Zenés színház

"Minden döntésemben a nézői érdek vezet"

2014.09.09. 07:00
Ajánlom
Hogyan lehet feldobni egy közel százéves repertoárt? Kinek szól egyáltalán az opera? Az idén százharminc éves Magyar Állami Operaház főigazgatójával, Ókovács Szilveszterrel az intézmény múltjától, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

- Lényegében minden ötödik évre jut egy jubileum. A szimbolikus gesztuson túl van bármi jelentősége az évfordulóknak?

- Van-e bármi jelentősége a sokadik karácsonynak? A kérdés jogos. Igen, van, hisz az ünnepek keretben tartják az életet, tempót diktálnak és jó ürügyet adnak az emlékezésre, számvetésre. Százharminc év nem a legkerekebb, mégis sokkal többet jelenthet az intézménynek, mint az öt évvel ezelőtti. Akkor fel sem merülhetett az Operaház felújítása, az Erkel Színház újranyitása, a kapuk szélesre tárása valamennyi magyar polgár felé, sem az infrastruktúra fejlesztése. Kétszáz évvel az Operaház építőművészének születése és százharminc évvel az intézmény alapítása után mindezt ünnepeljük: nemcsak a felismerést, hogy a felsoroltak kulcsfontosságúak, hanem hitem szerint azt is, hogy három éve öles léptekkel indultunk el a megvalósítás útján.

- Ókovács Szilveszter kicsoda ebben a százharminc éve tartó történetben?

- Nem várható el tőlem, hogy szobrot faragjak magamnak vagy hogy álszerénységből tagadjam le az eredményeinket. Úgyhogy maradjunk abban: katalizátor és ragasztóanyag vagyok, aki reméli, hogy művészi és politikai részrehajlás nélkül képes egy nemzeti ügyet felfuttatni úgy, hogy közben sem a kormányzati, sem a társadalmi bizalmat nem veszíti el. Ez elég keskeny mezsgye... Vagy van egyszerűbb öndefinícióm is: most nem énekes, hanem könyörtelenül mindenevő néző vagyok, aki elvárja, hogy a lehető legszélesebb repertoárt kapja a lehető legmagasabb színvonalon. Minden döntésemben a nézői érdek vezet.

- Mivel készülnek az ünnepi évadra?

- Ebben az értelemben nem lesz kivételes évad, hisz az nem jó, ha csak karácsonykor lehetünk boldogok. Úgyhogy a soron következő években is nagyokat akarunk dobni: Faust-évad után majd Shakespeare-szezon következik. Mostani szeptemberünket az épületavatás évfordulója csak tovább gazdagítja, kirukkolunk egy reprezentatív képeskönyvvel két nyelven, filmet mutatunk be az Operaház elmúlt bő évszázadáról, és a korabeli megnyitó megidézésén túl különleges gálaesttel is emlékezünk, amelyen legendáink, az operajátszás „élő oszlopai" újra énekelni fognak: Marton Éva, Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Molnár András, Berczelly István és Ötvös Csaba, Medveczky Ádám vezényletével.

- Az utóbbi években látható volt egy erős elmozdulás a rendezői színház irányába. Csak néhány név: Kovalik, Vidnyánszky, legutóbb Alföldi, jövőre pedig Mohácsi. Mit lát, mennyire vevő erre az Opera közönsége?

- A rendezői színház mint kategória szükségképpen fogyatékos. Mégis: egy operaház ma nem működhet csak "rendezői színházként". Mivel a masszív repertoár minimum százéves, rendezői konzsenialitás nélkül fenntarthatatlan volna a nézők érdeklődése. A rendezői sort pedig még tudnám fokozni, hisz az új művészeti igazgató, Anger Ferenc is kiváló kézzel nyúlt debütáló darabjához (Ariadné Naxosban) és két újabbra készül, illetve Arnaud Bernard (Falstaff) után három külföldi sztárrendező is bemutatkozik nálunk, miközben Vidnyánszky, M. Tóth és mások mellett négy végzős rendezőhallgatónak is adtunk feladatot. És én azt is tudhatom már, ami nem nyilvános: Menzel, Delnon és Znanieczi után lesz még bőven meglepetés a már letervezett szezonokban.

- Nemrég kritikusi életművét kötetbe gyűjtve is kiadta. Ha most egy előadást kellene mondania az utóbbi évekből, melyik lenne az, amelyikkel kritikusként is maximálisan elégedett volt?

- Az életmű címkét erős túlzásnak érzem, pláne negyvennégy évesen, ráadásul a Kritikám alul hatszáz oldalán a cikkeim egynegyede jelent meg, csak a klasszikus vokalitás által érintettek. Amíg volt időm és ez volt a dolgom, nagyon szerettem írni. Most viszont arra lennék büszke, ha az Operát infrastruktúrájában és repertoárjában teljesen megújítva, a megduplázott nézőszámot tartva, a támogatást a 2002-es szint (!) reálértékére visszaküzdve, és az intézményt a digitális dimenzióba is bevezetve érkeznénk el 2018 tavaszára. De hogy ne kerüljem meg a kérdést: a Szikora János rendezésével, Halász Péter zenei irányításával fémjelzett Strauss-bemutató, az Árnyék nélküli asszony nálam 95%-ot szerzett. Meg voltam hatva, úgy, ahogy egy edző a nagy menetelés végén győzni látja a csapatát.

- Játsszunk el a gondolattal: választhat a százharminc éves intézmény eddigi vezetői közül egyet. Erkeltől kezdve Mahleren át Nádasdyig. Kit hívna meg a stábjába?

- Csakis Bánffy Miklóst. Komoly, klasszis főzeneigazgatónk van Halász Péter személyében, a Magyar Nemzeti Balett is magas minőségi követelmények elé állítatott a nemzetközi pályát befutott Solymosi Tamás igazgatása alatt. Amit azonban Bánffy gróf a maga dúsgazdag polihisztorságában tudott, azt csekélységemben hiába keresem. Nem is a stábba hívnám, azzal nem hoznám zavarba magunkat: neki szívesen keze alá dolgoznám az Operát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.