Zenés színház

Molnár Levente: A Bánk bán a magyar operák királya

Az Opera Magazin 2018. nyári számából
2018.07.09. 09:20
Ajánlom
Londontól Tokióig világszerte aratott már sikereket nagy operaszínpadokon – ezúttal a Magyar Állami Operaház őszi turnéjának keretében készül visszatérni New Yorkba. Addig is hazai élményeiből töltekezik Molnár Levente, a világhírű bariton.

Az Opera New York-i vendégjátékán ismét a tavaly bemutatott Bánk bán címszerepében áll a közönség elé. Hosszabb szünet után hogyan lehet visszabújni egy ilyen nehéz, összetett figura bőrébe?

Olyan mély nyomot hagyott bennem ez az operai alak, hogy érzelmileg biztosan nagyon hamar vissza fog találni a szívemhez.

Pontosan ugyanez igaz a rendezésre is: Vidnyánszky Attila kiváló rendező, így számomra az egész előadás tele volt lehetőséggel – most ezt kell felfrissíteni. A feladat leginkább az, hogy technikailag, hangilag sikerüljön ismét „torokba venni”, és jól elénekelni a szólamot.

Ön visszatérő vendég a New Yorkban. Az, hogy ezúttal a Bánk bánt adják elő, jelent különbséget korábbi fellépéseihez képest?

Valójában lélekben kell erősnek lenni, mert amikor ezt az operát énekli az ember, akkor nemcsak keze-lába, hanem a szíve is jobban remeg. Bánk bán jelenléte olyan erős ebben a rendezésben, hogy bírni kell idegekkel, és az előadónak a mindig feszült, nehéz terhet cipelő karakterben is jól kell tudnia éreznie magát. Ennek a figurának hihetetlen tartása, gerince kell, hogy legyen, éppen ezért magyar érzelem nélkül ezt a szerepet lehetetlen jól elénekelni. Frazeálhat valaki szépen, de nem lesz kellően mély az előadás, ha nincs benne hazaszeretet. Ez teszi ezt az operát speciálissá.

A New York-i nézők egy részének bizonyára mindez csak egy érdekes történet lesz, de úgy érzem, ebben a formában a darab minden magyarságtudat nélkül is szép sikert fog aratni. Sokszor énekeltem már ott, többek között a Metropolitanben is, ismerem a közönséget, tudom, mennyire szeretik a klasszikus előadásokat, az olyan típusú zenét és megnyilvánulásokat, mint amilyenre mi készülünk. Azt azonban csak a magyar nézők fogják érezni, milyen komoly a darab súlya, milyen nehéz Bánk bán helyzete.

Szerintem azért sem terjedt el a világon ez a zeneileg kiváló, minden szempontból gyönyörű mű, mert a magyar fájdalom az, ami megkoronázza, és a magyar operák királyává teszi Erkel Ferenc alkotását.

Molnár Levente

Molnár Levente (Fotó/Forrás: Zólyomi Norbert)

Önnek hosszú ideje szerepálma volt Bánk bán. Már akkor a főhős megformálásáról ábrándozott, amikor Biberachként debütált az Erkel Színházban 2005-ben, vagy ennél mélyebben lappangó, kimondatlanul érlelődő vágy volt ez?

Amikor Biberach szerepében debütáltam, el lett vetve a mag – méghozzá egyszerre kettő: az egyik a Bánk bán iránti nagy szerelem, a másik pedig a gonosz bariton szerepek iránti rajongás. Bár az erkeli mű már felvételről is rabul ejtett, az, hogy legendás énekesekkel dolgozhattam benne, örökre a kedvenc operámmá tette. A rejtett óhaj, hogy egyszer bariton verzióban elénekeljem, létezett, de valóban nagyon mélyen. Az tehát, hogy megkerestek ezzel a feladattal, az elmúlt tíz év legjobban eső felkérése volt számomra. Boldog vagyok, hogy ezt megérhettem.

Idén rátalált Önre egy „gonosz bariton”, Az álarcosbál Renatója, akinek sorsa meglepően sok hasonlóságot mutat Bánk bánéval. Miben látja a legfőbb párhuzamokat és különbségeket?

Fabio Ceresa rendezése szerintem nagyon megszerettette Renatót a közönséggel. Bár egy gyilkosságot nem lehet megbocsátani, a nézők elfogadták a király kegyeltjének, egykori legjobb barátjának indulatait, hiszen olyan kegyetlenül becsapták. Renato igen szerethető figura egészen a második felvonás végéig: könnyedre, játékosra vett karakter, és az egyik, ha nem a legfontosabb pillére az operának. Ahogy Bánk nélkül sincs Bánk bán, úgy Renato nélkül sem létezhet Az álarcosbál: mindketten ikonikus hősök, a történet középpontjai. A párhuzamokon túl azonban Renato egy becsületbeli ügy miatt teszi, amit tesz, Magyarország nádorának pedig ezen felül egy egész nemzet sorsa nyomja a vállát. Ennyivel erősebb, karakteresebb megformálást kíván Bánk bán szerepe, hiszen nyomatékosítani kell, hogy egyetlen rossz döntése egy teljes nép sorsát pecsételheti meg.

A világ egyéb más operaszínpadai közül hová tér vissza fellépni a nyár folyamán?

Olyan fázisban vagyok, hogy a külföldi szerepléseimet igyekszem visszafogni, mert kicsi gyerekem van, és nagyon sokat utaztam az elmúlt tizenöt évben. Most itthon vállaltam sok munkát, Magyarországra és Székelyföldre koncentráltam a terveimet. Ott leszek a Margitszigeten a Carmina Buranában is, és ami számomra a legkedvesebb hagyomány, három éve mesterkurzust szervezek Erdélyben remek tanárokkal, így fejlesztve az ottani diákokat. Egy nagy csíkszeredai koncertre készülünk: e köré tornyozom egyéb augusztusi teendőimet.

Csíkszeredában idén szerveztem jótékonysági koncerteket is, és felléptem a székely és a magyar fociválogatott összecsapásán, ahol Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványának, árva gyermekeknek gyűjtöttünk igen szép összeget. Úgy énekeltem a magyar és a székely himnuszt illetve egyéb nótákat, hogy a bátyám kísért hegedűn. Ilyen fantasztikus élmények érnek itt: sokan gratulálnak, elismerik a munkásságomat. Imádok itthon lenni! A közeljövőben vár rám München, New York, London, sőt Kína is, és Székelyföldről mindig új erővel feltöltődve indulok újra útnak.

Fiatal operaénekesként, mégis komoly tapasztalattal a háta mögött milyen füllel hallgatja a következő nemzedéket?

Mivel korban közel állunk egymáshoz, jobban megértjük egymást, közvetlenebb a viszony. Könnyedén el tudom magyarázni, hogyan kerüljék el a hibákat, amelyeket én elkövettem a szakmában. Dolgozom például egy roppant tehetséges baritonistával, Fazakas Tamással, aki a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató középdöntőjéig jutott. Tizenhét évesen olyan adottságai vannak, hogy azt mondhatom: ilyen énekes nagyon ritkán születik. Csodálatos, hogy élvezem a bizalmát, fölnéz rám, tanul tőlem, igényli, hogy foglalkozzak vele.

Ezt nagyon szívesen teszem, pontosan emlékszem ugyanis, hogy nekem mi hiányzott, és arra is, hogy mennyi jót kaptam a pályám kezdetén. Pászthy Júlia évekig ingyen adott énekórákat, segített a hangképzésben. Ezt soha nem fogom elfelejteni, az ő hatására is igyekszem, ahol csak tudok, segíteni a tehetségeknek. Olyan értékes fiatalokról van szó, hogy kár lenne ezt az óriási kincset parlagon hagyni.

Jólesik, hogy úgy érzem: picit jobb kezekben vannak ezek az ifjak általam, mint nélkülem.

Borítókép: Zólyomi Norbert / Opera Magazin

Az interjú az Opera Magazin 2018. nyári számában jelent meg.

Molnár Levente:

Kapcsolódó

Molnár Levente: "Jó székelynek lenni"

Vastapssal és díszpolgári címmel tüntette ki Molnár Levente operaénekest szülőfaluja, Gyergyóremete. Az énekes szerint nincs különbség aközött, hogy a Metropolitanben vagy faluja elbontható színpadán lép fel.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.
Zenés színház

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.