Zenés színház

Monumentális intimitás

2011.08.19. 19:44
Ajánlom
A Savaria Történelmi Karnevál felvezető rendezvénye kettős premier: Mozart Varázsfuvolájával debütál a szombathelyi régi-új Isis-szentély. A csaknem kétmilliárd forintból - részben uniós forrásból – teljesen újjáépített Iseumban három alkalommal, augusztus 19-én, 21-én és 23-án láthatja a közönség az előadást, amelyet Káel Csaba rendez, a Savaria Szimfonikus Zenekart Rodrigo Carvalho dirigálja, az Éj királynőjének szerepét Miklósa Erika alakítja. Premier előtti villáminterjúra kértük a rendezőt.

Van az úgy, hogy a pillanat szerencsésen felülírja az eredeti elképzelést. A főpróba délutánján Mérei Tamással, a Savaria Történelmi Karnevál kuratóriumi elnökével, aki a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója is egyben, ültünk le egy gyors kérdezz-felelekre, amikor teljesen váratlanul kiugrott egy rövid kávészünetre a rendező. Így végül, de semmiképpen nem bánatomra, a lehetetlenre vállalkoztunk, hármasban folytattuk.

- Mielőtt megérkezett, arról diskuráltunk Mérei Tamással, mennyire üdítő az idei fesztiválszezonban egy megvalósult programról beszélgetni. A megszorítások évében, sztárszereposztással bemutatni Szombathelyen a Varázsfuvolát nem kis fegyvertény. Szembedicsérve, megismétlem, hogy Mérei Tamás ebben az esetben nem muzsikusként varázsolt a színpadon, hanem a kulisszák mögött teremtette meg az anyagi feltételeit annak, hogy az Iseumban 12 év szünet után újra opera-előadást láthasson a közönség. Mennyire határozta meg vagy kötötte gúzsba a rendezői fantáziáját ez a csaknem kétezer éves szakrális helyszín?

Káel Csaba: Valóban, itt és most ez az egyik elsődleges szempont - maga az Isis-szentély. Ezáltal egy olyan előadás jön létre, amely teljes mértékben kihasználja a térnek az adottságait, ahol a díszlet maga a helyszín, és mindeközben részben a modern technika segítségével a távolság megszűnik. Aki ismer, tudja, hogy a rendezéseimben érdekes játékszituációk születnek a vetítettképes megoldások mentén, és ezzel a lehetőséggel itt is élek. Filmes nyelven szólva jobban lehet plánozni az előadást, azza lehet közeli képet adni az énekesekről, miközben a (nagy)totálok is működnek, szóval van ennek egy nagyon jó dinamikája, a szereplők igen közel tudnak kerülni ettől a nézőkhöz. Ráadásul hangzásban is izgalmas ez a helyszín, mert egy különleges zenei térhatás keletkezik a „körbejátszástól", és különben is hihetetlen jó a szentély akusztikája. A régi-új építmény látványvilágát a maga komplexitásában ki tudjuk használni, hogy egy speciálisan erre a helyszínre született előadás jöhessen létre. Nem tagadom, hogy hihetetlen kihívás, mert ez az első bemutató a felújított Iseumban, tehát nem csak mi, de a helyszín is vizsgázik.  

- Nem lehet panasza a pazar szereplőgárdára sem. A teljes névsor mellőzésével, Boncsér Gergely, Csereklyei Andrea, Kálmán Péter, Zavaros Eszter, Sarastro szerepében Bretz Gábor, és akkor még nem említettem az Éj királynők Éj királynőjét, Miklósa Erikát.
Káel Csaba:

Valóban kiváló a szereposztás, fantasztikusan helyes fiatalokat sikerült összeverbuválni, ami egy Varázsfuvola kapcsán azért valljuk be, nem árt! (Nagyot nevet.) Az Éj királynője pedig ahogy Ön is mondta, a világ elsőszámú Éj királynője! Közben azért eszembe jutott, hogy az előbb válaszoltam is meg nem is arra a kérdésére, mennyire köti meg a fantáziámat a helyszín... Tulajdonképpen megköti, de bizonyos szempontból mégis teljes mértékben Káel Csaba színű-szagú előadásra készülünk. Ahogy már részben említettem, hogy azokat a vetítéstechnikákat, amiket a Müpában relatíve kikísérleteztünk, itt is tudjuk és fogjuk alkalmazni. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert amikor egy pszichológiai problémát, élethelyzetet fel kell erősíteni egy áriában, akkor ezek a premier plánok nagyon jól jönnek, a néző ugyanis így közeliben is látja mindazt, ami az énekes arcára van írva. Egyébként szerintem ez a Varázsfuvola egyik erőssége, hogy újra vagy először, de átéljük ezeket a meghatározó, nagy érzéseket, amiket a történet szereplői megmutatnak nekünk. Ugye felesleges hangsúlyoznom, hogy a filmnek is ez az ereje, hogy a belső történéseket közelről láttatja. Itt az Iseumban az az érdekes, amit a Müpában is imádunk, hogy van egy nagy tér, ami mégis intim tud lenni, úgyhogy valamilyen szempontból azt a stílust viszem tovább, amivel már egy ideje próbálkozom.

- Talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy ön beleszeretett a helyszínbe. A Savaria Történelmi Karnevál szervezőinek eltökélt szándéka az, hogy a jövő évtől nyaranta több produkciót is színre visznek. Ha hívják rendezni, gondolom örömmel vállalja?

Káel Csaba: Naná, hogy jövök! (Hatalmasat nevet.) A jövőről azonban kérdezze Tamást, mert én most futok vissza a jelenbe...

Mérei Tamás: Megelőzött. Valóban úgy tervezzük, hogy minden nehézség dacára, itt egy állandó játszóhely legyen Iseumi Szabadtéri Játékok néven. Természetesen tele vagyunk ötletekkel, hogy milyen előadásokat látnánk itt szívesen, nekem nagy vágyam egy Aida-bemutató, de ez még a jövő zenéje, most minden erőnkkel a pénteki premierre összpontosítunk. 

- Mielőtt ön is elrohanna, még egyet kérdezek. Ami a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében Az ember tragédiája, az, ha jól tudom, Szombathelynek a Varázsfuvola. Árulja el, hogyan is lett pont ez a Mozart-opera idestova ötven évvel ezelőtt a város kulturális védjegye?

Mérei Tamás: Mennyi ideje van? (Hosszan mosolyog.) Röviden is tudok persze válaszolni, mégpedig azt, amit Csaba is elmondott az imént, hogy itt valóban a díszlet része a szentély, és hol máshol lehetne ideálisabb körülmények között előadni a Varázsfuvolát, mint a szombathelyi Iseumban?! Arra pedig nem mi, hanem nagy elődeink jöttek rá évtizedekkel ezelőtt, hogy ez a monumentális tér kihagyhatatlan szabadtéri játszóhely.

- És egy utolsó utáni kérdés: a harmadik Varázsfuvola-előadást a Duna Televízió rögzíti. Mikor láthatják a nézők?

Mérei Tamás: A pontos választ még sajnos nem tudom, valamikor az ősz folyamán. Aki viszont teheti, látogasson el 21-én vagy 23-án Szombathelyre, mert a premier már teltházas, de a további előadásokra még vannak jegyek!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.