Zenés színház

„Mindig is európaiak voltunk”

2019.01.28. 16:35
Ajánlom
Káel Csaba rendezésében áll színpadra A mosoly országa. A februári bemutató előtt a Müpa vezérigazgatójától a tao megszűnéséről, az intézmény európaiságáról és világsztár vendégekről kérdeztünk.

Egy korábbi interjúban azt mondta, az átkosban volt jellemző az a hozzáállás, hogy a kultúra nem lehet árucikk. Most, a rendszerváltozás után 30 évvel a Müpát mint kulturális intézményt úgy emlegetik, mint ami összehangolja a minőséget és a piaci sikerességet. Végül is lehet árucikk a kultúra?

Ez egy differenciált kérdés. A kultúra bizonyos szegmenseiben vannak piacképes termékek, és vannak, amik nem tudnak a piacon megmaradni, mert más a funkciójuk, vagy épp mert limitált számú, speciális célcsoporthoz szólnak, mint például különböző interaktív, oktatási célú ifjúsági projektek. A Müpához hasonló intézményeket, mindenhol támogatják a világban, nem lehet olyan áron adni a jegyeket, hogy a produkciók ne szorulnának támogatásra. Ám a működési modellünkben fontos elem a saját bevétel is.

Kiszámolták már, hogy mennyi lenne a Müpában egy jegy, ha nem lenne az állami támogatás?

Attól függ, melyik műfaj, melyik koncert, de sok esetben a többszörösét kéne fizetni.

Nem aggasztja, hogy ma nem mindegyik kulturális szereplő számára fontos az eladhatóság? A mellettünk lévő Nemzeti Színház sem szokott tele lenni, az Operettszínházban is a legkevésbé támogatott jelölt lesz az igazgató.

Én a Müpáról tudok nyilatkozni. Minket megkülönböztet a többi intézménytől az, hogy tíz műfajban képviseljük a kultúrát: a bérlet- és jegyeladásokat komolyan vesszük, de a minőség mellett tettük le a voksot, az ECHO tagjaként nem is tehetünk másként.

Mi az ECHO? Az European Concert Hall Organisation (Európai Koncerttermek Szervezete) 1991-ben alapult. Célja, hogy a tagok együttműködve érjenek el nagyobb közönséget, hozzanak létre magasabb minőségű produkciókat, képezzék munkatársaikat és rendeljenek új alkotásokat kortárs művészektől. Az ECHO programja a Müpában is futó Rising Stars. A szervezet tagja többek között az amszterdami Concertgebouw, a brüsszeli Bozar, a Kölni Filharmónia, a londoni Barbican, a párizsi Cité de la musique – Philharmonie de Paris és a  Théâtre des Champs-Élysées vagy a bécsi Konzerthaus és a Musikverein.

A kultúrtao eltörlése után sokan előálltak azzal – megjegyzem: túl későn –, hogy a szakmának össze kellett volna fogni a kérdésben. Mit gondol erről?

Szerintem soha nem késő. Én összefogáspárti vagyok, magányos lovagként nem lehet érvényesülni.

Rossz volt a tao-rendszer?

Egyes szervezetek úgy tudtak támogatást igénybe venni, hogy az jogszabályba nem ütközött ugyan, azonban morálisan nem volt elfogadható. Reméljük, most majd kialakul egy jobb rendszer.

Jobb lesz, ami jön?

Meglátjuk: én a megbeszélés híve vagyok.

KaelCsabaCMupa_CsibiSzilvia-140900.jpg

Káel Csaba (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Müpa)

A Müpa képvisel egyfajta európaiságot (Budapesti Tavaszi Fesztivál, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, a Budapesti Wagner-napok, az Európai Hidak és a CAFe Budapest Baltikum-tematikája az elmúlt évadban). Van olyan aspektus, amiben a magyar közönség, a magyar kulturális közeg le van maradva a nyugat-európaihoz képest?

Néhány dologban le vagyunk maradva, más kérdésekben pedig előrébb tartunk. A közönségünk sokkal erősebb, mint a nyugat-európai. Ezt nem én mondom, hanem legutóbb például Sir John Eliot Gardiner. Azt mondta, hogy jobb a közönségünk, mint Bécsnek. Na persze humoros angolként azt is hozzátette, hogy azért, mert itt talán nincs annyi turista. De az ő szájából ezt bóknak kell venni. Az csak egy komponens, hogy a hallgatók tétel közben nem tapsolnak, mert ismerik a darabot. Azt szoktam mondani, hogy nekünk nem közönségünk van, hanem közösségünk, akik nem csak műkedvelők, hanem a szíve, az empátiája is „elhúzza” őket az előadásra. Itt, Budapesten mindenkinek van egy zenész vagy művész rokona, személyes elkötelezettsége. Mindig is európaiak voltunk, még a szocializmus időszakában is. Mutassanak még egy olyan triászt Európában, mint a Ránki-Kocsis-Schiff.

Kodály fontos gondolata volt, hogy Európában legyünk magyarok, Magyarországon legyünk európaiak.

Komoly hivatása a Müpának, hogy a környező népek kultúráját megismertesse. Ezt szolgálja például az Európai Hidak fesztivál.

Müpa

Müpa (Fotó/Forrás: colorlab / Budapesti Nemzetközi Kórusünnep)

Mennyire támaszkodik a Müpa a turistákra?

Rendkívül fontos a külföldi közönség is: Budapest és benne a Müpa komoly brand lett a nemzetközi művészeti életben, és ez vonzó úticéllá teszi Magyarországot, a kulturális turizmus ereje és jelentősége egyre nagyobb. Igyekszünk világsztárokat és hazai értékeket, művészeket is bemutatni, úgy, hogy a külföldiek is észrevegyék őket. A Müpa főszervezésében megvalósuló Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitja a közép-európai fesztiválszezont, szintén hatalmas nemzetközi érdeklődéstől övezve, erre nagyon büszkék vagyunk.

A jazzprodukcióikra különösen jellemző, hogy a magyar előadók külföldi sztárvendéggel lépjenek fel. Szükség van erre, vagy csak feltételezés, hogy a hazai nem töltené meg a termet egyedül?

A Jazz Showcase-t azért hoztuk létre, hogy bemutassuk a hazai tehetségeket nemzetközi környezetben. Hogy ehhez ki, hogyan viszonyul, megváltozott. Régen, a szocializmusban mindenki elájult, ha idejött egy nyugati. Most a Müpának olyan rangja lett, hogy Keith Jarrett számára nem is kérdés, hogy a négyállomásos európai turnéja egyik állomása mi legyünk.

Ki szereti a legjobban a Müpát?

A felsoroltakon, Gardineren és Jarretten túl például az Oscar-díjas Tan Dun, akit elbűvölt, hogy Bartók országában járhat. Vagy John Malkovich, aki odavolt a Müpáért.

Térjünk rá A mosoly országa c. operettre, amelyet november végén Sanghajban mutattak be, február első napjaiban pedig a Müpában kerül színpadra az Ön rendezésében. Milyen tapasztalatokkal jött haza a Távol-Keletről?

A Müpa szeretne magyar művészeket, műveket helyzetbe hozni külföldön a komolyzenétől az operán át az újcirkuszig. Elárulom, nekem az volt a tervem, hogy A mosoly országával a Tiltott Városban lépjünk fel az olaszokhoz hasonlóan, akik nagyot dobtak a Turandottal 1998-ban. Nem is mondtam még le erről a tervről. Viszont fontos partnerünk a Sanghaji Opera House, akik örömmel fogadták a produkciót. Szerintem Lehár Ferenc műve egy nagyon aktuális dolgot feszeget: a kultúrák egymás mellett élését. Kilencven évvel az ősbemutató után az operett műfaja erősebb mint valaha, az ottani közönségből sokan pityeregtek – megtörtént tehát a színházi csoda. Budapesten A mosoly országa félig szcenírozott formában kerül majd színre, itt is nemzetközi művészgárdával.

Mik a Müpa jövőbeli céljai?

Szeretnénk a minőségi kultúrát továbbra is minél szélesebb körhöz eljuttatni. Már a második Müpa-generáció kezd felnőni, hiszen a legkisebbek ide járnak zenés foglalkozásokra, és figyelünk arra, hogy minden korosztály a számára legideálisabb programot kapja és végigvezessük őket a Ringatótól, a Hangulat Junior koncerteken és újcirkusz-produkciókon át a Garázsband Fesztiválig és tovább, úgy, hogy minél többet tapasztalhassanak abból a páratlan műfaji gazdagságból, amit a Müpa nyújtani tud nekik. Korábbi kérdéséhez kapcsolódva:

a magyar klasszikus zenei közönség nem öregszik úgy, mint más országokban,

még a Budapesti Wagner-napokra is rengeteg fiatal érkezik. Az  új formák és megoldások keresése, a folyamatos fejlődés, az innováció - legyen az a programszerkesztésünkben vagy a kommunikációnkban - elengedhetetlen a Müpa életében. Így lehetünk egy lépéssel mindig mások előtt. Rengeteget beszélünk a fenntartható fejlődés fontosságáról, arról, hogy miként hat ránk a technológiai robbanásszerű fejlődése, de legalább ilyen fontos kellene hogy legyen a szellemi fejlesztés, hogy ne veszítsük el a koncentrált figyelem képességét, és erre a művészeti élmény mindennél alkalmasabb. A kultúra identitásépítő erő, hiszen kultúra az, amit ránk hagyományoztak, és kultúra, amit mi hozunk létre. A Müpa igazi XXI. századi találkozóhely, kultúrák, nézőpontok, műfajok és persze alkotó, gondolkodó emberek találkozási pontja a színpadokon és a nézőtéren egyaránt, de sok szempontból inspiráló számunkra a századforduló, a századelő Budapestje is, amikor a város Európa legfontosabb szellemi műhelyei közé tartozott. Szeretnénk, ha ez a pezsgés újra jelen lenne, és ehhez a Müpa is hozzá tudna járulni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Klasszikus

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Csütörtökön búcsúztatják Felföldi Anikót

A temetés szűk családi körben, egy későbbi időpontban lesz.
Zenés színház bűnügy

Ennyibe kerül valakit ököllel megütni az operaházban

Fizetnie kell a nézőnek, aki megütötte a közönség egy másik tagját a brit Királyi Operaházban.
Zenés színház opera

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.
Zenés színház hír

Gyönyörű színházban kap helyet Bayreuth második operafesztiválja

Újabb operafesztivál kezdődik Bayreuthban 2020-ban. A Bayreuthi Ünnepi Játékok mellett ősztől a Bayreuth Barokk is várja a komolyzene kedvelőit.
Zenés színház alan gilbert

A Svéd Királyi Operaház zeneigazgatója lett Alan Gilbert

A svédek első számú operaháza bejelentette, hogy 2021 tavaszától Alan Gilbert veszi át a zeneigazgatói posztot az intézményben.