Zenés színház

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Interjú Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással
2019.04.16. 09:05
Ajánlom
Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.

A Liliom, Molnár Ferenc drámája a magyar színházközönség szívéhez nőtt. Miben más hozzá képest a Carousel?

JT: Általában beszélhetünk arról, hogy mi a különbség a prózai és a zenés színházról. Nehéz megfogalmazni. Az első, hogy a közönség tagjai közül 10-ből 9 zenéset, táncosat, vidámat akarja. És lehet, hogy keveset mondtam.

NKE: Én hiszem, hogy a közönség mindenevő, én is az vagyok. A minőség számít. Vidéken meg különösen igaz, hiszen egy színházban több  műfaj is jelen van. A populáris műfajoknak nagy jelentősége van abban, hogy nagyszámú közönséget csalogasson a színházba, ez igaz.

JT: Nagy a különbség Pest és vidék között.

NKE: A Carousel nem happyenddel zárul, mint a legtöbb musical. Béres Attila és Lőrinczy Attila sokat dolgoztak azon, hogy az eredeti színdarab szellemisége megmaradhasson.

Mi ezt a világot, a Molnár Ferenc-i miliőt ismerjük, és bizonyos szempontból az Operett Liliom-előadása jobban hasonlít majd talán Molnár Ferenc darabjára, mint az amerikai változatra.

_E_L7051_GE-112443.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás a Carousel olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Mi a „molnárferenciség”, aminek meg kell maradnia?

JT: Molnár Ferenc világraszóló zseni volt, ragyogó dramaturgiai érzékkel bírt, és a figuráit néhány mondattal pontosan fel tudta vázolni. Azt szoktuk rá mondani, hogy ezek „háromdimenziós” szerepek. Ennyivel is többet nyújt a musicalszerepeknél az Operettszínház változata. Ez egy érzelmes, szentimentális történet, rengeteg humorral. Béres Attilának, úgy érzem, sikerült visszalopnia azt, amit szeretünk Molnárban. Ebben is, ahogy a színdarabban, Liliom a mi gyenge szívünkre akar hatni.

NKE:  Azt érzem ez a miénk,ez a mi szentimentalizmusunk. És  az amerikaiaknak is megvan a saját szentimentalizmusuk. Molnár Ferencnek van egy saját nyelve, mint ahogy Szép Ernőnek, Szomorynak is, speciális szórenddel, szavakkal, szóval szépségesen bonyolult.

Hogy tetszik a zenéje?

NKE: Minél többet hallgatom, annál jobban szeretem.

JT: Kevésbé fülbemászó.

NKE: Igen, de kíváncsi vagyok már nagyon, hogyan hangzik majd zenekarral, mert a próbákon csak zongorával hallottam még.

Béres Attila megcseréli a musical két utolsó jelenetét: Liliom, illetve nevezzük most már Billy Bigelow-nak, először látogatja meg a mennyországot, és azután hal meg.

JT: Rögtön hadd szóljak közbe: ezt Babarczy László csinálta meg először, ahogy azt Béres Attila az olvasópróbán is elmondta.

Miért volt szükség a jelenetcserére?

JT: Azért, mert így a dráma Julika monológjával fejeződhet be, azokkal a szavakkal, hogy

„Te csak aludj, Liliom”.

Egyszer volt egy szörnyű élményem ezzel kapcsolatban: a Rendőrfőnököt játszottam Szombathelyen, Csonka Szilvi volt Julika, Szabó Győző pedig Liliom. A szünetben el akartam intézni egy fontos telefonhívást, de nem sikerült, a készülék ott maradt a takarásban. És abban a szent pillanatban, amikor Julika elbúcsúztatja Liliomot, megszólalt. És az ott szólt. Nem lehetett mit csinálni. Azóta is mindig ez jut eszembe arról a jelenetről.

_E_L6730_GE-112445.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás a Carousel olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Milyen karakter Mrs Mullin – Muskátné megfelelője?

NKE:  Egy üzletasszony, aki megszokta, hogy a maga ura. Ebben a közegben ő irányít, mert pénze van. Birtokolni akarja Liliomot, mint minden mást is. Csodálatos a két nő ellentéte.

És a Rendőrfőnök?

JT: Van a jó rendőr és a rossz rendőr. Ez a Rendőrfőnök az előbbi; úgy kérdezi meg Liliomtól, hogy „miért nem mész már haza?”, mint egy kétéves kisfiútól. Van benne empátia, de tudja, hogy a piszkos munkát majd elvégzi, aki nem olyan lágyszívű, mint ő. Aztán később Liliom makacssága, daca őt is felbőszíti.

Mind a Rendőrfőnöké, mind Mrs Mulliné prózai szerep. Milyen feladatot jelent ez egy zenés darabban?

NKE: Nekem furcsa, hogy egy ilyen karakter, mint Mrs. Mullin nem kapott dalt, szerintem megérdemelte volna, de akkor nem játszhatnám én ezt a szerepet. Én mindig ámulva hallgatom azokat, akik így tudnak énekelni. Fantasztikus képesség, és rengeteg munka van benne. Irigykedünk.

Annak nem lehet szabadsága, hogy egy prózai színész nincsen zenéhez kötve?

JT: Én ezt gyökeresen fordítva látom. A szakmai pályámnak egy nagy szomorúsága, hogy nem tudok énekelni, nincsen jó hallásom. Az általános iskolai énektanárom, emlékszem, minden egyes alkalommal adott 50 fillért, hogy ne énekeljek a kórusban. Borzasztó, mit művelt velem! Úgy irigylem az énekeseket, elröpít, hogy amikor a tánckar bejön, és szól a zene, egyenesen sóvárgok.

NKE: Amikor megszólal a zene, minden a zenében koncentrálódik. 

JT:

Szabaddá tesz a zene. A prózai színésznek sokkal több mindennel meg kell küzdenie, a közönségtől érkező hangoktól a legapróbb hangsúlyokig. Zene mellett ezekről nem kell dönteni.

_E_L6943_GE-112445.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Béres Attila, akivel néhány hete beszélgettem a Carouselről, kivételes Liliom-rajongó. Milyen vele dolgozni?

NKE: Hihetetlen energiával dolgozik. Szerelmese a darabnak, ezért nem először foglalkozik vele. Ahogy haladunk egyre beljebb és beljebb  a történetben, mindig újabb és újabb árnyalatokkal gazdagítja a szituációkat és a karaktereket. Szeretek így dolgozni.

JT: Én elfogult vagyok Béres Attilával, szeretek vele dolgozni. Engem ezelőtt is rendezett már, mindig nagyon kedveltem.

Milyennek látják Liliom karakterét?

JT: Csodálatosan írta meg Molnár Ferencet ezt az alakot, akiben semmi szeretetreméltó nincsen, hiszen durva a nőkkel, mégis, az első perctől kezdve van benne valami szerethető és emberi. Az, hogy öngyilkos lesz, nagyon sokat elárul az ő lelki világáról.

NKE: Képtelen megváltozni, pedig szeretne, még a 16 évnyi purgatórium után sem. Talán Julika szerelmével értjük és szeretjük őt meg.

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Kapcsolódó

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Április 26-án mutatja be az Operettszínház a Molnár Ferenc Liliom c. drámájából készült musicalt, a Carouselt. Pillantson be az olvasópróbára.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Színház

Egy katonatiszt lett az SZFE új kancellárja, de nem engedték be az egyetemre

Szarka Gábor a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke volt korábban.
Vizuál

A macsó, aki nőként aratta első sikerét

Jack Lemmon oldalán tipegett be a világhírnévbe, de később is olyan partnerekkel dolgozott, mint Roger Moore. Magyar gyökerei mindig fontosak voltak számára. 2010. szeptember 29-én halt meg  Tony Curtis.
Klasszikus

Kocsis Zoltán Emlékházat hoznak létre Budafokon

A 2016-ban elhunyt zongoraművész-karmester egykori lakóhelyén, a XXII. kerületben jön létre az emlékház több mint félmilliárd forintból.
Plusz

Málta magának követeli az őscápafogat, amelyet György brit herceg kapott ajándékba

Katalin és Vilmos kisfia, a hétéves brit herceg a hétvégén kapott egy különleges ajándékot Sir David Attenborough-tól a világhírű természetfilmes új filmjének bemutatása alkalmából. A műkincsek és a kulturális örökség részét képező tárgyak kérdése amúgy is sok vita tárgya, de abban talán megegyezhetünk, hogy a máltai reakció marketing szempontból meglehetősen elhibázott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Christiane Eda-Pierre neves francia operaénekesnő

A karibi Martinique szigetén született nő egyike volt az első fekete operacsillagoknak Franciaországban.
Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.