Zenés színház

Most egy kattintással megölheti Don Giovannit

2015.02.26. 15:40
Ajánlom
Egy készülő londoni produkcióban a nézők egy telefonos applikáció segítségével dönthetnek Don Giovanni sorsáról. A digitális operát február 28-án a londoni Vault fesztiválon mutatják be.

Ebben a Don Giovanniban a közönség kezében lesz Don Giovanni sorsa: szó szerint, hiszen az operajeggyel egy különleges applikációhoz kap hozzáférést a néző. Az applikáció segítségével mindenki választhat magának egy karaktert és annak szemszögéből alakíthatja a cselekményt a választható panelek alapján. Az app így személyre szabott útvonalat készít el, ami mutatja, merre menjünk a Waterloo-i metróaluljáró környékén elhelyezkedő föld alatti járatokban, hogy a kívánt jelenetet tekinthessük meg. Így úgy érezheti a néző, hogy részese az opera cselekményének: kifejezheti tetszését vagy nem tetszését Don Giovanni viselkedésével szemben, flörtölhet vele, elítélheti, de talán még meg is ütheti őt.

De ha szimpatikusnak találja, akár meg is mentheti a kőszobortól, aki a cselekmény szerint a föld alá süllyedve magával rántja a nőcsábász Don Giovannit. A produkció a "Silent Opera" fémjelzést kapta: mivel ezekbe a szűkös terekbe nem férne el egy szimfonikus zenekar, ezért a komplett hangélményt a fejhallgatóból kapjuk.

Ahogyan a produkció beharangozójában írják: "Szex. Mindenhol jelen van és Giovanni egyszerűen nem tud neki ellenállni. Saját ördögi vágya, a csalódások, az alkohol és a függőségek foglya. A Silent Opera arra invitálja közönségét, hogy ne csak szemtanú legyen, hanem vegyen részt a bájos antihős pokolba való alászállásában. A Silent Opera tulajdonképpen Mozart művének digitális újrafelfedezése, ami Don Giovanni rossz-fiú karakterén keresztül vizsgálja, milyen jelentőséggel bír a szex ebben az egyre inkább digitalizált világban."

A korábbi Silent Opera tapasztalatok (Dido és Aeneas - 2011, Bohémélet - 2012, Orfeo - 2013, Lament - 2013) azt mutatják, hogy ezzel az új, performatív színrevitellel olyanokat is sikerült megszólítani, akik azelőtt hallani sem akartak az operáról. A közönség hatvan százaléka harminc év alatti volt, ötven százaléka pedig sosem járt operaelőadáson azelőtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.