Zenés színház

Molnár Levente: A Bánk bán a magyar operák királya

Az Opera Magazin 2018. nyári számából
2018.07.09. 09:20
Ajánlom
Londontól Tokióig világszerte aratott már sikereket nagy operaszínpadokon – ezúttal a Magyar Állami Operaház őszi turnéjának keretében készül visszatérni New Yorkba. Addig is hazai élményeiből töltekezik Molnár Levente, a világhírű bariton.

Az Opera New York-i vendégjátékán ismét a tavaly bemutatott Bánk bán címszerepében áll a közönség elé. Hosszabb szünet után hogyan lehet visszabújni egy ilyen nehéz, összetett figura bőrébe?

Olyan mély nyomot hagyott bennem ez az operai alak, hogy érzelmileg biztosan nagyon hamar vissza fog találni a szívemhez.

Pontosan ugyanez igaz a rendezésre is: Vidnyánszky Attila kiváló rendező, így számomra az egész előadás tele volt lehetőséggel – most ezt kell felfrissíteni. A feladat leginkább az, hogy technikailag, hangilag sikerüljön ismét „torokba venni”, és jól elénekelni a szólamot.

Ön visszatérő vendég a New Yorkban. Az, hogy ezúttal a Bánk bánt adják elő, jelent különbséget korábbi fellépéseihez képest?

Valójában lélekben kell erősnek lenni, mert amikor ezt az operát énekli az ember, akkor nemcsak keze-lába, hanem a szíve is jobban remeg. Bánk bán jelenléte olyan erős ebben a rendezésben, hogy bírni kell idegekkel, és az előadónak a mindig feszült, nehéz terhet cipelő karakterben is jól kell tudnia éreznie magát. Ennek a figurának hihetetlen tartása, gerince kell, hogy legyen, éppen ezért magyar érzelem nélkül ezt a szerepet lehetetlen jól elénekelni. Frazeálhat valaki szépen, de nem lesz kellően mély az előadás, ha nincs benne hazaszeretet. Ez teszi ezt az operát speciálissá.

A New York-i nézők egy részének bizonyára mindez csak egy érdekes történet lesz, de úgy érzem, ebben a formában a darab minden magyarságtudat nélkül is szép sikert fog aratni. Sokszor énekeltem már ott, többek között a Metropolitanben is, ismerem a közönséget, tudom, mennyire szeretik a klasszikus előadásokat, az olyan típusú zenét és megnyilvánulásokat, mint amilyenre mi készülünk. Azt azonban csak a magyar nézők fogják érezni, milyen komoly a darab súlya, milyen nehéz Bánk bán helyzete.

Szerintem azért sem terjedt el a világon ez a zeneileg kiváló, minden szempontból gyönyörű mű, mert a magyar fájdalom az, ami megkoronázza, és a magyar operák királyává teszi Erkel Ferenc alkotását.

Molnár Levente

Molnár Levente (Fotó/Forrás: Zólyomi Norbert)

Önnek hosszú ideje szerepálma volt Bánk bán. Már akkor a főhős megformálásáról ábrándozott, amikor Biberachként debütált az Erkel Színházban 2005-ben, vagy ennél mélyebben lappangó, kimondatlanul érlelődő vágy volt ez?

Amikor Biberach szerepében debütáltam, el lett vetve a mag – méghozzá egyszerre kettő: az egyik a Bánk bán iránti nagy szerelem, a másik pedig a gonosz bariton szerepek iránti rajongás. Bár az erkeli mű már felvételről is rabul ejtett, az, hogy legendás énekesekkel dolgozhattam benne, örökre a kedvenc operámmá tette. A rejtett óhaj, hogy egyszer bariton verzióban elénekeljem, létezett, de valóban nagyon mélyen. Az tehát, hogy megkerestek ezzel a feladattal, az elmúlt tíz év legjobban eső felkérése volt számomra. Boldog vagyok, hogy ezt megérhettem.

Idén rátalált Önre egy „gonosz bariton”, Az álarcosbál Renatója, akinek sorsa meglepően sok hasonlóságot mutat Bánk bánéval. Miben látja a legfőbb párhuzamokat és különbségeket?

Fabio Ceresa rendezése szerintem nagyon megszerettette Renatót a közönséggel. Bár egy gyilkosságot nem lehet megbocsátani, a nézők elfogadták a király kegyeltjének, egykori legjobb barátjának indulatait, hiszen olyan kegyetlenül becsapták. Renato igen szerethető figura egészen a második felvonás végéig: könnyedre, játékosra vett karakter, és az egyik, ha nem a legfontosabb pillére az operának. Ahogy Bánk nélkül sincs Bánk bán, úgy Renato nélkül sem létezhet Az álarcosbál: mindketten ikonikus hősök, a történet középpontjai. A párhuzamokon túl azonban Renato egy becsületbeli ügy miatt teszi, amit tesz, Magyarország nádorának pedig ezen felül egy egész nemzet sorsa nyomja a vállát. Ennyivel erősebb, karakteresebb megformálást kíván Bánk bán szerepe, hiszen nyomatékosítani kell, hogy egyetlen rossz döntése egy teljes nép sorsát pecsételheti meg.

A világ egyéb más operaszínpadai közül hová tér vissza fellépni a nyár folyamán?

Olyan fázisban vagyok, hogy a külföldi szerepléseimet igyekszem visszafogni, mert kicsi gyerekem van, és nagyon sokat utaztam az elmúlt tizenöt évben. Most itthon vállaltam sok munkát, Magyarországra és Székelyföldre koncentráltam a terveimet. Ott leszek a Margitszigeten a Carmina Buranában is, és ami számomra a legkedvesebb hagyomány, három éve mesterkurzust szervezek Erdélyben remek tanárokkal, így fejlesztve az ottani diákokat. Egy nagy csíkszeredai koncertre készülünk: e köré tornyozom egyéb augusztusi teendőimet.

Csíkszeredában idén szerveztem jótékonysági koncerteket is, és felléptem a székely és a magyar fociválogatott összecsapásán, ahol Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványának, árva gyermekeknek gyűjtöttünk igen szép összeget. Úgy énekeltem a magyar és a székely himnuszt illetve egyéb nótákat, hogy a bátyám kísért hegedűn. Ilyen fantasztikus élmények érnek itt: sokan gratulálnak, elismerik a munkásságomat. Imádok itthon lenni! A közeljövőben vár rám München, New York, London, sőt Kína is, és Székelyföldről mindig új erővel feltöltődve indulok újra útnak.

Fiatal operaénekesként, mégis komoly tapasztalattal a háta mögött milyen füllel hallgatja a következő nemzedéket?

Mivel korban közel állunk egymáshoz, jobban megértjük egymást, közvetlenebb a viszony. Könnyedén el tudom magyarázni, hogyan kerüljék el a hibákat, amelyeket én elkövettem a szakmában. Dolgozom például egy roppant tehetséges baritonistával, Fazakas Tamással, aki a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató középdöntőjéig jutott. Tizenhét évesen olyan adottságai vannak, hogy azt mondhatom: ilyen énekes nagyon ritkán születik. Csodálatos, hogy élvezem a bizalmát, fölnéz rám, tanul tőlem, igényli, hogy foglalkozzak vele.

Ezt nagyon szívesen teszem, pontosan emlékszem ugyanis, hogy nekem mi hiányzott, és arra is, hogy mennyi jót kaptam a pályám kezdetén. Pászthy Júlia évekig ingyen adott énekórákat, segített a hangképzésben. Ezt soha nem fogom elfelejteni, az ő hatására is igyekszem, ahol csak tudok, segíteni a tehetségeknek. Olyan értékes fiatalokról van szó, hogy kár lenne ezt az óriási kincset parlagon hagyni.

Jólesik, hogy úgy érzem: picit jobb kezekben vannak ezek az ifjak általam, mint nélkülem.

Borítókép: Zólyomi Norbert / Opera Magazin

Az interjú az Opera Magazin 2018. nyári számában jelent meg.

Molnár Levente:

Kapcsolódó

Molnár Levente: "Jó székelynek lenni"

Vastapssal és díszpolgári címmel tüntette ki Molnár Levente operaénekest szülőfaluja, Gyergyóremete. Az énekes szerint nincs különbség aközött, hogy a Metropolitanben vagy faluja elbontható színpadán lép fel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Jazz/World

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Klasszikus

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.
Zenés színház hír

Bozsik Yvette Tündérkertet varázsol az Operett színpadára

„Az Operettszínház újabb ünnepre készül” – mondta Kiss-B. Atilla főigazgató a Marica grófnő közelgő bemutatója kapcsán. Az október 23-tól látható operettet 96 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan ekkor mutatták be a Király Színházban, most pedig az új előadás szólistái, valamint Bozsik Yvette koreográfus-rendező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Cziegler Balázs díszlettervező idézték meg Kálmán Imre klasszikusát.
Zenés színház kult50

Játszótárs mindenek felett – Wunderlich József a Kult50-ben

Érzékeny színpadi jelenléte és nagyfokú technikai tudása révén mindössze néhány év alatt meghatározó tagjává vált Wunderlich József a Vígszínház társulatának, ahol a nagyoktól tanulhat, a korosztályába tartozókkal pedig kísérletezve dolgozhat együtt, ami örömmel tölti el.