Zenés színház

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Interjú Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással
2019.04.16. 09:05
Ajánlom
Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.

A Liliom, Molnár Ferenc drámája a magyar színházközönség szívéhez nőtt. Miben más hozzá képest a Carousel?

JT: Általában beszélhetünk arról, hogy mi a különbség a prózai és a zenés színházról. Nehéz megfogalmazni. Az első, hogy a közönség tagjai közül 10-ből 9 zenéset, táncosat, vidámat akarja. És lehet, hogy keveset mondtam.

NKE: Én hiszem, hogy a közönség mindenevő, én is az vagyok. A minőség számít. Vidéken meg különösen igaz, hiszen egy színházban több  műfaj is jelen van. A populáris műfajoknak nagy jelentősége van abban, hogy nagyszámú közönséget csalogasson a színházba, ez igaz.

JT: Nagy a különbség Pest és vidék között.

NKE: A Carousel nem happyenddel zárul, mint a legtöbb musical. Béres Attila és Lőrinczy Attila sokat dolgoztak azon, hogy az eredeti színdarab szellemisége megmaradhasson.

Mi ezt a világot, a Molnár Ferenc-i miliőt ismerjük, és bizonyos szempontból az Operett Liliom-előadása jobban hasonlít majd talán Molnár Ferenc darabjára, mint az amerikai változatra.

_E_L7051_GE-112443.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás a Carousel olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Mi a „molnárferenciség”, aminek meg kell maradnia?

JT: Molnár Ferenc világraszóló zseni volt, ragyogó dramaturgiai érzékkel bírt, és a figuráit néhány mondattal pontosan fel tudta vázolni. Azt szoktuk rá mondani, hogy ezek „háromdimenziós” szerepek. Ennyivel is többet nyújt a musicalszerepeknél az Operettszínház változata. Ez egy érzelmes, szentimentális történet, rengeteg humorral. Béres Attilának, úgy érzem, sikerült visszalopnia azt, amit szeretünk Molnárban. Ebben is, ahogy a színdarabban, Liliom a mi gyenge szívünkre akar hatni.

NKE:  Azt érzem ez a miénk,ez a mi szentimentalizmusunk. És  az amerikaiaknak is megvan a saját szentimentalizmusuk. Molnár Ferencnek van egy saját nyelve, mint ahogy Szép Ernőnek, Szomorynak is, speciális szórenddel, szavakkal, szóval szépségesen bonyolult.

Hogy tetszik a zenéje?

NKE: Minél többet hallgatom, annál jobban szeretem.

JT: Kevésbé fülbemászó.

NKE: Igen, de kíváncsi vagyok már nagyon, hogyan hangzik majd zenekarral, mert a próbákon csak zongorával hallottam még.

Béres Attila megcseréli a musical két utolsó jelenetét: Liliom, illetve nevezzük most már Billy Bigelow-nak, először látogatja meg a mennyországot, és azután hal meg.

JT: Rögtön hadd szóljak közbe: ezt Babarczy László csinálta meg először, ahogy azt Béres Attila az olvasópróbán is elmondta.

Miért volt szükség a jelenetcserére?

JT: Azért, mert így a dráma Julika monológjával fejeződhet be, azokkal a szavakkal, hogy

„Te csak aludj, Liliom”.

Egyszer volt egy szörnyű élményem ezzel kapcsolatban: a Rendőrfőnököt játszottam Szombathelyen, Csonka Szilvi volt Julika, Szabó Győző pedig Liliom. A szünetben el akartam intézni egy fontos telefonhívást, de nem sikerült, a készülék ott maradt a takarásban. És abban a szent pillanatban, amikor Julika elbúcsúztatja Liliomot, megszólalt. És az ott szólt. Nem lehetett mit csinálni. Azóta is mindig ez jut eszembe arról a jelenetről.

_E_L6730_GE-112445.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás a Carousel olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Milyen karakter Mrs Mullin – Muskátné megfelelője?

NKE:  Egy üzletasszony, aki megszokta, hogy a maga ura. Ebben a közegben ő irányít, mert pénze van. Birtokolni akarja Liliomot, mint minden mást is. Csodálatos a két nő ellentéte.

És a Rendőrfőnök?

JT: Van a jó rendőr és a rossz rendőr. Ez a Rendőrfőnök az előbbi; úgy kérdezi meg Liliomtól, hogy „miért nem mész már haza?”, mint egy kétéves kisfiútól. Van benne empátia, de tudja, hogy a piszkos munkát majd elvégzi, aki nem olyan lágyszívű, mint ő. Aztán később Liliom makacssága, daca őt is felbőszíti.

Mind a Rendőrfőnöké, mind Mrs Mulliné prózai szerep. Milyen feladatot jelent ez egy zenés darabban?

NKE: Nekem furcsa, hogy egy ilyen karakter, mint Mrs. Mullin nem kapott dalt, szerintem megérdemelte volna, de akkor nem játszhatnám én ezt a szerepet. Én mindig ámulva hallgatom azokat, akik így tudnak énekelni. Fantasztikus képesség, és rengeteg munka van benne. Irigykedünk.

Annak nem lehet szabadsága, hogy egy prózai színész nincsen zenéhez kötve?

JT: Én ezt gyökeresen fordítva látom. A szakmai pályámnak egy nagy szomorúsága, hogy nem tudok énekelni, nincsen jó hallásom. Az általános iskolai énektanárom, emlékszem, minden egyes alkalommal adott 50 fillért, hogy ne énekeljek a kórusban. Borzasztó, mit művelt velem! Úgy irigylem az énekeseket, elröpít, hogy amikor a tánckar bejön, és szól a zene, egyenesen sóvárgok.

NKE: Amikor megszólal a zene, minden a zenében koncentrálódik. 

JT:

Szabaddá tesz a zene. A prózai színésznek sokkal több mindennel meg kell küzdenie, a közönségtől érkező hangoktól a legapróbb hangsúlyokig. Zene mellett ezekről nem kell dönteni.

_E_L6943_GE-112445.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Béres Attila, akivel néhány hete beszélgettem a Carouselről, kivételes Liliom-rajongó. Milyen vele dolgozni?

NKE: Hihetetlen energiával dolgozik. Szerelmese a darabnak, ezért nem először foglalkozik vele. Ahogy haladunk egyre beljebb és beljebb  a történetben, mindig újabb és újabb árnyalatokkal gazdagítja a szituációkat és a karaktereket. Szeretek így dolgozni.

JT: Én elfogult vagyok Béres Attilával, szeretek vele dolgozni. Engem ezelőtt is rendezett már, mindig nagyon kedveltem.

Milyennek látják Liliom karakterét?

JT: Csodálatosan írta meg Molnár Ferencet ezt az alakot, akiben semmi szeretetreméltó nincsen, hiszen durva a nőkkel, mégis, az első perctől kezdve van benne valami szerethető és emberi. Az, hogy öngyilkos lesz, nagyon sokat elárul az ő lelki világáról.

NKE: Képtelen megváltozni, pedig szeretne, még a 16 évnyi purgatórium után sem. Talán Julika szerelmével értjük és szeretjük őt meg.

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Kapcsolódó

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Április 26-án mutatja be az Operettszínház a Molnár Ferenc Liliom c. drámájából készült musicalt, a Carouselt. Pillantson be az olvasópróbára.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.
Klasszikus

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.
Zenés színház

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.
Színház

Elhunyt Vass Gábor színész

Évtizedekig dolgozott színházban, a legtöbben viszont orgánumát ismerik: ő volt Sean Connery és Bruce Willis magyar hangja. Hatvannégy éves volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Zenés színház ajánló

Kendőzetlenül őszinte és zavarba ejtően szókimondó – Boris Vian az Operett Online-on

Különleges produkciót tűz online műsorára január 15-én és 16-án a Budapesti Operettszínház. A Boris Vian életéről szóló, az ’50-es évek bohém Párizsát megidéző revü kiszakít a szürke hétköznapokból, és betekintést enged egy tragikus sorsú polihisztor életébe, aki amellett, hogy nagykanállal habzsolta az életet, korának meghatározó irodalmi alakjává vált.
Zenés színház ajánló

Online premierrel jön Vecsei H. Miklós operarendezése

A Szöktetés a szerájból az Opera Otthonra első online premierje lesz január 23-án 19:00 órától.
Zenés színház interjú

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.
Zenés színház magazin

Három éjszaka, ami felforgatta a magyar színházi világot – ma ünnepeljük a Magyar Musical Napját

1961. január 12-e mérföldkő a magyar musicaljátszás történetében: a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színházban bemutatták az Egy szerelem három éjszakáját, az akkor még pályája elején járó Szinetár Miklós rendezésében.