Zenés színház

"Minden sztori más zenét követel"

2014.10.05. 09:56
Ajánlom
Új Mozartokat avatott a Budapesti Operettszínház: Mészáros Árpád Zsolt mellett immár Kocsis Dénes és Veréb Tamás is formálja a bohém zsenit. Az előadást négy évnyi szünet után szeptemberben újította fel a színház. Ebből az alkalomból látogatott el Budapestre a darab Grammy-díjas zeneszerzője, Lévay Szilveszter. A komponistával munkamódszeréről és császári munkahelyéről is beszélgetettünk.

-  Honnan fakad az erős történelmi érdeklődése? Mindhárom eddig Pesten bemutatott darabja, az Elisabeth, a Mozart! és a Rebecca is a monarchia vagy környékének korát idézi. A témái rendszerint fodros, csipkés, nagy szoknyás történetek.

- Szabadkai születésű vagyok, a városunknak egy ideig Maria Thersiopolis volt a neve, hiszen Mária Terézia emelt bennünket városi rangra. Ebből fakadóan sokat tudtunk a császári családról. 1963-ban elköltöztem Németországba, később ott láttam a televízióban a Sissi-filmeket. Amikor megismertem a feleségemet, kiderült, nagy rajongója a királynénak, gyerekkora óta gyűjtötte az Erzsébetről szóló könyveket. Ekkor, általa kezdtem én is többet megtudni róla. Amikor megkaptam Michael Kunzétól az Elisabeth szövegkönyvét, akkor szembesültem vele, hogy szerelmi háromszöget talált ki a szereplőknek, a császárnénak, Ferenc Józsefnek és a Halálnak. Erre a helyzetre kellett nekem felépíteni a zenét. Elisabeth több mint száz éve élt, a Halál kortalan, királyné gyilkosa, Lucheni fiktív módon van jelen a történetben. Az az ötletem támadt, ennek megfelelően vegyítem a zenei stílusokat: a klasszikus a múltat, a modern pop a jelent, az elektronikus pedig a jövőt szimbolizálja. Bevallom, megtetszett ez a forma.

- Vagyis megtalálta a receptet a későbbi munkáihoz is.

- Így van. Szeretem ezt a kombinációt. Amikor a Mozart! - ot készítettük, újabb száz évet léptünk visszafele az időben. Meghatározta a munkánkat, hogy a világ egyik, ha nem a legnagyobb komponistájáról készítettünk darabot. Úgy meséljük el az életét, mint egy rocksztárét. Persze amikor Mozart komponál, beadok mindig egy kis eredeti zenét is tőle. A harmadik musical, a Rebecca érdekes fordulatot hozott, hiszen abban nincsenek idősíkok, ugyanakkor a darab főszereplője a történéskor nem él - így ide is beleszőhettem az elektronikus zenét, a klasszikus vonalat pedig a 30-as évek képviselik. A következő darabunk, a Marie Antoniette egy könyvből készült, kevesebb benne a fikció, így jóval kevesebb popot és elektronikát használtam. Ellenben az utolsó darabomban, a Lady Bessben, aminek áprilisban volt a bemutatója Tokióban, bőven teret adhattam ezeknek is. Lady Bess (I. Erzsébet) lánykori éveit beszéljük el, azt, amikor lemondott a szerelméről azért, hogy királynő lehessen Angliában. Az apja, VIII. Henrik lefejeztette az anyját, az asszony pedig szellemként jelenik meg a színpadon, ezzel kaptam lehetőséget arra, hogy becsempésszem a szférikus zenét. A klasszikus alap mellett megtalálhatóak benne keltikus elemek is. Mindebből látszik, nem sablonszerűen dolgozok, hiszen minden sztori más zenét követel.

- A fantázia viszont mindegyikben nagymértékben benne van.

- Anélkül nem is csinálnám. (nevet) Ha magamat másolnám, az unalmas lenne. Szeretem elvarázsolni a közönséget. Van, hogy a dráma, van, hogy a fikció sodorja magával a nézőket az előadás során. Az én felfogásomban a fantázia a reménnyel egyenlő.

- Tárgyaltak már arról, hogy az utolsó két darabot is bemutassák Pesten?

- Szó van róla, de még nem fixáltuk le, melyik legyen a kettő közül. Vannak preferenciák, ám nem tartunk még szerződéskötési stádiumban. Annyi biztos, hogy a színház és én is szeretnék egy következő magyarországi bemutatót.

- Térjünk rá a mostani pesti látogatásának apropójára, a Mozart! felújítására. Mit gondol, ha a zeneszerzőnek nem lett volna ennyire szigorú, a gyerekeit taktikusan terelő apja, válhatott volna belőle világklasszis zeneszerző? Vagy elveszik a bohémságban, aminek lehetősége ugyancsak felmerül a darabban.

- Ez egy nagyon jó kérdés, épp ma reggel gondolkoztam azon, milyen véletlenek történtek az én életemben is. Sokszor diskurálok barátokkal: vételen-e a véletlen? Mozart esetében nem tudom biztosra a választ. Azt sejtem, valamilyen módon sikerült volna elérnie ugyanezt a szintet, hiszen már gyerekkorában is nagyon erős volt az akarata. Szoktam máson is gondolkozni: Mozart 36 éves korában halt meg. Mi történt volna, ha mondjuk 65 évet él? Megírta volna minden komponista zenéjét előre? Lehet azt mondta neki a Jóisten: "gyere fiam hozzám, vannak másokkal is terveim, te már úgyis megírtál mindent, sőt többet is, nekem is szükségem van rád".

- Az igaz, hogy Önnek van egy dolgozószobája a schönbrunni kastélyban?

- Valóban, van egy lakásom a kastélyban, a harmadik emeleten.

- Valljuk be, ez elég inspiráló közeg lehet történelmi ihletésű darabok, zenék írásához.

- Ott szereztem a Mozart! egyik dalát. Készen volt már a darab, két hónappal voltunk a bemutató előtt, próbáltunk már a zenekarral, de éreztem, hiányzik még egy dal a bárónőnek. Schönbrunnban született a "Csillagok dala". Nagyon szeretek ott is komponálni. Ugyanakkor nem ez a főhadiszállásom, hiszen alapvetően Németországban élek, de sok időt töltök Bécsben is, hiszen ott élnek a gyerekeim.

- Magyarországra milyen gyakran tud ellátogatni?

- Attól függ. Ha például új darabot mutatunk majd be az Operettszínházban, sokkal több időt tudok majd itthon is eltölteni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.