Zenés színház

Mit beszélnek Signában?

2015.12.16. 08:18
Ajánlom
Puccini Triptichonja három lazán kapcsolódó egyfelvonásos, a szerző szerint a halál tematikája köti össze őket. Anger Ferenc rendezésében továbbá egy Santa Maria felirat és a vázlataiban azonos színpadkép. Kiváló volt az év utolsó premiere az Erkel Színházban.

A Triptichon Puccini utolsó befejezetlen műve, mely eredetileg az Isteni színjátékból merített volna, végül csak a Gianni Schicchi táplálkozik Dante remekművéből. A zeneszerző szerint mindhárom történet a halállal foglalkozik; figyelemreméltó, hogy a melankóliára és tragikumra mindig kapható komponista egy szellemesen diabolikus, a commedia dell'arte hagyományait élesztgető kisoperával zárja a diskurzust.

A47A2471 resize

A47A2471 resize (Fotó/Forrás: Nagy Attila, forrás: Operaház)

A köpeny és az Angelica nővér viszont annál súlyosabb darabok. Az előbbi egy féltékeny férj és egy szerető tragikus, ám egyszerű története. Anger rendezése bővelkedik a humoros vagy éppen tragikomikus elemekben. A színpad jobb oldalán egy férfi áll az öngyilkosság szándékával, majd elalszik a kötélre hurkolt kővel a nyakában, a baloldalon hölgyek találkoznak kávéra, és véletlenül mind ugyanabba a piros ruhába öltöztek – sebaj, hamarosan szintúgy egyendivatot követő bájgúnárok csípik fel őket.

A47A2324 resize

A47A2324 resize (Fotó/Forrás: Nagy Attila, forrás: Operaház)

A helyszín egy párizsi kikötő és a Santa Maria apró fedélzete, a háttérben egy fiatal szerelmespár romantikázik egy padon (Kersák Edina, Novák János). A mindvégig sodró, dinamikus és minőségi megjelenésért még a kulcsjelenet némi ügyetlenségét is megbocsátjuk – tudniillik a meggyilkolt Luigi lába menthetetlenül kilátszik Michele köpenye alól –, a zárókép elhallgatott, naturalisztikus agresszivitását pedig külön is díjaznunk kell – a felszarvazott férj gombolni kezdi az ingét, és függöny le.

Wiedemann Bernadett és Gábor Géza kitűnő teljesítményt nyújtottak a mellékszerepekben (a Vakond és a Szarka). Fekete Attila (Luigi) hangja kissé megfogyatkozott fénnyel szólt, Sümegi Esztert (Giorgetta) egyedül a szerep verista jellege akadályozta, hogy az est primadonnája legyen. Szemerédy Károly baritonja – ha megjelenése nem is – túl fiatal még a szerepre, de ígéretességét nem vitathatom.

A47A2066 resize

A47A2066 resize (Fotó/Forrás: Nagy Attila, forrás: Operaház)

Az Angelica nővér – Puccini kedvence a három közül – Szűz Mária történetének és a Purgatórium motívumának allúziója egyben. Ennek megfelelően Zöldy Z Gergely díszlete először háborítatlanul idilli: egy zárdában vagyunk, ahol a szigorú rendtartás a fehér szín tisztaságával párosul. A csendéletet a Hercegnő (Komlósi Ildikó) megjelenése dönti romba, aki hírt ad Angelica (Létay Kiss Gabriella) gyermekének haláláról. A címszereplő annyiban tekinthető ugyan az előző darab Luigija alakváltozatának, hogy egy tetszetős paradoxonban egyedüliként ad számot a létezés fájdalmáról („A halál a legszebb élet!”), Angelica életét azonban megóvja a gondviselés. Némi giccsel, de megmentésére siet az angyali sereg, a záróhangokat pedig már gyermekkar erősíti (vezetőjük Gupcsó Gyöngyvér). Komlósi és Létay Kiss kontrasztos megjelenésük miatt is alkalmasak a szerepre, az előbbi kimért, hideg femme fatale, az utóbbi tiszta és törékeny sponsa Christi – kettősük zenei és drámai hatásában különösen erős. Dolcina humoros szerepében Budai-Langermann Mónika nyújtott üdítő alakítást, de Dobi-Kiss Veronika és Farkasréti Mária is említést érdemelnek mint főnővérek.

A47A2181 resize

A47A2181 resize (Fotó/Forrás: Nagy Attila, forrás: Operaház)

A tragédiák után feloldozást jelentett a könnyed Gianni Schicchi, mely nem nélkülözte a humort és a szellemességet. Kesselyák Gergely és az Operaház zenekara magas színvonalon zenéltek egész este, a partitúra megannyi szépségét és áhítatát maradéktalanul visszaadva, a záró egyfelvonásosban még markánsabb jelenlétre tettek szert szellemes, vibráló megszólalásuk folytán.

A47A2035 resize

A47A2035 resize (Fotó/Forrás: Nagy Attila, forrás: Operaház)

Anger Ferenc a nehezen felfejthető allúziók és szimbólumok helyett az abszurd humort hívja segítségül a firenzei bajkeverőről szóló történetben. Ennek ékes példája az olvasószekrényből előkerülő telefon és a szerencsésen odaillő librettószöveg („Hallgasd, mit beszélnek Signában!” – adják egymásnak a tárcsás készüléket, melyet aztán a kiérkező orvos sztetoszkópnak is használ). Anger humora éppúgy táplálkozik a középkori farce és commedia dell' arte hagyományából, mint a régi Warner-rajzfilmekből, a zenés bohózatból, a hollywoodi vígjátékból, sőt egy lépéssel a néző előtt jár: egyúttal mindezek paródiáját adja.

A47A2258 resize

A47A2258 resize (Fotó/Forrás: Nagy Attila, forrás: Operaház)

A dantei történet ezúttal feltűnően súlytalan és ironikus: a hősszerelmes Rinucciónak (Balczó Péter) szíve helyett a gatyapőce hatalmas, Lauretta infantilis bakfis (madáretetése mellesleg Hitchcockot idézi), az elhunyt Buoso Donati egy irtózatos méretű plüssmackó. A rokonság leginkább nagyszerűen megjelenített félnótásokból áll, a leglököttebb szerepében szotyizgató Kiss András különösen nagy sikert aratott. Sáfár Orsolya ártatlan bájjal és fület gyönyörködtetően énekelte az O mio babbino carót, és talán nem is fogadta kellően zajos ünneplés. De a Gianni Schicchi nem az egyéniségekről szól, hanem az együttjátszásról: Szüle Tamás, Wiedemann Bernadett és Mitilineou Cleo (a lista nem teljes) mindannyian elsőrangú mulattatókká léptek elő. Kálmán Péter egyenesen remekel a címszerepben, hangja átütő és erőfeszítés nélkül dominál. A függöny legördülte előtt pedig nem átall tapsot kérni a közönségtől, mert tudja szemeseknek és füleseknek áll a világ, de még az alvilág is.

Kritikusunk beszámolói az Operaház 2015-ös premierjeiről itt olvashatók .

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.
Plusz

Patti Smith-napot rendeznek a Freeszfe hallgatói

Jóformán minden művészeti ág képviseli magát október 1-jén a hét helyszínen zajló Patti Smith-napon, koncert, színház, kiállítás, tánc, és megannyi program várja azokat, akik szeretik átlépni a megszokott határokat.
Könyv

5+1 izgalmas könyvbemutató a hamarosan kezdődő Könyvfesztiválon

Kortárs olasz regény, kisiskolásoknak szóló mesék az igazán nehéz kérdésekről, verses antológia a társadalom és az erőszak kapcsolatáról vagy épp történelmi elemzés Trianonról szlovák szemmel: mutatjuk, mire érdemes odafigyelni a hamarosan kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Az év ősbemutatójának választotta az Opernwelt Eötvös Péter darabját

Az egyik legjelentősebb német kulturális folyóirat, az Opernwelt idén is évkönyv formájában összegezte az elmúlt évad legkiválóbb előadásait. Eötvös Péter Berlinben színre vitt, Sleepless című operáját a Zürichi Operában előadott Stefan Wirth-darabbal együtt választották a legjobb ősbemutatónak.
Zenés színház magazin

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.
Zenés színház ajánló

A mozikban is láthatók a londoni Royal Opera House előadás-közvetítései

Szeptember végétől a hazai operabarátok is megtekinthetik a világ legnevesebb operaházai között számon tartott londoni Királyi Operaház előadásait: a 2022-23-as évad moziközvetítéseit – köztük több világpremiert – Budapesten és országszerte számos helyszínen tűzik műsorra a filmszínházak.
Zenés színház kritika

Egy elrajzolt valóságkép karikatúrája – kritika az Aranyoskám című előadásról

Három film-szín-játék és az 1848/49-es eseményeket feldolgozó drámai musical, A tizenötödik után a Madách Színház visszatért a könnyedebb, szórakoztató témákhoz. Az Aranyoskám Szirtes Tamás rendezésében azonban több, mint egyszerű vígjáték: humoros formában beszél elfojtott vágyakról, kudarcokról és az emberi kapcsolatokról.
Zenés színház magazin

Az igazi Mária főhadnagy: Lebstück Mária Ludovika, aki Jókainak mondta tollba az élettörténetét

Lebstück Mária neve elsőre talán nem cseng ismerősen, azonban Huszka Jenő Vértől pirosló ősi kard című áriáját, vagy a Ladilomot hallva egyből eszünkbe juthat egy huszárruhába öltözött fiatal nő, Mária főhadnagy.