Zenés színház

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Interjú Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással
2019.04.16. 09:05
Ajánlom
Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.

A Liliom, Molnár Ferenc drámája a magyar színházközönség szívéhez nőtt. Miben más hozzá képest a Carousel?

JT: Általában beszélhetünk arról, hogy mi a különbség a prózai és a zenés színházról. Nehéz megfogalmazni. Az első, hogy a közönség tagjai közül 10-ből 9 zenéset, táncosat, vidámat akarja. És lehet, hogy keveset mondtam.

NKE: Én hiszem, hogy a közönség mindenevő, én is az vagyok. A minőség számít. Vidéken meg különösen igaz, hiszen egy színházban több  műfaj is jelen van. A populáris műfajoknak nagy jelentősége van abban, hogy nagyszámú közönséget csalogasson a színházba, ez igaz.

JT: Nagy a különbség Pest és vidék között.

NKE: A Carousel nem happyenddel zárul, mint a legtöbb musical. Béres Attila és Lőrinczy Attila sokat dolgoztak azon, hogy az eredeti színdarab szellemisége megmaradhasson.

Mi ezt a világot, a Molnár Ferenc-i miliőt ismerjük, és bizonyos szempontból az Operett Liliom-előadása jobban hasonlít majd talán Molnár Ferenc darabjára, mint az amerikai változatra.

_E_L7051_GE-112443.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás a Carousel olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Mi a „molnárferenciség”, aminek meg kell maradnia?

JT: Molnár Ferenc világraszóló zseni volt, ragyogó dramaturgiai érzékkel bírt, és a figuráit néhány mondattal pontosan fel tudta vázolni. Azt szoktuk rá mondani, hogy ezek „háromdimenziós” szerepek. Ennyivel is többet nyújt a musicalszerepeknél az Operettszínház változata. Ez egy érzelmes, szentimentális történet, rengeteg humorral. Béres Attilának, úgy érzem, sikerült visszalopnia azt, amit szeretünk Molnárban. Ebben is, ahogy a színdarabban, Liliom a mi gyenge szívünkre akar hatni.

NKE:  Azt érzem ez a miénk,ez a mi szentimentalizmusunk. És  az amerikaiaknak is megvan a saját szentimentalizmusuk. Molnár Ferencnek van egy saját nyelve, mint ahogy Szép Ernőnek, Szomorynak is, speciális szórenddel, szavakkal, szóval szépségesen bonyolult.

Hogy tetszik a zenéje?

NKE: Minél többet hallgatom, annál jobban szeretem.

JT: Kevésbé fülbemászó.

NKE: Igen, de kíváncsi vagyok már nagyon, hogyan hangzik majd zenekarral, mert a próbákon csak zongorával hallottam még.

Béres Attila megcseréli a musical két utolsó jelenetét: Liliom, illetve nevezzük most már Billy Bigelow-nak, először látogatja meg a mennyországot, és azután hal meg.

JT: Rögtön hadd szóljak közbe: ezt Babarczy László csinálta meg először, ahogy azt Béres Attila az olvasópróbán is elmondta.

Miért volt szükség a jelenetcserére?

JT: Azért, mert így a dráma Julika monológjával fejeződhet be, azokkal a szavakkal, hogy

„Te csak aludj, Liliom”.

Egyszer volt egy szörnyű élményem ezzel kapcsolatban: a Rendőrfőnököt játszottam Szombathelyen, Csonka Szilvi volt Julika, Szabó Győző pedig Liliom. A szünetben el akartam intézni egy fontos telefonhívást, de nem sikerült, a készülék ott maradt a takarásban. És abban a szent pillanatban, amikor Julika elbúcsúztatja Liliomot, megszólalt. És az ott szólt. Nem lehetett mit csinálni. Azóta is mindig ez jut eszembe arról a jelenetről.

_E_L6730_GE-112445.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás a Carousel olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Milyen karakter Mrs Mullin – Muskátné megfelelője?

NKE:  Egy üzletasszony, aki megszokta, hogy a maga ura. Ebben a közegben ő irányít, mert pénze van. Birtokolni akarja Liliomot, mint minden mást is. Csodálatos a két nő ellentéte.

És a Rendőrfőnök?

JT: Van a jó rendőr és a rossz rendőr. Ez a Rendőrfőnök az előbbi; úgy kérdezi meg Liliomtól, hogy „miért nem mész már haza?”, mint egy kétéves kisfiútól. Van benne empátia, de tudja, hogy a piszkos munkát majd elvégzi, aki nem olyan lágyszívű, mint ő. Aztán később Liliom makacssága, daca őt is felbőszíti.

Mind a Rendőrfőnöké, mind Mrs Mulliné prózai szerep. Milyen feladatot jelent ez egy zenés darabban?

NKE: Nekem furcsa, hogy egy ilyen karakter, mint Mrs. Mullin nem kapott dalt, szerintem megérdemelte volna, de akkor nem játszhatnám én ezt a szerepet. Én mindig ámulva hallgatom azokat, akik így tudnak énekelni. Fantasztikus képesség, és rengeteg munka van benne. Irigykedünk.

Annak nem lehet szabadsága, hogy egy prózai színész nincsen zenéhez kötve?

JT: Én ezt gyökeresen fordítva látom. A szakmai pályámnak egy nagy szomorúsága, hogy nem tudok énekelni, nincsen jó hallásom. Az általános iskolai énektanárom, emlékszem, minden egyes alkalommal adott 50 fillért, hogy ne énekeljek a kórusban. Borzasztó, mit művelt velem! Úgy irigylem az énekeseket, elröpít, hogy amikor a tánckar bejön, és szól a zene, egyenesen sóvárgok.

NKE: Amikor megszólal a zene, minden a zenében koncentrálódik. 

JT:

Szabaddá tesz a zene. A prózai színésznek sokkal több mindennel meg kell küzdenie, a közönségtől érkező hangoktól a legapróbb hangsúlyokig. Zene mellett ezekről nem kell dönteni.

_E_L6943_GE-112445.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Béres Attila, akivel néhány hete beszélgettem a Carouselről, kivételes Liliom-rajongó. Milyen vele dolgozni?

NKE: Hihetetlen energiával dolgozik. Szerelmese a darabnak, ezért nem először foglalkozik vele. Ahogy haladunk egyre beljebb és beljebb  a történetben, mindig újabb és újabb árnyalatokkal gazdagítja a szituációkat és a karaktereket. Szeretek így dolgozni.

JT: Én elfogult vagyok Béres Attilával, szeretek vele dolgozni. Engem ezelőtt is rendezett már, mindig nagyon kedveltem.

Milyennek látják Liliom karakterét?

JT: Csodálatosan írta meg Molnár Ferencet ezt az alakot, akiben semmi szeretetreméltó nincsen, hiszen durva a nőkkel, mégis, az első perctől kezdve van benne valami szerethető és emberi. Az, hogy öngyilkos lesz, nagyon sokat elárul az ő lelki világáról.

NKE: Képtelen megváltozni, pedig szeretne, még a 16 évnyi purgatórium után sem. Talán Julika szerelmével értjük és szeretjük őt meg.

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Kapcsolódó

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Április 26-án mutatja be az Operettszínház a Molnár Ferenc Liliom c. drámájából készült musicalt, a Carouselt. Pillantson be az olvasópróbára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Még háromszor látható A vágy villamosa Budaörsön

Blanche DuBois még három alkalommal kér bebocsátást a húga, Stella otthonába és életébe a Budaörsi Latinovits Színházban. Tennessee Williams klasszikusa, az Ördög Tamás által rendezett A vágy villamosa – amit a 2024. februári bemutató óta közel háromezren láttak – május 30-án búcsúzik Budaörstől.
Plusz

Elhunyt Ferenc pápa

A római katolikus egyház első latin-amerikai vezetőjét 88 éves korában, húsvéthétfőn, április 21-én reggel 7 óra 35 perckor érte a halál.
Könyv

„A humor és a mosoly a létezés kovásza” – olvasson bele Ferenc pápa közelmúltban megjelent memoárjába!

Februárban jelent meg magyarul Remény című önéletrajza, az első memoár, amelyet hivatalban lévő pápa adott közre. A közelmúltban elhunyt egyházfő exkluzív fényképekkel színesített könyvében elmeséli családja és saját életútját, valamint reflektál korunk legégetőbb társadalmi kérdéseire is.
Vizuál

David Lynch, Stanley Kubrick és Mijazaki Hajao filmjei is szerepelnek az Artmozik éjszakáján

Mindössze két mozijegy áráért hetven film közül válogathatunk az egész éjszakán át tartó Artmozik éjszakáján, amely során az elmúlt év legkiválóbb darabjait láthatja a közönség a fővárosi művészmozikban. A programban klasszikus alkotások is szerepelnek. 
Vizuál

15 sor film: Csongor és Tünde

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a Csongor és Tünde animációs filmről szól. 15 sor film.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Fiatal tehetségekkel érkezik a Jégvarázs musical idén ősszel a Madách Színházba

A Madách Színház nyilvánosságra hozta a 2025 szeptemberében debütáló Jégvarázs musical szereposztását és alkotócsapatát. Az előadás rendezője a színház igazgatója, Szirtes Tamás.
Zenés színház ajánló

Látványos koncerttel mutatkozik be az Erkel Színház

Az újonnan alakult intézmény hagyományos sajtótájékoztató helyett látványos eseménnyel ismerteti meg közönségével a 2025/26-os évad részleteit. A színház hivatalosan is bejelentette az első öt művészt, akik már május 2-án is színpadra lépnek.
Zenés színház ajánló

Folytatódik Rozsda lovag története a Budapesti Operettszínházban

Javában zajlanak Jörg Hilbert–Felix Janosa Rozsda lovag és a kísértet című családi musicaljének próbái a Budapesti Operettszínházban. A május 18-án vasárnap 11 órától látható előadás Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó rendezésében kerül színre.
Zenés színház kritika

15 sor klasszikus: Armida

„Bár nem minden drágakő ragyog azonnal teljes pompájában még csiszolatlanul és földdel borítva, izgalmas feladat idejekorán felfedezni a legértékesebbeket.” A következő rövid írás a Zeneakadémia és a Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola növendékeinek közös előadásáról szól. 15 sor klasszikus.
Zenés színház ajánló

Ősbemutatóval búcsúzik az Operabeavató

A tizenhét éve tartó sorozat utolsó részében láthatják az érdeklődők 7 és fél halál címmel azt az új vígoperát, amelynek létrejöttében a közönség is részt vett. A premier előtt a szervezők két különleges eseményt is szerveznek támogatóik számára.