Zenés színház

„Mindig is európaiak voltunk”

2019.01.28. 16:35
Ajánlom
Káel Csaba rendezésében áll színpadra A mosoly országa. A februári bemutató előtt a Müpa vezérigazgatójától a tao megszűnéséről, az intézmény európaiságáról és világsztár vendégekről kérdeztünk.

Egy korábbi interjúban azt mondta, az átkosban volt jellemző az a hozzáállás, hogy a kultúra nem lehet árucikk. Most, a rendszerváltozás után 30 évvel a Müpát mint kulturális intézményt úgy emlegetik, mint ami összehangolja a minőséget és a piaci sikerességet. Végül is lehet árucikk a kultúra?

Ez egy differenciált kérdés. A kultúra bizonyos szegmenseiben vannak piacképes termékek, és vannak, amik nem tudnak a piacon megmaradni, mert más a funkciójuk, vagy épp mert limitált számú, speciális célcsoporthoz szólnak, mint például különböző interaktív, oktatási célú ifjúsági projektek. A Müpához hasonló intézményeket, mindenhol támogatják a világban, nem lehet olyan áron adni a jegyeket, hogy a produkciók ne szorulnának támogatásra. Ám a működési modellünkben fontos elem a saját bevétel is.

Kiszámolták már, hogy mennyi lenne a Müpában egy jegy, ha nem lenne az állami támogatás?

Attól függ, melyik műfaj, melyik koncert, de sok esetben a többszörösét kéne fizetni.

Nem aggasztja, hogy ma nem mindegyik kulturális szereplő számára fontos az eladhatóság? A mellettünk lévő Nemzeti Színház sem szokott tele lenni, az Operettszínházban is a legkevésbé támogatott jelölt lesz az igazgató.

Én a Müpáról tudok nyilatkozni. Minket megkülönböztet a többi intézménytől az, hogy tíz műfajban képviseljük a kultúrát: a bérlet- és jegyeladásokat komolyan vesszük, de a minőség mellett tettük le a voksot, az ECHO tagjaként nem is tehetünk másként.

Mi az ECHO? Az European Concert Hall Organisation (Európai Koncerttermek Szervezete) 1991-ben alapult. Célja, hogy a tagok együttműködve érjenek el nagyobb közönséget, hozzanak létre magasabb minőségű produkciókat, képezzék munkatársaikat és rendeljenek új alkotásokat kortárs művészektől. Az ECHO programja a Müpában is futó Rising Stars. A szervezet tagja többek között az amszterdami Concertgebouw, a brüsszeli Bozar, a Kölni Filharmónia, a londoni Barbican, a párizsi Cité de la musique – Philharmonie de Paris és a  Théâtre des Champs-Élysées vagy a bécsi Konzerthaus és a Musikverein.

A kultúrtao eltörlése után sokan előálltak azzal – megjegyzem: túl későn –, hogy a szakmának össze kellett volna fogni a kérdésben. Mit gondol erről?

Szerintem soha nem késő. Én összefogáspárti vagyok, magányos lovagként nem lehet érvényesülni.

Rossz volt a tao-rendszer?

Egyes szervezetek úgy tudtak támogatást igénybe venni, hogy az jogszabályba nem ütközött ugyan, azonban morálisan nem volt elfogadható. Reméljük, most majd kialakul egy jobb rendszer.

Jobb lesz, ami jön?

Meglátjuk: én a megbeszélés híve vagyok.

KaelCsabaCMupa_CsibiSzilvia-140900.jpg

Káel Csaba (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Müpa)

A Müpa képvisel egyfajta európaiságot (Budapesti Tavaszi Fesztivál, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, a Budapesti Wagner-napok, az Európai Hidak és a CAFe Budapest Baltikum-tematikája az elmúlt évadban). Van olyan aspektus, amiben a magyar közönség, a magyar kulturális közeg le van maradva a nyugat-európaihoz képest?

Néhány dologban le vagyunk maradva, más kérdésekben pedig előrébb tartunk. A közönségünk sokkal erősebb, mint a nyugat-európai. Ezt nem én mondom, hanem legutóbb például Sir John Eliot Gardiner. Azt mondta, hogy jobb a közönségünk, mint Bécsnek. Na persze humoros angolként azt is hozzátette, hogy azért, mert itt talán nincs annyi turista. De az ő szájából ezt bóknak kell venni. Az csak egy komponens, hogy a hallgatók tétel közben nem tapsolnak, mert ismerik a darabot. Azt szoktam mondani, hogy nekünk nem közönségünk van, hanem közösségünk, akik nem csak műkedvelők, hanem a szíve, az empátiája is „elhúzza” őket az előadásra. Itt, Budapesten mindenkinek van egy zenész vagy művész rokona, személyes elkötelezettsége. Mindig is európaiak voltunk, még a szocializmus időszakában is. Mutassanak még egy olyan triászt Európában, mint a Ránki-Kocsis-Schiff.

Kodály fontos gondolata volt, hogy Európában legyünk magyarok, Magyarországon legyünk európaiak.

Komoly hivatása a Müpának, hogy a környező népek kultúráját megismertesse. Ezt szolgálja például az Európai Hidak fesztivál.

Müpa

Müpa (Fotó/Forrás: colorlab / Budapesti Nemzetközi Kórusünnep)

Mennyire támaszkodik a Müpa a turistákra?

Rendkívül fontos a külföldi közönség is: Budapest és benne a Müpa komoly brand lett a nemzetközi művészeti életben, és ez vonzó úticéllá teszi Magyarországot, a kulturális turizmus ereje és jelentősége egyre nagyobb. Igyekszünk világsztárokat és hazai értékeket, művészeket is bemutatni, úgy, hogy a külföldiek is észrevegyék őket. A Müpa főszervezésében megvalósuló Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitja a közép-európai fesztiválszezont, szintén hatalmas nemzetközi érdeklődéstől övezve, erre nagyon büszkék vagyunk.

A jazzprodukcióikra különösen jellemző, hogy a magyar előadók külföldi sztárvendéggel lépjenek fel. Szükség van erre, vagy csak feltételezés, hogy a hazai nem töltené meg a termet egyedül?

A Jazz Showcase-t azért hoztuk létre, hogy bemutassuk a hazai tehetségeket nemzetközi környezetben. Hogy ehhez ki, hogyan viszonyul, megváltozott. Régen, a szocializmusban mindenki elájult, ha idejött egy nyugati. Most a Müpának olyan rangja lett, hogy Keith Jarrett számára nem is kérdés, hogy a négyállomásos európai turnéja egyik állomása mi legyünk.

Ki szereti a legjobban a Müpát?

A felsoroltakon, Gardineren és Jarretten túl például az Oscar-díjas Tan Dun, akit elbűvölt, hogy Bartók országában járhat. Vagy John Malkovich, aki odavolt a Müpáért.

Térjünk rá A mosoly országa c. operettre, amelyet november végén Sanghajban mutattak be, február első napjaiban pedig a Müpában kerül színpadra az Ön rendezésében. Milyen tapasztalatokkal jött haza a Távol-Keletről?

A Müpa szeretne magyar művészeket, műveket helyzetbe hozni külföldön a komolyzenétől az operán át az újcirkuszig. Elárulom, nekem az volt a tervem, hogy A mosoly országával a Tiltott Városban lépjünk fel az olaszokhoz hasonlóan, akik nagyot dobtak a Turandottal 1998-ban. Nem is mondtam még le erről a tervről. Viszont fontos partnerünk a Sanghaji Opera House, akik örömmel fogadták a produkciót. Szerintem Lehár Ferenc műve egy nagyon aktuális dolgot feszeget: a kultúrák egymás mellett élését. Kilencven évvel az ősbemutató után az operett műfaja erősebb mint valaha, az ottani közönségből sokan pityeregtek – megtörtént tehát a színházi csoda. Budapesten A mosoly országa félig szcenírozott formában kerül majd színre, itt is nemzetközi művészgárdával.

Mik a Müpa jövőbeli céljai?

Szeretnénk a minőségi kultúrát továbbra is minél szélesebb körhöz eljuttatni. Már a második Müpa-generáció kezd felnőni, hiszen a legkisebbek ide járnak zenés foglalkozásokra, és figyelünk arra, hogy minden korosztály a számára legideálisabb programot kapja és végigvezessük őket a Ringatótól, a Hangulat Junior koncerteken és újcirkusz-produkciókon át a Garázsband Fesztiválig és tovább, úgy, hogy minél többet tapasztalhassanak abból a páratlan műfaji gazdagságból, amit a Müpa nyújtani tud nekik. Korábbi kérdéséhez kapcsolódva:

a magyar klasszikus zenei közönség nem öregszik úgy, mint más országokban,

még a Budapesti Wagner-napokra is rengeteg fiatal érkezik. Az  új formák és megoldások keresése, a folyamatos fejlődés, az innováció - legyen az a programszerkesztésünkben vagy a kommunikációnkban - elengedhetetlen a Müpa életében. Így lehetünk egy lépéssel mindig mások előtt. Rengeteget beszélünk a fenntartható fejlődés fontosságáról, arról, hogy miként hat ránk a technológiai robbanásszerű fejlődése, de legalább ilyen fontos kellene hogy legyen a szellemi fejlesztés, hogy ne veszítsük el a koncentrált figyelem képességét, és erre a művészeti élmény mindennél alkalmasabb. A kultúra identitásépítő erő, hiszen kultúra az, amit ránk hagyományoztak, és kultúra, amit mi hozunk létre. A Müpa igazi XXI. századi találkozóhely, kultúrák, nézőpontok, műfajok és persze alkotó, gondolkodó emberek találkozási pontja a színpadokon és a nézőtéren egyaránt, de sok szempontból inspiráló számunkra a századforduló, a századelő Budapestje is, amikor a város Európa legfontosabb szellemi műhelyei közé tartozott. Szeretnénk, ha ez a pezsgés újra jelen lenne, és ehhez a Müpa is hozzá tudna járulni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Színház

Lemond tisztségéről az SZFE hallgatói önkormányzatának elnöke

Csernai Mihály lemondását a HÖK közösségi oldalán közölte. Bejelentése egy nappal azután történik, hogy a HVG közölte az új vezetés által felkért oktatók névsorát.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.