Zenés színház

„Miskolcon tudok igazán szabadon szárnyalni”

2015.10.02. 16:33
Ajánlom
Ismét Miskolcon énekel Vizin Viktória világhírű mezzoszoprán. A Miskolci Nemzeti Színház első nagyszínpadi bemutatóján Tosca címszerepében láthatta őt a közönség. Az operaénekessel az előadásról és a szoprán szerep kihívásairól beszélgettünk.

- Visszatérő vendég vagy már Miskolcon, és mindig szívesen térsz vissza a városba. Mi az, ami ide köt?

- Az édesanyám szikszói születésű, a rokonságom egy része ma is itt él. Gyerekkoromban a fél nyarat Szikszón és Diósgyőrben töltöttem, rengeteg élményem maradt ebből az időszakból. Miskolcon találtam meg azt az alkotó talajt, ahol szárnyalni tudok. Amikor ide megérkezem, olyan, minta egy alkotótáborban lennék. Precíz munkát, zenei és színpadi tudást követel meg mindenki, de ezeken a kereteken belül olyan szabad lehetek, mint a madár. Ez számomra nagyon fontos, mert nem szeretek csak úgy énekelni, minden mögöttes tartalom nélkül. Nem tudok, és nem akarok a tucaténekesek sorába beállni. Az egyéniségemnek megfelelően formálok minden szerepet. Csak azt szeretném énekelni, amiben teljes mértékig hiszek. Másra nem érdemes fecsérelni az időmet. Mielőtt elvállalok egy munkát, három kérdést teszek fel: ki a rendező, ki a karmester, és ki a tenor? Számomra ezek a legfontosabb kérdések.

Vizin Viktória

Vizin Viktória (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Az utóbbi években szorgosan gyűjtögeted a szakmai emlékeket, élményeket is Miskolcról. Tavaly az operafesztiválon a Víg özvegyben láthattunk téged, ami az első operett szereped volt.

- Nekem ez úgy kellett, mint egy falat kenyér. Volt egy hatalmas mérföldkő a karrieremben pár évvel ezelőtt. Hoztam egy nagy döntést, hogy nem megélhetési, hanem élvezeti énekes szeretnék lenni. Azért kezdtem el ezt a szakmát, hogy a művészetet teljes alázattal kiszolgáljam, és a művészeten keresztül tudjak közölni. Ez a döntés vezetett el engem a legérdekesebb lehetőségekhez. Ezek között volt a Víg özvegy is, ami másfajta színpadi jelenlétet kívánt meg tőlem, mint egy opera. Négyéves korom óta színésznő szerettem volna lenni. Véletlenül lettem operaénekes – de persze nincsenek véletlenek. Még a konzervatóriumban is a színművészetire készültem, amikor a szép beszéd tanárom azt mondta: te színésznő vagy az operaszínpadon, te lehetsz a következő generáció nagy primadonnája. Aztán végül mezzo lettem, most pedig itt vagyok, és szopránt éneklek a Toscában.

Vizin Viktória Hektor Lopez Mendozával

Vizin Viktória Hektor Lopez Mendozával (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- El is érkeztünk mostani bemutatódhoz, a Toscához. Mekkora kihívás elé állít ez a szerep

- Karrierem eddigi legnagyobb szerepével állok szemben. Öt hónapig rágódtam azon, hogy egyáltalán elvállaljam-e. Az első reakcióm az volt, hogy nem! Aztán átgondoltam, és azt válaszoltam Kesselyák Gergely rendezőnek, hogy megnézem a kottát. Rájöttem, hogy technikailag megoldható, tulajdonképpen megvan minden hang. Az én problémám inkább lelki eredetű volt: magamévá tudom e tenni ezt a karaktert, látom-e magamat Toscának? Percről-percre váltakozott bennem, hogy igen, meg tudom csinálni, és az, hogy ez lehetetlen. Amikor május végén a Víg özvegyet énekeltem, egy zenei próbán ismét elővettem a Tosca kottáját, és egy hirtelen ötlettől vezérelve megnéztünk egy részletet. Akkor mondta az egyik barátom, hogy bolond vagy, ha ezt nem énekled el, ez neked van írva. Ezzel el is volt döntve, hogy vállalom.

- Puccini egyik legösszetettebb, legkarakteresebb hősnője Tosca. Mi volt az, ami miatt elbizonytalanodtál a szereppel kapcsolatban?

- Sok felvételt megnéztem, amikor megkaptam ezt az ajánlatot, és azt láttam, hogy Toscát mindenki két végletben ábrázolja. Vagy nagyon negédesen és művien szerelmesnek, ami egy idő után rettenetesen unalmas, vagy pedig egy agresszíven féltékeny nőnek, ami abszolút távol áll tőlem. Győzködtem magam, hogy ez csak egy szerep, de igazából én leszek ott két és fél órán keresztül a színpadon, és nekem kell felépítenem ezt a karaktert, és elhinnem, hogy én vagyok Tosca. Nem gondolom, hogy ennyire sarkított lenne egy nő személyisége, én egy reálisabb jellemet képzeltem el. Ezzel megbirkózni öt hónapba telt, és utána jött a technikai felkészülés. Ugyanúgy, mint egy lovat, ezeket a magas hangokat be kellett törnöm, be kellett őket ültetni a helyükre, mert nincs még egy olyan opera szerintem, ahol ennyi magas C van egymás után.

Tosca

Tosca (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Sokat beszéltél arról, hogy megválogatod a szerepeidet. Ezek szerint mindegyik kedves a szívednek. Van olyan, aminek kiemelt helye van?

- Nem kötődöm annyira szerepekhez, inkább produkciókhoz, rendezésekhez, amik kihozzák belőlem a maximumot. Akkor emlékezetes egy alakítás, amikor én is azt érzem, hogy ajtókat döngetek, és újabb lépést tettem a saját karrieremben. Ilyen volt például Massenet Werther című operája Skóciában, amelyben Charlotte-ot énekeltem. A rendező hét hét alatt olyan precízen készített fel minket, hogy egy olyan viszony alakult ki Werther és Charlotte között, ami teljesen reális. Nem azt érzete a néző, hogy operában ül, és áriák követik egymást, hanem a szereplők érzelmeinek megnyilvánulásából természetesen következik a zene. Nagy büszkeségem, és mindig kisgyerekemnek hívtam a Magyar Állami Operaházban énekelt produkciót, A kékszakállú herceg várát is, amelyben - életemben először - Judit szerepét játszottam. És ide sorolható az utolsó Carmen produkció is, Daniel Kramer rendezésében Belgiumban. A lista még hosszú, de ezek talán a legmeghatározóbbak számomra.

- Van olyan szerep, ami még nem adatott meg, de igazán vágysz rá?

- Pár éve nyilatkoztam, hogy két olyan szerep van, amit szeretnék elcsenni a szopránoktól, ez a Tosca és a Salome. Itt a Tosca, most már csak a Salomét várom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A legfontosabb alapelv az élet szeretete” – interjú Földes Tamással

Bár a színházak csak most kezdenek visszatérni a megszokott munkarendre, Földes Tamás számára már a karantén-időszak is új lehetőségeket, elismerést tartogatott: neki ítélték oda a Kaszás Attila-díjat, emellett forgat, szinkronizál és az évad elindulásával új szerepek várják.
Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.