Zenés színház

"Minden döntésemben a nézői érdek vezet"

2014.09.09. 07:00
Ajánlom
Hogyan lehet feldobni egy közel százéves repertoárt? Kinek szól egyáltalán az opera? Az idén százharminc éves Magyar Állami Operaház főigazgatójával, Ókovács Szilveszterrel az intézmény múltjától, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

- Lényegében minden ötödik évre jut egy jubileum. A szimbolikus gesztuson túl van bármi jelentősége az évfordulóknak?

- Van-e bármi jelentősége a sokadik karácsonynak? A kérdés jogos. Igen, van, hisz az ünnepek keretben tartják az életet, tempót diktálnak és jó ürügyet adnak az emlékezésre, számvetésre. Százharminc év nem a legkerekebb, mégis sokkal többet jelenthet az intézménynek, mint az öt évvel ezelőtti. Akkor fel sem merülhetett az Operaház felújítása, az Erkel Színház újranyitása, a kapuk szélesre tárása valamennyi magyar polgár felé, sem az infrastruktúra fejlesztése. Kétszáz évvel az Operaház építőművészének születése és százharminc évvel az intézmény alapítása után mindezt ünnepeljük: nemcsak a felismerést, hogy a felsoroltak kulcsfontosságúak, hanem hitem szerint azt is, hogy három éve öles léptekkel indultunk el a megvalósítás útján.

- Ókovács Szilveszter kicsoda ebben a százharminc éve tartó történetben?

- Nem várható el tőlem, hogy szobrot faragjak magamnak vagy hogy álszerénységből tagadjam le az eredményeinket. Úgyhogy maradjunk abban: katalizátor és ragasztóanyag vagyok, aki reméli, hogy művészi és politikai részrehajlás nélkül képes egy nemzeti ügyet felfuttatni úgy, hogy közben sem a kormányzati, sem a társadalmi bizalmat nem veszíti el. Ez elég keskeny mezsgye... Vagy van egyszerűbb öndefinícióm is: most nem énekes, hanem könyörtelenül mindenevő néző vagyok, aki elvárja, hogy a lehető legszélesebb repertoárt kapja a lehető legmagasabb színvonalon. Minden döntésemben a nézői érdek vezet.

- Mivel készülnek az ünnepi évadra?

- Ebben az értelemben nem lesz kivételes évad, hisz az nem jó, ha csak karácsonykor lehetünk boldogok. Úgyhogy a soron következő években is nagyokat akarunk dobni: Faust-évad után majd Shakespeare-szezon következik. Mostani szeptemberünket az épületavatás évfordulója csak tovább gazdagítja, kirukkolunk egy reprezentatív képeskönyvvel két nyelven, filmet mutatunk be az Operaház elmúlt bő évszázadáról, és a korabeli megnyitó megidézésén túl különleges gálaesttel is emlékezünk, amelyen legendáink, az operajátszás „élő oszlopai" újra énekelni fognak: Marton Éva, Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Molnár András, Berczelly István és Ötvös Csaba, Medveczky Ádám vezényletével.

- Az utóbbi években látható volt egy erős elmozdulás a rendezői színház irányába. Csak néhány név: Kovalik, Vidnyánszky, legutóbb Alföldi, jövőre pedig Mohácsi. Mit lát, mennyire vevő erre az Opera közönsége?

- A rendezői színház mint kategória szükségképpen fogyatékos. Mégis: egy operaház ma nem működhet csak "rendezői színházként". Mivel a masszív repertoár minimum százéves, rendezői konzsenialitás nélkül fenntarthatatlan volna a nézők érdeklődése. A rendezői sort pedig még tudnám fokozni, hisz az új művészeti igazgató, Anger Ferenc is kiváló kézzel nyúlt debütáló darabjához (Ariadné Naxosban) és két újabbra készül, illetve Arnaud Bernard (Falstaff) után három külföldi sztárrendező is bemutatkozik nálunk, miközben Vidnyánszky, M. Tóth és mások mellett négy végzős rendezőhallgatónak is adtunk feladatot. És én azt is tudhatom már, ami nem nyilvános: Menzel, Delnon és Znanieczi után lesz még bőven meglepetés a már letervezett szezonokban.

- Nemrég kritikusi életművét kötetbe gyűjtve is kiadta. Ha most egy előadást kellene mondania az utóbbi évekből, melyik lenne az, amelyikkel kritikusként is maximálisan elégedett volt?

- Az életmű címkét erős túlzásnak érzem, pláne negyvennégy évesen, ráadásul a Kritikám alul hatszáz oldalán a cikkeim egynegyede jelent meg, csak a klasszikus vokalitás által érintettek. Amíg volt időm és ez volt a dolgom, nagyon szerettem írni. Most viszont arra lennék büszke, ha az Operát infrastruktúrájában és repertoárjában teljesen megújítva, a megduplázott nézőszámot tartva, a támogatást a 2002-es szint (!) reálértékére visszaküzdve, és az intézményt a digitális dimenzióba is bevezetve érkeznénk el 2018 tavaszára. De hogy ne kerüljem meg a kérdést: a Szikora János rendezésével, Halász Péter zenei irányításával fémjelzett Strauss-bemutató, az Árnyék nélküli asszony nálam 95%-ot szerzett. Meg voltam hatva, úgy, ahogy egy edző a nagy menetelés végén győzni látja a csapatát.

- Játsszunk el a gondolattal: választhat a százharminc éves intézmény eddigi vezetői közül egyet. Erkeltől kezdve Mahleren át Nádasdyig. Kit hívna meg a stábjába?

- Csakis Bánffy Miklóst. Komoly, klasszis főzeneigazgatónk van Halász Péter személyében, a Magyar Nemzeti Balett is magas minőségi követelmények elé állítatott a nemzetközi pályát befutott Solymosi Tamás igazgatása alatt. Amit azonban Bánffy gróf a maga dúsgazdag polihisztorságában tudott, azt csekélységemben hiába keresem. Nem is a stábba hívnám, azzal nem hoznám zavarba magunkat: neki szívesen keze alá dolgoznám az Operát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operaház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Zenés színház interjú

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.
Zenés színház veszprémfest

José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”

José Cura az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tér vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendez Prágában.
Zenés színház csillagóra

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház Swingoperett

Swingoperett – Egy este az operett sztárjaival a Benczúr Palota platánfái között

A Benczúr Kerti Esték részeként június 27-re meghirdetett, különleges előadáson fellép Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám és Homonnay Zsolt, a zenei aláfestést Bársony Bálint és zenekara szolgáltatja.