Zenés színház

„Mosolyogva várom, hogy Feke Pali csokornyakkendőben énekelje Koppányt”

2018.03.28. 09:45
Ajánlom
A Bartók Plusz Operafesztiválon koncertváltozatban csendül fel Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, az István, a király. Az Illés és a Fonográf legendás zenésze soha nem gondolta volna, hogy a 35 éves mű ekkora siker lesz, de hálás érte a sorsnak.
Szörényi Levente

Szörényi Levente (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Nem az István, a király az egyetlen nagyszabású, színpadi műve. Nem bánja, hogy a többire kevesebb fény esik?

Egyáltalán nem, sőt, nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ebből az egyből is ekkora siker lett. De az István, a király sem a semmiből jött, meg kellett előznie a zenekarosdinak, az Illésnek, a Fonográfnak. Az ilyen sikerre nem készül az ember. Már az Illés-dalokban megvoltak azok a megoldások, amelyek az István, a királyban. Akkoriban azt mondták a barátok, hogy „tudod, mi a baj a számaiddal?” Mondtam nekik, „ki vele, mondd”. „Hogy több dalt is meg lehetne belőlük írni.” Engem nem érdekelt a beatzenén belül sem a popularitás, bár szerencsére ennek ellenére is sláger lett szinte mindegyik. Szerettem úgy dalt írni, hogy hozzátettem, elvettem, elkalandoztam.

Ebből jött az ötlet, hogy nagyobb művet kellene írni?

Mindig meggyőződésem volt, hogy a rock alkalmas komoly dramaturgiai teher hordozására, aztán jött a Szupersztár. Akkor elhatároztuk Bródyval, hogy ilyennel nekünk is próbálkoznunk kéne. Eltelt tíz év.

És nekivágtak az Istvánnak.

Féltünk a bukástól, nagyon.

Előtte írtunk egy mikrodarabot, ez volt a Kőműves Kelemen, egy rockballada. Tehát lehetőségem volt drámai zenét írni, nem csak verze-refrén nótákat. Ennek a sikere után felbátorodtam, 1983-ban megírtam az István, a királyt. Gyakorlatilag fél év alatt elkészült, januárban kezdtem el, májusban már a stúdióban ültünk. A keverésnél eléggé el voltam bizonytalanodva a törökbálinti stúdióban, elfáradtam, unalmasnak éreztem. Hát nem lett az.

Az István, a király legendás előadása 1983-ban a Királydombon

Az István, a király legendás előadása 1983-ban a Királydombon (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Visszatérve: írt még három rockoperát.

Nem akartam, hogy az a vád érjen, hogy én az István sikerét akarom megismételni. Az Atilla, Isten kardja témája nem a kereszténység felvétele körül forog, hanem Európa születését, a Római Birodalom bukását jeleníti meg. Sokkal izgalmasabb, összetettebb anyag annál, hogy könnyű dalok füzére legyen. Ennek az írásakor találkoztam először azzal, mi az a wagneri átkomponáltság, és azt hiszem, valami ilyesmire képes voltam. A bemutató utáni években sokan mondták, hogy az István, a király dallamait imádják, álmukból felébredve is tudják, de az Atilla, az nagy mű. Büszke vagyok ezekre a véleményekre. Aztán jött a Veled, Uram, ezzel visszatértem István királyhoz, de az Atilla után már egész máshogy komponáltam. A negyedik pedig az Árpád népe. Nem rossz paletta.

Említette a Jézus Krisztus Szupersztárt. Milyen inspiráció volt ez a rockopera?

A Szupersztár csak az indulatot adta meg nekünk. Bár egyes szakírók szeretik azt mondani, hogy a Szupersztárból nőtt ki az István, ez nem így van.

35 éves a mű – hogy viseli, hogy már önálló életét éli? Például, ha nem úgy kerül színre, ahogy azt elképzelte.

Nehezen. Hála Istennek ez ritkán fordul elő. Egyszer épp Kesselyák Gergely vezényletével volt ilyen Szegeden. Én semmi másra nem vagyok érzékeny, csak a tempókra. Az a legfontosabb. Mondanak ilyet, hogy gyorsabban kell, mert felgyorsult a mai kor, de ez hülyeség. Szóval mondtam Kesselyáknak, hogy ez hogyan történhetett, de ő mondta, hogy nem tehetett róla. És igaza volt, a rendezés volt az oka.

Ez volt az Alföldi-rendezés?

Igen-igen. A rendezésbe nem akarok beleszólni, az egész világon modernizálják a klasszikus operákat, hol ezt látják bele, hol azt. De a zenét nem szabad megváltoztatni, ez a véleményem. Nagyon tetszett például a Társulat produkciója, mind a rendezést, mind az énekeseket tekintve.

"Az István sikeréhez kellett a zenekarosdi..." Szörényi Levente az Illés együttes tagjaként (1970). Ebben az időszakban született a "Te kit választanál" c. dal, amely végül a rockoperába is bekerült.

"Az István sikeréhez kellett a zenekarosdi..." Szörényi Levente az Illés együttes tagjaként (1970). Ebben az időszakban született a "Te kit választanál" c. dal, amely végül a rockoperába is bekerült. (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Most koncertszerű előadáson szólal meg Miskolcon. Rendben lesz így?

Megmondom őszintén, mosolyogva várom, hogy Feke Pali csokornyakkendőben énekelje Koppányt.

De a feladat nagyszerűsége és nehézsége éppen abban rejlik, hogy csupán a hangra építve, más gesztusok nélkül adják át a művet.

Egy félmeztelen Vikidállal így nehéz versenyezni...

Annak idején a lemezen is csak a hang volt, mégis átjött.

Készült már Illés-szimfónia is, Gyöngyösi Levente írta. Hogy viseli ezt a fajta klasszicizálódást?

Jaj, hát azt nagyon imádtam. Rosta Mária [a Zikkurat Produkciós Iroda vezetője – a szerk.] kitalálta, hogy ezzel ajándékoz meg a hetvenedik születésnapomon. Elég fura volt a díszpáholyban ülni, mint valami díszpinty, de imádtam a zenét. Meg is mondtam Gyöngyösi Leventének, hogy remekművet alkotott. Nem gondoltam volna, hogy egy gitárriffből, mint például a Ki mondta, hogy rám várj riffjéből perceken át tartó szimfonikus zenét tud kibontani. Ez is mutatja, hogy ha a három perces dalokban van muníció, akkor ott van a lehetőség benne a szimfonikus zenekaron is.

A Bartók Plusz Operafesztivál sokéves célkitűzése a népoperák létrehozása. Ön írt egyet. Tudja már, mi a titka?

Nem, nincsen.

Még az Illés együttes alakulása előtt – bár már a küszöbön volt a zenekar – volt egy horoszkópkészítő, aki azt mondta nekem, hogy lesz két bandám, és azután, mikor azt hiszem, hogy a csúcsról már lejöttem, csinálok valami még nagyobbat.

De nem éltem úgy éveken át, hogy nekem valami fontosat kell alkotnom. Belecsaptam az életbe, aztán amikor az István, a király hatalmas sikert aratott a Városligetben, azt mondtam, hogy az anyját neki, ez tényleg valami.

Ha van olyan zenés színpadi mű az elmúlt évtizedekből, amely egyszerre tekinthető remekműnek és közkedvelt, szeretett alkotásnak, akkor az egyértelműen Szörényi Levente és Bródy János alkotása, az István, a király

– mondta Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója és művészeti vezetője., aki az alkotás népoperai jellege folytán úgy gondolja, az István, a királynak a fesztiválon a helye.
Szörényi Levente elmondta, hogy annak idején nem gondolták volna, hogy ilyen magasságokba jutnak ezzel a művel. „Mindig is meg voltam győződve róla, hogy ha a beat műfaj nem is, de más könnyűzenei stílusok rendkívül alkalmasak arra, hogy komolyabb mondanivalót hordozva a színpadra kerüljenek. És miután a [Jézus Krisztus] Szupersztár ezt bebizonyította nekünk, nekiláttunk. (...) Emlékszem, Nemeskürty [István] tanár úr előtt előadtuk az elképzeléseinket, aki (...) elbambulva az ablak felé, azt mondta: »Szent István dalra fakad? Ez akkora képtelenség, hogy az csak zseniális lehet.« (...) Nem volt egyszerű, de mégis megvalósult.”

A Bartók Plusz Operafesztivál

2018. június 8-17. között zajlik Miskolcon a Bartók Plusz Operafesztivál, amelynek immár tizennyolc éve célja, hogy az opera műfaját közelebb hozza a közönséghez. Az északkelet-magyarországi nagyváros tíz napig zenészektől, énekesektől hangos: az utcán és a színházban, az avasi kilátónál és a szabadtéri színpadokon - mindenhol opera fog szólni. Bővebben a programról itt írtunk.
A fesztivál honlapján pedig 40% kedvezménnyel válthat jegyet április 4-18. között a legtöbb előadásra.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Vizuál

Nem fordíthatjuk el a fejünket – Film készült az időskori demenciáról

Valós történetet dolgoz fel Vámos Zoltán orvos, filmrendező és forgatókönyvíró időskori demenciáról szóló kisjátékfilmje, amelyet szeptember 28-tól láthatnak az érdeklődők.
Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház galéria

Éneklő Kádár-kockák a kifutón – így készült a Soharóza új színházi divatbemutatója, a Keleti Blokk (GALÉRIA)

Szeptember 9-én mutatták be a Trafóban Halas Dóra és Nagy Fruzsina legújabb catwalk koncertjét, a Keleti blokkot, amely egy elképzelt jövőn keresztül tekint vissza a múltra. Dubniczki Attila fotókon keresztül mutatja be a premier előtti utolsó pillanatokat és a háttérben zajló munkát.
Zenés színház hír

Az év ősbemutatójának választotta az Opernwelt Eötvös Péter darabját

Az egyik legjelentősebb német kulturális folyóirat, az Opernwelt idén is évkönyv formájában összegezte az elmúlt évad legkiválóbb előadásait. Eötvös Péter Berlinben színre vitt, Sleepless című operáját a Zürichi Operában előadott Stefan Wirth-darabbal együtt választották a legjobb ősbemutatónak.
Zenés színház magazin

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.
Zenés színház ajánló

A mozikban is láthatók a londoni Royal Opera House előadás-közvetítései

Szeptember végétől a hazai operabarátok is megtekinthetik a világ legnevesebb operaházai között számon tartott londoni Királyi Operaház előadásait: a 2022-23-as évad moziközvetítéseit – köztük több világpremiert – Budapesten és országszerte számos helyszínen tűzik műsorra a filmszínházak.
Zenés színház kritika

Egy elrajzolt valóságkép karikatúrája – kritika az Aranyoskám című előadásról

Három film-szín-játék és az 1848/49-es eseményeket feldolgozó drámai musical, A tizenötödik után a Madách Színház visszatért a könnyedebb, szórakoztató témákhoz. Az Aranyoskám Szirtes Tamás rendezésében azonban több, mint egyszerű vígjáték: humoros formában beszél elfojtott vágyakról, kudarcokról és az emberi kapcsolatokról.