Zenés színház

Mindennapos játék a zene

2015.12.29. 08:47
Ajánlom
A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettesével, Tallér Zsófiával a zeneszerzőszakma kihívásairól, az egyetemi munkáról, a Zeneakadémiával indított közös szak jelentőségéről és Kocsis Zoltánnal való első találkozásáról is beszélgettünk.

- Zongoristának készült, de máshogy alakult az élete. Hogyan emlékszik vissza?

Molnár Ágnes, Bakonyi Marcell, Tallér Zsófia

Molnár Ágnes, Bakonyi Marcell, Tallér Zsófia (Fotó/Forrás: Emmer László)

- Tehetséges voltam és versenyeket nyertem, a zongora mellett képzeltem el a jövőmet. Egy alkalommal Tőke Mariann jött el hozzánk Győrbe, bemutatóórát tartani, improvizációs gyakorlatokat játszottunk szigorú keretek között. Azt mondta, a zeneszerzés szakon a helyem, ami számomra teljesen abszurd volt, hiszen nekem Mozart és Bach voltak a zeneszerzők. Kicsi gyermekként sokat kellett utaznom az iskola és az otthonunk között, ez alatt mindig nagyzenekari művek szóltak a fejemben, ezzel szórakoztattam magam. Elmeséltem édesanyámnak, aki zenetanár volt, s láttam az arcán, hogy nagyon meglepődik. Ezen pedig én lepődtem meg, mert a zenei képzelődést mindennapos játéknak tartottam, azt gondoltam, semmi különleges nincs benne. Aztán a konziban már két szakon tanultam, a zongora mellé így került a zeneszerzés.

- Kocsis Zoltán nagy szerepet játszott az életében. Hogyan találkoztak?

- Általános iskolában, amikor ötöst kaptam, azzal jutalmaztam magam, hogy otthon felraktam Bach d-moll zongoraversenyét az ő előadásában. Meghallgattam, és ez nekem elég jutalom volt. Így aztán fokozottan nagy élmény volt, amikor a személye realizálódott az életemben. Egy országos zongoraversenyen, ahol nem is játszottam túl jól, ő volt a zsűri elnöke. Jelezte, hogy szeretne engem Pesten is meghallgatni. Felmentem hozzá tizenhat évesen, persze rettentően féltem. A mintegy háromórás zongoraóra után felajánlotta, hogy bármikor meghallgat a későbbiekben. Évekig éltem a lehetőséggel. Inspirálta a kreativitásomat, nem szólt rám, ha valamit másképp játszottam a megszokottnál. Ez az input első körben nagyon rosszat tett a zongorajátékomnak, mert egészen öntörvényűen és vadul kezdtem el játszani, de ekkor fordultam igazán a zeneszerzés felé.

Tallér Zsófia

Tallér Zsófia (Fotó/Forrás: Emmer László, Magyar Állami Operaház)

- A zenés színházzal mikor került kapcsolatba?

- Hatéves koromban az Operaházban pipiskedve néztem végig a Bánk bánt, még nem láttam ki a korlát mögül. Nem értettem az egészből semmit, de a műfaj drámaisága lenyűgözött. A zeneakadémista éveimben már tudatosan kerestem a kapcsolatot a színpaddal és a filmmel, érdekelt, hogyan viselkedik a zene, ha nem koncertszínpadon van. Első operapróbálkozásom is erre az időre datálódik, egy húszperces minioperát írtam egy művészeti fesztiválra. Akkor már Petrovics Emil tanársegédje voltam, tőle rengeteget tanultam a zenés színházról.

- Több éve, hogy elindult a Zeneakadémiával közös képzési forma, az alkalmazott zeneszerzés. Beváltotta az együttműködés a hozzá fűzött reményeket?

- A szak létesítése több lábon áll. Egyrészt a zeneszerzőszakma változásokon megy keresztül, válaszolni kellett az új területek igényeire. Másrészt a zeneszerző programok gombnyomásra adják ki a zenének tűnő hangokat, nagyon sok tehetségtelen és képzetlen amatőr garázdálkodik önjelölt filmzeneszerzőként. A harmadik, hogy a rendezőhallgatóknak is szükségük volt olyan stúdiumra, amely során a zeneszerzővel való munkát idejekorán megtanulhatják. Meg kellett tehát találnunk minderre az új képzési formát Fekete Gyulával. Számos hazai és nemzetközi díjunk van a szak indulása óta, két hallgatónk pedig Bécsben folytatja a tanulmányait.

Tallér Zsófia

Tallér Zsófia (Fotó/Forrás: Istvánffy Zsolt)

- Tavaly mutatták be gyerekoperáját. Milyen kihívások állnak most ön előtt?

- Az operaházi felkérésre született Leánder és Lenszirom gyerekeknek és felnőtteknek is szól: rendelkezik egy naiv síkkal, ami rögtön megtalálja a kisgyerekeket, de tele van öniróniával és szarkazmussal, amit igazán a nagyobbak és a felnőttek értenek. Most két kamaradalciklust írok, Vajda Júlia és Bátori Éva kérésére, emellett pedig tanítok az SZFE-n és az oktatási ügyeket is viszem.

- Nőként és édesanyaként nehéz összeegyeztetni a családot és a szakmai kihívásokat

- Szakmai hátrány zeneszerzőként sosem ért, inkább belső gátlásaim voltak, hiszen nincs klasszikus hagyománya a női zeneszerzésnek. A szakmai sikerek aztán persze felülírták a kezdeti szorongásaimat. Családanyaként pedig a mai napig nehezemre esik este otthon hagyni a fiamat egy koncert vagy színház miatt, pedig már kilencéves. Ezt nem mindig tolerálja a szakma. Számomra viszont így teljes értékű az élet.

Az alkalmazott zeneszerzés szakirány hallgatóival készült beszélgetés itt olvasható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.