Nem fog hinni a szemének, aki ellátogat az egykori Északi Járműjavító épületéhez, hiszen az elmúlt évek során rendkívüli változáson ment át az ország legnagyobb, állami kézben lévő műemléképülete. Itt alakították ki ugyanis a Magyar Állami Operaház új logisztikai és művészeti központját, amely a próba-, gyártó- és raktárhelyek mellett több játszóhelyet és egy korszerű hangstúdiót is magában foglal. Az Operaház épületének korszerűsítésével párhuzamosan zajló nagyszabású beruházás során a pincétől a padlásig újragondolták a létesítményt, hogy megfeleljen a 21. századi kívánalmaknak – így egy valóban modern és minden igényt kielégítő komplexummal gazdagodott az Opera.

A tervezés és a kivitelezés az Operaház beruházó építésze, Józsa Anka kezében összpontosul, aki 2015-ben kapcsolódott be az Eiffel Műhelyház munkálataiba. Máig élénken él benne az első alkalom, amikor bejárta az akkor még merőben más arcát mutató járműcsarnokot. „Emlékszem, hogy nagyon meleg volt, és mindenhol erős olajszag terjengett.

A kivitelezést minden esetben aprólékos tervezés előzte meg, amely során igazi kihívást jelentett a védendő múlt és a korszerű megoldások megfelelő ötvözése, ám a tervezők nem ismertek lehetetlent.

Ugyancsak fontos gesztus, hogy rekonstruáltuk az eredeti tégla homlokzatot, amely a műhelyház markáns arculatát adja.”

Az elmúlt időszakban próbaüzemre is lehetőség nyílt az Eiffel Műhelyházban, amely sok hasznos tapasztalattal szolgált az épületen dolgozó csapat számára, a járványhelyzet alatti leállást pedig igyekeztek a lehető legjobban kihasználni, hogy immár minden készen várja az októberi ünnepélyes átadó közönségét. A végső mozzanatok között szerepelt egy filmvetítésre és káprázatos színpadi látványvilág kialakítására alkalmas mozirendszer kiépítése, valamint az ország legnagyobb zenei hangfelvétel-stúdiójának kialakítása, de befejeződtek egy 630 négyzetméteres belső kert munkálatai is.

Ezenkívül Ókovács Szilveszter főigazgató úr ötlete nyomán elkészült a mozdonycsarnok új színezése, kikerültek Saxon-Szász János geometriai alkotásai, továbbá befejeztük a jelmezraktár épületét, amely a kalapos- és cipészműhelynek is otthont ad. Ebben egy direkt ide tervezett egyedi tartórendszert alakítottunk ki, amely 1500 folyóméternyi jelmez tárolására alkalmas. Ez nagyon komoly lépés volt a modern logisztika irányába, hiszen az Opera korábban nem rendelkezett ilyen tárolási lehetőséggel – ráadásul még így sem fér el minden öltözék az új raktárban, olyan gazdag jelmezanyagról van szó! Közben elvégeztük a csarnok melletti park füvesítését is, és folyamatosan érkeznek a 301-es szériából való gőzmozdony alkatrészei, amely ugyancsak itt kap helyet.”

Szinte megkoronázta a munkálatokat az a látványos mozzanat, amikor felkerültek az Opera stratégiai partnere, a Herendi Porcelánmanufaktúra műhelyében készült különleges, hófehér évszámok az épület homlokzatára. Mint Józsa Ankától megtudjuk, a timpanonon olvasható 1886-os dátum az építés befejezésének feltételezett éve, amikor a csarnok elnyerte a most megőrzött, műemléki védettséget élvező, impozáns megjelenését.

Ám megnyugodhat-e a főépítész néhány hónappal az átadó előtt?

főleg amikor szakmabelieket vagy ismerősöket vezetek körbe. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy ilyen fiatalon részese lehettem egy olyan nagyszabású munkának, mint az Eiffel Műhelyház kialakítása. Ritkán adódik ekkora lehetőség egy építész életében!”

Fejléckép: Mozdonycsarnok (fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)