Zenés színház

Miskolc, az opera városa

2006.06.20. 00:00
Ajánlom
A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál öt év elteltével a kelet-európai régió egyik legfontosabb seregszemléjévé vált a műfajnak. A siker egyik titka, hogy a borsodi megyeszékhely magáénak érzi a rendezvénysorozat ügyét. Fájdalmas tapasztalat ugyanakkor, hogy az Állami Operaház manapság nem elég nyitott a külföld kortárs operaprodukciói számára - véli Bátor Tamás a rendezvénysorozat ügyvezető igazgatója

A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál - az alapítása óta eltelt fél évtized alatt - a hazai kulturális vállalkozások egyik zászlóshajójává vált. Évekkel ezelőtt még a jó szándékú operabarátok számára is don quijotei vállalkozásnak számított az ötlet, hogy nemzetközi operacsillagok népesítsék be a borsodi megyeszékhelyet, rangos társulatok adják egymásnak a kilincset a százötven éves teátrum falai között, mára a programsorozat mindennapos csoda. Kikiáltók, utcazenészek, árusok népesítik be a főutcát, kiállításokat, filmvetítéseket, dzsesszkoncerteket tartanak városszerte - nemrég a nagy Bihari leszármazottja, Roby Lakatos nyűtte a hegedű húrjait - és legfőképp híres operaáriák szűrődnek ki a nyári színház falai közül a kávéházakba, az otthonokba, a mindennapokba.

Az acélváros az opera városa lett. A dolog annál is furcsább, mert a lassan nemzetközi hírű fesztivál egyik alapítója, Hegyi Árpád Jutocsa rövid, ám annál viharosabb direktorság után nemrégiben távozott a Magyar Állami Operaház éléről. Sokan találgatják ma azt a fesztivál helyszínén, mi lehet a siker titka itt, miért vezetett bukáshoz a direktorság a fővárosban...

A fesztivál diadalmenetének egyik titka az, hogy a méltatlanul elfeledett, csodaszép borsodi vidék fővárosa, Miskolc a kezdetektől fogva áldozatkészen segíti a rendezvényt. Míg a kezdeteknél a minisztérium támogatása alapozta meg a büdzsét, mára a megyeszékhely a programsorozat első számú fenntartója. Az idei háromszázmilliós költségvetésből száznegyvenet vállalt magára Miskolc.

A siker másik záloga Bátor Tamás, az ügyvezető igazgató, aki kezdetektől intézte az operafesztivál fellépőinek, művészeinek meghívásait, szerepléseit. Furcsa jelenség kis hazánkban az ilyesmi: nyelveket beszélő, szakavatott ember a megfelelő helyen.

Mikor egy álmos reggelen a fesztivál ügyeiről beszélgetünk, épp olaszul kiabál az egyik világhírű énekessel: az operacsillag ugyanis nehezményezte, hogy taxijában nem volt légkondicionáló. Aligha túlzás kimondani, hogy még egy szakavatott, a nemzetközi operaéletben otthonosan mozgó, aktív művész számára is embert próbáló feladat egy majd kéthetes operafesztivál kézben tartása.

A rendezvénysorozat a kelet-európai régió legfontosabb seregszemlévé vált, ugyanakkor alkalom, hogy a hazai operaélet is megmutassa magát a külföldnek - foglalja össze Bátor Tamás az operafesztivál egyik fontos jellemzőjét. A rendezvénysorozat ugyanakkor alkalmat ad arra, hogy operaéletünk kísérletező, új utakat kereső művészei, mint Kovalik Balázs, Kesselyák Gergely megmutathassák elképzeléseiket, kipróbálhassanak új megoldásokat.

Az operaélet válságának látványos jele, ha a műhelyek nem lesznek nyitottak az új művekre, stílusokra, ha a magyar dalszínházi kultúra, az énekesek elvesztik a kapcsolatukat a nemzetközi operakultúrával. Fájdalmas belegondolni abba, hogy a verismo tündöklésének korában - amelynek idén az operafesztivál a programok jó részét szentelte - az európai bemutatók után szinte azonnal magyar színházakban is látni lehetett a műveket. Leoncavallo Bohémek című művét például 1897-ben bemutatta a Királyi Operaház, Mascagni Parasztbecsületének hazai premierje is viharsebesen követte az ősbemutatót. Ma sajnos nem fordul elő, hogy európai kortárs operákat, mondjuk egy Arvo Part művet lássunk az Operaházban - fakad ki keserűen Bátor Tamás.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utóbbi időben volt az Állami Operaházban néhány kortárs magyar bemutató (Zsótér Sándor, Vidnyánszky Attila, Kovalik Balázs rendezése), de égetően fontos lenne, hogy vezető dalszínházunk nyitott legyen a koprodukcióra. A művek közös színpadra állítása költségkímélő megoldás lenne, ugyanakkor alkalmat adhatna arra is, hogy az operaház életét az európai zeneéletbe bekapcsolhassuk - vélte Bátor Tamás. Segítségével lehetővé válna, hogy ne csak az állam támogassa a magyar operakultúrát, hanem más szponzorokat is szerezhessen.

A nemzetközi hírű művészek elképesztően sokat tudnak hozzátenni a magyar zenekultúrához. Amikor Jose Cura lépett fel a Nemzeti Filharmonikusokkal Kodály egészen más arcát mutatta, zenéjének egészen más egyedi szépsége bontakozott ki a tolmácsolásában. Ne felejtsük el, hogy még a hetvenes években is a legnagyobb énekeseket látta vendégül az operaház. Szavakba alig lehet foglalni, mit jelentett egy Gardelli szereplés, közös lemez megjelentetése, a hajdani nagyhírű Verdi-sorozat, a kölcsönös meghívások a magyar operakultúrának - mesélte Bátor Tamás.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház opera

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
Zenés színház bartók plusz 2018

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Zenés színház hír

Goethe-éremmel tüntetik ki Eötvös Pétert

A világhírű zeneszerző-karmester, korunk egyik legjelentősebb operaszerzője Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét veheti át augusztus 28-án Weimarban.