Zenés színház

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Interjú Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással
2019.04.16. 09:05
Ajánlom
Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.

A Liliom, Molnár Ferenc drámája a magyar színházközönség szívéhez nőtt. Miben más hozzá képest a Carousel?

JT: Általában beszélhetünk arról, hogy mi a különbség a prózai és a zenés színházról. Nehéz megfogalmazni. Az első, hogy a közönség tagjai közül 10-ből 9 zenéset, táncosat, vidámat akarja. És lehet, hogy keveset mondtam.

NKE: Én hiszem, hogy a közönség mindenevő, én is az vagyok. A minőség számít. Vidéken meg különösen igaz, hiszen egy színházban több  műfaj is jelen van. A populáris műfajoknak nagy jelentősége van abban, hogy nagyszámú közönséget csalogasson a színházba, ez igaz.

JT: Nagy a különbség Pest és vidék között.

NKE: A Carousel nem happyenddel zárul, mint a legtöbb musical. Béres Attila és Lőrinczy Attila sokat dolgoztak azon, hogy az eredeti színdarab szellemisége megmaradhasson.

Mi ezt a világot, a Molnár Ferenc-i miliőt ismerjük, és bizonyos szempontból az Operett Liliom-előadása jobban hasonlít majd talán Molnár Ferenc darabjára, mint az amerikai változatra.

_E_L7051_GE-112443.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás a Carousel olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Mi a „molnárferenciség”, aminek meg kell maradnia?

JT: Molnár Ferenc világraszóló zseni volt, ragyogó dramaturgiai érzékkel bírt, és a figuráit néhány mondattal pontosan fel tudta vázolni. Azt szoktuk rá mondani, hogy ezek „háromdimenziós” szerepek. Ennyivel is többet nyújt a musicalszerepeknél az Operettszínház változata. Ez egy érzelmes, szentimentális történet, rengeteg humorral. Béres Attilának, úgy érzem, sikerült visszalopnia azt, amit szeretünk Molnárban. Ebben is, ahogy a színdarabban, Liliom a mi gyenge szívünkre akar hatni.

NKE:  Azt érzem ez a miénk,ez a mi szentimentalizmusunk. És  az amerikaiaknak is megvan a saját szentimentalizmusuk. Molnár Ferencnek van egy saját nyelve, mint ahogy Szép Ernőnek, Szomorynak is, speciális szórenddel, szavakkal, szóval szépségesen bonyolult.

Hogy tetszik a zenéje?

NKE: Minél többet hallgatom, annál jobban szeretem.

JT: Kevésbé fülbemászó.

NKE: Igen, de kíváncsi vagyok már nagyon, hogyan hangzik majd zenekarral, mert a próbákon csak zongorával hallottam még.

Béres Attila megcseréli a musical két utolsó jelenetét: Liliom, illetve nevezzük most már Billy Bigelow-nak, először látogatja meg a mennyországot, és azután hal meg.

JT: Rögtön hadd szóljak közbe: ezt Babarczy László csinálta meg először, ahogy azt Béres Attila az olvasópróbán is elmondta.

Miért volt szükség a jelenetcserére?

JT: Azért, mert így a dráma Julika monológjával fejeződhet be, azokkal a szavakkal, hogy

„Te csak aludj, Liliom”.

Egyszer volt egy szörnyű élményem ezzel kapcsolatban: a Rendőrfőnököt játszottam Szombathelyen, Csonka Szilvi volt Julika, Szabó Győző pedig Liliom. A szünetben el akartam intézni egy fontos telefonhívást, de nem sikerült, a készülék ott maradt a takarásban. És abban a szent pillanatban, amikor Julika elbúcsúztatja Liliomot, megszólalt. És az ott szólt. Nem lehetett mit csinálni. Azóta is mindig ez jut eszembe arról a jelenetről.

_E_L6730_GE-112445.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás a Carousel olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Milyen karakter Mrs Mullin – Muskátné megfelelője?

NKE:  Egy üzletasszony, aki megszokta, hogy a maga ura. Ebben a közegben ő irányít, mert pénze van. Birtokolni akarja Liliomot, mint minden mást is. Csodálatos a két nő ellentéte.

És a Rendőrfőnök?

JT: Van a jó rendőr és a rossz rendőr. Ez a Rendőrfőnök az előbbi; úgy kérdezi meg Liliomtól, hogy „miért nem mész már haza?”, mint egy kétéves kisfiútól. Van benne empátia, de tudja, hogy a piszkos munkát majd elvégzi, aki nem olyan lágyszívű, mint ő. Aztán később Liliom makacssága, daca őt is felbőszíti.

Mind a Rendőrfőnöké, mind Mrs Mulliné prózai szerep. Milyen feladatot jelent ez egy zenés darabban?

NKE: Nekem furcsa, hogy egy ilyen karakter, mint Mrs. Mullin nem kapott dalt, szerintem megérdemelte volna, de akkor nem játszhatnám én ezt a szerepet. Én mindig ámulva hallgatom azokat, akik így tudnak énekelni. Fantasztikus képesség, és rengeteg munka van benne. Irigykedünk.

Annak nem lehet szabadsága, hogy egy prózai színész nincsen zenéhez kötve?

JT: Én ezt gyökeresen fordítva látom. A szakmai pályámnak egy nagy szomorúsága, hogy nem tudok énekelni, nincsen jó hallásom. Az általános iskolai énektanárom, emlékszem, minden egyes alkalommal adott 50 fillért, hogy ne énekeljek a kórusban. Borzasztó, mit művelt velem! Úgy irigylem az énekeseket, elröpít, hogy amikor a tánckar bejön, és szól a zene, egyenesen sóvárgok.

NKE: Amikor megszólal a zene, minden a zenében koncentrálódik. 

JT:

Szabaddá tesz a zene. A prózai színésznek sokkal több mindennel meg kell küzdenie, a közönségtől érkező hangoktól a legapróbb hangsúlyokig. Zene mellett ezekről nem kell dönteni.

_E_L6943_GE-112445.jpg

Nagy-Kálózy Eszter és Jordán Tamás (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Béres Attila, akivel néhány hete beszélgettem a Carouselről, kivételes Liliom-rajongó. Milyen vele dolgozni?

NKE: Hihetetlen energiával dolgozik. Szerelmese a darabnak, ezért nem először foglalkozik vele. Ahogy haladunk egyre beljebb és beljebb  a történetben, mindig újabb és újabb árnyalatokkal gazdagítja a szituációkat és a karaktereket. Szeretek így dolgozni.

JT: Én elfogult vagyok Béres Attilával, szeretek vele dolgozni. Engem ezelőtt is rendezett már, mindig nagyon kedveltem.

Milyennek látják Liliom karakterét?

JT: Csodálatosan írta meg Molnár Ferencet ezt az alakot, akiben semmi szeretetreméltó nincsen, hiszen durva a nőkkel, mégis, az első perctől kezdve van benne valami szerethető és emberi. Az, hogy öngyilkos lesz, nagyon sokat elárul az ő lelki világáról.

NKE: Képtelen megváltozni, pedig szeretne, még a 16 évnyi purgatórium után sem. Talán Julika szerelmével értjük és szeretjük őt meg.

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Kapcsolódó

Az évszázad legjobb musicalje lett a magyar drámából, most az Operettben kerül színpadra

Április 26-án mutatja be az Operettszínház a Molnár Ferenc Liliom c. drámájából készült musicalt, a Carouselt. Pillantson be az olvasópróbára.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.