Zenés színház

Mondok Yvette: „Hittem magamban”

2017.03.26. 15:10
Ajánlom
Mondok Yvette énekesnő a Zeneakadémia koncert- és rendezvényszervezője, de mindig is énekművésznek készült. Néhány éve beindult karrierje lendületesen épül. Tavasszal két koncerten is énekelt a Zeneakadémia Nagytermében, közben pedig a Szegedi Nemzeti Színházban énekli az Éj királynőjének szerepét. A FIGARO INTERJÚJA
Mondok Yvette

Mondok Yvette (Fotó/Forrás: Lucian Hunziker)

Figaro: Gyermekkorod óta zenei pályára készültél. Mikor és hogyan kezdtél énekléssel foglalkozni?

Mondok Yvette: Tizenhárom évesen kezdtem el magánéneket tanulni szülővárosomban, Szolnokon. Énektagozatos gimnáziumban érettségiztem, közvetlenül utána azonban nem tartottam magam elég felkészültnek, hogy zenei intézményben tanuljak tovább. Tudtam, hogy mind lelkileg, mind szakmailag sokat kell még fejlődnöm ahhoz, hogy ezt a pályát művelhessem. Így egy ideig a szolnoki Bartók Béla Kamarakórusban énekeltem, majd a városi színházban, ahol egyéni megmutatkozási lehetőségeket is kaptam. A TV2 Kifutó című tehetségkutató műsorában a döntőbe jutottam, aminek köszönhetően egy évig Japánban éltem és énekeltem. Csodálatos volt a kint töltött idő, de a továbbtanulás miatt hazaköltöztem, és magánúton készültem felsőfokú zenei tanulmányaimra. Akkor sokat jártam operába. A Wagner-előadásokon ismertem meg Temesi Máriát, aki nagy hatást gyakorolt rám: mindenképp nála szerettem volna tanulni, ezért hozzá felvételiztem a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karára. Gyönyörű időszakot töltöttem ott; tanáraimmal, évfolyamtársaimmal a mai napig élő kapcsolatot ápolok.

F: Mikor fordultál a rendezvényszervezés felé?

MY: Az egyetem előtt is érdekelt a szervezés, de Szegeden már ráláttam arra, hogy mi zajlik a pezsgő zenei élet háttérben, és ez nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Szerény anyagi hátterük ellenére a szüleim vállalták, hogy egy másik diplomát is szerezzek, így a művelődésszervező szak kulturális menedzser szakiránya magától értődő volt. Kitágult számomra a világ, és igazán hasznos tudásra tettem szert: hamarosan besegítettem szegedi mesterkurzusok szervezésébe.

Egy ilyen alkalommal figyelt fel rám – énekesként és rendezvényszervezőként egyaránt – Marton Éva, akinek zeneakadémiai állásomat köszönhetem.

F: Amikor elvállaltad a zeneakadémiai munkát, nem féltél, hogy akadályoz majd az éneklésben?

MY: PR- és kommunikációs munkatársként kezdtem el tevékenykedni, illetve a saját rendezésű Alma Mater koncertek és operavizsgák lebonyolításával foglalkoztam. Sokan kérdezték tőlem, hogy miért vállaltam el ezt a munkát, mivel mindig énekesnek készültem, és ekörül forgott az életem. Fel sem merült bennem, hogy ne próbáljam meg, a mai napig nagy ajándéknak tartom ezt a lehetőséget. Miután végeztem Szegeden, énekesként nem tudtam volna elhelyezkedni, Budapest és a Zeneakadémia viszont nagyon vonzó volt, hiszen itt bekerülhettem a zenei élet fősodrába. Emellett fontos volt számomra a családalapítás is, kislányom 2009-ben született meg. Persze ez a munka nem csak előnyökkel járt: mindenki szervezőként ismert meg, és csodálkoztak, hogy énekelek – hiába volt ez a fő tevékenységem a korábbi években.

A Zeneakadémián dolgozni kiváltságos dolog, egy olyan biztonságos burok, amiben jól érezheti magát az ember. Szerencsésnek tartom magam, hiszen itt mindig akad gyakorlóterem, ami hatalmas előny. A kötetlen munkaidő, ami állandó készenlétben tart, mégis rugalmas, lehetővé teszi, hogy előadóművészi karrieremet is építsem.

Sosem adtam fel az éneklést annak ellenére, hogy jó ideig egyáltalán nem kaptam lehetőséget a megmutatkozásra.

Ugyanúgy jártam tovább tanárhoz, fejlesztettem magam, makacs és céltudatos voltam. Ha valaki azt mondta, nem, én azt feleltem, hogy csak azért is! A sors kegyes volt velem, olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akik támogattak és lehetőséget is adtak. A támogató közeg elengedhetetlen ezen a pályán.

F: Maga a tevékenység élvezete vagy önmagadba vetett hited nem engedett elszakadni az énekléstől?

MY: Hittem magamban, és mindig tudtam, hogy egyszer sikerülni fog. Sokat vártam rá, de ennyi szép koncert után talán kijelenthetem, hogy az idő engem igazolt. Persze volt, hogy elvesztettem az erőm, és elgondolkodtam azon, hogy abbahagyom az éneklést, de az élet ezt valahogyan mindig megakadályozta. A fordulópontot a Misura Zsuzsa operaénekesnővel 2013-ban kötött ismeretség jelentette. Egy koncerten hallott énekelni, én ezután megkerestem, és elkezdtem nála tanulni. Kemény, de hihetetlenül gyümölcsöző közös munka indult el akkor. Úgy érzem, ő volt az első, aki valóban hitt bennem. Általa hamarosan utolért egy csodás lehetőség: egy egyhónapos amerikai turnén tizennégy alkalommal énekeltem a francia királylány szerepét a János vitézben. Ez mind lelkileg, mind szakmailag megerősített. 2014-ben Vásáry Tamás karolt fel (vele azóta is folyamatos az együttműködés és a barátság), majd jött a másik nagy külföldi lehetőség: a Wrocław Baroque Orchestra turnéján énekeltem Rossini-áriákat.

Oberfrank Péter kért fel 2015-ben, hogy énekeljem el az Éj királynőjét a Müpában,

Toronykőy Attila rendezésében. Azóta számos helyen játszottam a szerepet, jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház Parázsfuvolácska című előadásának premierjére készülök.

F: Az Éj királynője volt az a szerep, amivel azonnal ismertté is váltál.

Hello, Éj királynője!

Kapcsolódó

Hello, Éj királynője!

A Sziget Fidelio Színpadán bemutatkozó Hello Flöte című Varázsfuvola-produkció egyik főszereplőjével, Mondok Yvette szopránnal beszélgettünk.

MY: Azt nem érzem, hogy ismertté váltam volna, de annak szívből örülök, hogy olyan darabok találnak meg, amikre nem is számítottam. Miklósa Erikával nemrég erről a szerepről beszélgettem. Közel azonosan gondolkodunk róla. Olyan ez, mint egy verseny, aminek lendülettel fut neki az ember.

F: Milyen szerepekre vágysz még?

MY: Bármit szívesen éneklek, ami illik a hangomhoz. Tavaly ősszel a kortárs opera is megtalált, de Konstanze Mozart Szöktetés a szerájból című operájából, Donizetti Lammermoori Luciája, Jacques Offenbach operájából, a Hoffmann meséiből Olympia is az álmaim között szerepel. Ha az Éj királynője már nem lesz a repertoáromon, Verdi és Puccini operáinak szopránszerepeit énekelném szívesen.

F: Mint énekes és kulturális menedzser most magadat menedzseled? Működőképes ez a felállás?

MY: Mondhatjuk, igen, de azért más is segít. Kétségkívül hatalmas előny, hogy otthon vagyok a háttérmunkában. Tudom, hogyan kell szerződést kötni, tárgyalni. De ezt teljesen le is tudom vetkőzni, sőt le is akarom annak ellenére, hogy szeretem.

A hosszú távú cél az, hogy csak énekeljek.

F: Mindemellett családanya is vagy.

MY: Igen, az életünk akkor lett teljes, amikor megszületett a kislányunk. Korábban nem tudtam igazán jól beosztani az időmet, de a gyermek mindent helyre tett. Rádöbbentem, hogy mennyi hasznos idővel rendelkezem; végül is ezután indult be az énekesi pályám is. Persze emiatt lelkiismeret-furdalásom is van, mert rengeteg elfoglaltságom miatt sok családi feladat hárul a férjemre, a lányunkkal pedig kevesebb időt tudok tölteni. De azt hiszem, Zoénak mégis jobb egy boldog anya mellett felnőni. Minden zenésznek azt javaslom, hogy minél hamarabb vállaljon gyereket, mert egy csemeténél nincs jobb és inspirálóbb a világon – persze egy támogató partnerrel.

F: Mik a hosszú távú terveid?

MY: Csak muzsikálással szeretnék foglalkozni, örülnék, ha minél többet énekelnék színházban, hiszen rengeteg impulzust kap az ember a próbafolyamatok és az előadások alatt. Külföldre is szívesen költöznék, ha arra kerülne sor. Sokszor énekeltem már a határainkon túl – ott jobban érzem magam énekesként. Egyelőre azonban elégedett vagyok, hogy sikerült sínre tenni a pályámat. Egy művész életében az a legfontosabb, hogy önmagával elégedett legyen, és boldog. Ha így megyünk fel a színpadra, akkor a közönség is hisz nekünk. Erről kedvenc idézetem jut eszembe, mely Michael Flatley táncművésztől való: „Ha követed azt, amit a szíved diktál, ha igazán hallgatsz rá, és készen állsz keményen dolgozni, minden lehetséges.”

Az interjú először a Figaro 2017. márciusi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.