Bajazzók a rendező darabja. Jones jó barátja Georges Delnonnak, aki nevet az előbbi bon mot-n, de a barátság ellenére nem ért egyet az állítással. „Mindkét darab elsősorban az énekeseké, csak utánuk következik a karmester és a rendező. Rendezői színház ide vagy oda, a végén mindig a karaktereknél kötünk ki: a rendezőnek az a feladata, hogy segítsen érdekessé tenni a megírt szereplőket, a jellemeket. Mindkét darab nagyon erőteljes. A Bajazzók talán abból a szempontból problémásabb, hogy benne a valóság és a fikció határán járunk, és ennek a hiteles ábrázolása a 21. században, amikor például a virtuális valóságokban jóval többször kerülünk erre a vékony mezsgyére, sokkal nehezebb feladat."

A magyar énekesekkel viszont könnyű dolga van. Már három hetet dolgozott velük, dicséri felkészültségüket, nem fukarkodik a tehetséget és a hangi kvalitásokat illető jelzőkkel. Baselből, a világ egyik fontos operaműhelyéből Georges Delnon megnyugtat bennünket, úgy látja, jó helyen vagyunk: Budapest tartja a lépést repertoár és képesség tekintetében a legjobbakkal. Ezért is jött ide dolgozni, és ezért biztos abban, hogy számos együttműködésre kerül majd sor a Magyar Állami Operaház és más operaszínpadok művészei között.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.