Zenés színház

Monumentális intimitás

2011.08.19. 19:44
Ajánlom
A Savaria Történelmi Karnevál felvezető rendezvénye kettős premier: Mozart Varázsfuvolájával debütál a szombathelyi régi-új Isis-szentély. A csaknem kétmilliárd forintból - részben uniós forrásból – teljesen újjáépített Iseumban három alkalommal, augusztus 19-én, 21-én és 23-án láthatja a közönség az előadást, amelyet Káel Csaba rendez, a Savaria Szimfonikus Zenekart Rodrigo Carvalho dirigálja, az Éj királynőjének szerepét Miklósa Erika alakítja. Premier előtti villáminterjúra kértük a rendezőt.

Van az úgy, hogy a pillanat szerencsésen felülírja az eredeti elképzelést. A főpróba délutánján Mérei Tamással, a Savaria Történelmi Karnevál kuratóriumi elnökével, aki a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója is egyben, ültünk le egy gyors kérdezz-felelekre, amikor teljesen váratlanul kiugrott egy rövid kávészünetre a rendező. Így végül, de semmiképpen nem bánatomra, a lehetetlenre vállalkoztunk, hármasban folytattuk.

- Mielőtt megérkezett, arról diskuráltunk Mérei Tamással, mennyire üdítő az idei fesztiválszezonban egy megvalósult programról beszélgetni. A megszorítások évében, sztárszereposztással bemutatni Szombathelyen a Varázsfuvolát nem kis fegyvertény. Szembedicsérve, megismétlem, hogy Mérei Tamás ebben az esetben nem muzsikusként varázsolt a színpadon, hanem a kulisszák mögött teremtette meg az anyagi feltételeit annak, hogy az Iseumban 12 év szünet után újra opera-előadást láthasson a közönség. Mennyire határozta meg vagy kötötte gúzsba a rendezői fantáziáját ez a csaknem kétezer éves szakrális helyszín?

Káel Csaba: Valóban, itt és most ez az egyik elsődleges szempont - maga az Isis-szentély. Ezáltal egy olyan előadás jön létre, amely teljes mértékben kihasználja a térnek az adottságait, ahol a díszlet maga a helyszín, és mindeközben részben a modern technika segítségével a távolság megszűnik. Aki ismer, tudja, hogy a rendezéseimben érdekes játékszituációk születnek a vetítettképes megoldások mentén, és ezzel a lehetőséggel itt is élek. Filmes nyelven szólva jobban lehet plánozni az előadást, azza lehet közeli képet adni az énekesekről, miközben a (nagy)totálok is működnek, szóval van ennek egy nagyon jó dinamikája, a szereplők igen közel tudnak kerülni ettől a nézőkhöz. Ráadásul hangzásban is izgalmas ez a helyszín, mert egy különleges zenei térhatás keletkezik a „körbejátszástól", és különben is hihetetlen jó a szentély akusztikája. A régi-új építmény látványvilágát a maga komplexitásában ki tudjuk használni, hogy egy speciálisan erre a helyszínre született előadás jöhessen létre. Nem tagadom, hogy hihetetlen kihívás, mert ez az első bemutató a felújított Iseumban, tehát nem csak mi, de a helyszín is vizsgázik.  

- Nem lehet panasza a pazar szereplőgárdára sem. A teljes névsor mellőzésével, Boncsér Gergely, Csereklyei Andrea, Kálmán Péter, Zavaros Eszter, Sarastro szerepében Bretz Gábor, és akkor még nem említettem az Éj királynők Éj királynőjét, Miklósa Erikát.
Káel Csaba:

Valóban kiváló a szereposztás, fantasztikusan helyes fiatalokat sikerült összeverbuválni, ami egy Varázsfuvola kapcsán azért valljuk be, nem árt! (Nagyot nevet.) Az Éj királynője pedig ahogy Ön is mondta, a világ elsőszámú Éj királynője! Közben azért eszembe jutott, hogy az előbb válaszoltam is meg nem is arra a kérdésére, mennyire köti meg a fantáziámat a helyszín... Tulajdonképpen megköti, de bizonyos szempontból mégis teljes mértékben Káel Csaba színű-szagú előadásra készülünk. Ahogy már részben említettem, hogy azokat a vetítéstechnikákat, amiket a Müpában relatíve kikísérleteztünk, itt is tudjuk és fogjuk alkalmazni. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert amikor egy pszichológiai problémát, élethelyzetet fel kell erősíteni egy áriában, akkor ezek a premier plánok nagyon jól jönnek, a néző ugyanis így közeliben is látja mindazt, ami az énekes arcára van írva. Egyébként szerintem ez a Varázsfuvola egyik erőssége, hogy újra vagy először, de átéljük ezeket a meghatározó, nagy érzéseket, amiket a történet szereplői megmutatnak nekünk. Ugye felesleges hangsúlyoznom, hogy a filmnek is ez az ereje, hogy a belső történéseket közelről láttatja. Itt az Iseumban az az érdekes, amit a Müpában is imádunk, hogy van egy nagy tér, ami mégis intim tud lenni, úgyhogy valamilyen szempontból azt a stílust viszem tovább, amivel már egy ideje próbálkozom.

- Talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy ön beleszeretett a helyszínbe. A Savaria Történelmi Karnevál szervezőinek eltökélt szándéka az, hogy a jövő évtől nyaranta több produkciót is színre visznek. Ha hívják rendezni, gondolom örömmel vállalja?

Káel Csaba: Naná, hogy jövök! (Hatalmasat nevet.) A jövőről azonban kérdezze Tamást, mert én most futok vissza a jelenbe...

Mérei Tamás: Megelőzött. Valóban úgy tervezzük, hogy minden nehézség dacára, itt egy állandó játszóhely legyen Iseumi Szabadtéri Játékok néven. Természetesen tele vagyunk ötletekkel, hogy milyen előadásokat látnánk itt szívesen, nekem nagy vágyam egy Aida-bemutató, de ez még a jövő zenéje, most minden erőnkkel a pénteki premierre összpontosítunk. 

- Mielőtt ön is elrohanna, még egyet kérdezek. Ami a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében Az ember tragédiája, az, ha jól tudom, Szombathelynek a Varázsfuvola. Árulja el, hogyan is lett pont ez a Mozart-opera idestova ötven évvel ezelőtt a város kulturális védjegye?

Mérei Tamás: Mennyi ideje van? (Hosszan mosolyog.) Röviden is tudok persze válaszolni, mégpedig azt, amit Csaba is elmondott az imént, hogy itt valóban a díszlet része a szentély, és hol máshol lehetne ideálisabb körülmények között előadni a Varázsfuvolát, mint a szombathelyi Iseumban?! Arra pedig nem mi, hanem nagy elődeink jöttek rá évtizedekkel ezelőtt, hogy ez a monumentális tér kihagyhatatlan szabadtéri játszóhely.

- És egy utolsó utáni kérdés: a harmadik Varázsfuvola-előadást a Duna Televízió rögzíti. Mikor láthatják a nézők?

Mérei Tamás: A pontos választ még sajnos nem tudom, valamikor az ősz folyamán. Aki viszont teheti, látogasson el 21-én vagy 23-án Szombathelyre, mert a premier már teltházas, de a további előadásokra még vannak jegyek!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.