Zenés színház

Mozart a kocsmaasztalon

2015.08.21. 08:39
Ajánlom
A Moltopera előadásaiból lényegében minden hiányzik, ami egy operától elvárható volna. A 2011-ben alapított társulat receptje mindennek ellenére úgy tűnik, hogy mégis működik: szokatlan helyszíneken, kevés pénzből és sok lelkesedéssel kísérlik meg újra és újra megszerettetni a legszélesebb közönséggel az opera műfaját. Ágoston Lászlóval, a Moltopera vezetőjével beszélgettünk. INTERJÚ

- Nálatok minden kicsit kisebb a megszokottnál: kicsi a zenekar, kicsi a díszlet és kicsi a költségvetés. Lehet egyáltalán így operát játszani?

- Nekünk annyiból van szerencsénk, hogy az előadásaink célközönsége alapvetően nem szokott hozzá az operaházak monumentális díszleteihez, a nagyzenekarhoz és a kórushoz. Egy rutinos operarajongó ezeket a dolgokat evidensnek tekinti, aki azonban soha nem volt még ilyen előadáson, vagy esetleg volt, de az egészet végigunatkozta, annak nincsenek nagy elvárásai e tekintetben.

Mi próbálunk arra koncentrálni, hogy az összes lehetséges külsőséget lefejtsük a darabról, és csak a magját adjuk át a műnek. Az a tapasztalatunk, hogy így könnyebb megmutatni Mozart zsenialitását, ráadásul a nézők maguk is sokkal szabadabban közelítenek ezután a műfajhoz.

Ágoston László

Ágoston László
(Fotó/Forrás: Herman Péter)

- Tudatosan törekedtetek arra, hogy egyetem után függetlenekként folytassátok, vagy kényszerűségből alakult így?

- Abszolút tudatos döntés volt. Azt gondoltam, hogy csak addig tudunk megmaradni frisseknek és újszerűeknek, amíg nem függünk senkitől. Nyilván van ennek a döntésnek egy meglehetősen árnyékos anyagi vonzata is, de ezeket a nehézségeket kezdetben könnyen át lehetett hidalni.

- Például hogyan?

- Leginkább lelkesedéssel. De nem akarok panaszkodni, mert az utóbbi időben sokan elkezdtek keresni minket, iskoláktól kezdve fesztiválokig. Ráadásul tavaly volt az első bemutatónk az Operaházban, amit ez évben egy újabb követ.

- Cél volt, hogy fellépjetek az Operában?

- Nem a színpad mérete motivál, de természetesen nagy megtiszteltetés és öröm volt, amikor az Operaház tavaly meghívott minket fellépni. Hogy mást ne mondjak, végre saját ügyelővel, öltöztetővel és sminkessel dolgoztunk.

A kőszínházi kényelemhez nagyon gyorsan hozzá lehet szokni, de nem ezek léte vagy nem léte az igazi értékmérő számunkra. A Szigeten, a drezdai parlamentben vagy épp a Szimpla romkocsmában ugyanúgy örömmel léptünk fel, és nem tekintettük kevésbé fontos feladatnak.

- A színházi világban szinte evidencia, hogy tízből hét színész függetlenként helyezkedik el diploma után. Nálatok a Zeneakadémián támogatták ezt az irányt a tanáraitok?

- Nem mindenki nézte jó szemmel, amit csinálunk, sokszor hallottuk vissza, hogy

a hátunk mögött a dilettánsok operatársulatának hívtak minket,

ami nyilván borzasztó rosszul esett akkoriban. Ugyanakkor az is ott volt a pakliban, hogy a legtöbben a csillogás és a nagyszínpadok miatt választották az operaénekesi pályát, a képzés is bizonyos szempontból erre kondicionálta a hallgatókat, ami azért nagyon távol esett a mi elképzeléseinktől. Szerencsére ma már nem kell annyit magyarázkodnunk.

- Elfogadtak titeket?

- Sokkal inkább arról van szó, hogy kiderült, hogy amit csinálunk, azzal mindenki jól jár. Nagyon sok, az egyetemről frissen kikerülő művésznek csak távoli elképzelése van arról, hogy mit jelent ez a szakma, jellemző az „ide nekem az oroszlánt is” mentalitás, ami aztán rengeteg kudarcélménynek is a forrása.

Magyarországon ráadásul nagyon kevés az olyan menedzseri iroda, ami a pályakezdő zenészekkel foglalkozik. Többek között emiatt is volt, hogy nem olyan régen megkerestük a Zeneakadémiát azzal, hogy szívesen adnánk munkát fiatal énekeseknek, amolyan első lépcsőfokként. Egyáltalán nem zárkóztak el az ötletlettől, ami azért nagyon biztató.

Moltopera (fotó: Angeles Parrinello)

Moltopera (fotó: Angeles Parrinello) (Fotó/Forrás: Angeles Parrinello)

- Azt írjátok a honlapotokon, hogy a „Moltopera azoknak szól, akik megcsömörlöttek az elvadult színházi próbálkozásoktól”. Milyen egy elvadult színházi próbálkozás?

- A dolognak alapvetően két véglete van. Egyfelől ott van az a hagyományos értelemben vett operajátszás, amiből a műfaj összes sztereotípiája fakad, és amivel szemben lényegében az egész Motopera létrejött. Másfelől pedig ott van az a rendezés, ami megpróbálja a sarkaiból kiforgatni az alapművet, és ráhúzni valami egészen mást.

Senki ne értsen félre, egyáltalán nem ellenezem a rendezői színházat, Kovalik Xerxes-rendezése például életem egyik legnagyobb színházi élménye volt. De amikor egy ilyen koncepció rosszul sül el, az legalább annyira kínos és riasztó tud lenni, mint egy hosszú és unalmas, elnyújtott előadás. Rengeteg olyan nézővel találkozunk, akiket éppen egy ilyen élmény riasztott el a műfajtól. Mi igyekszünk megtalálni a kettő közötti egészséges egyensúlyt – a visszajelzések alapján pedig úgy tűnik, hogy ez többnyire sikerül is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Klasszikus

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Színház

Évadot hirdetett a Budaörsi Latinovits Színház – Alföldi Róbert, Pelsőczy Réka, Hegymegi Máté és Fehér Balázs Benő is rendez

Hat új bemutatóval készül a 2024/25-ös évadra a Budaörsi Latinovits Színház. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a színház vezetője ezúttal is olyan alkotókat kért fel, akik magától értetődően tudnak bekapcsolódni abba a műhelymunkába, amely évek óta mind professzionálisabban és egyre több szakmai eredményt felmutatva működik Budaörsön.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Jazz/World

A hangok határtalansága – beszélgetés Snétberger Ferenccel

Különleges élménnyel gazdagodtak azok, akik jegyet váltottak április 28-ára az Erkel Színházba, ahol Snétberger Ferenc a kiváló svéd bőgős, Anders Jormin társaságában, a JazzFest Budapest fellépőjeként zenélt a nagyérdeműnek. Az interjút a Berlinben élő gitárművésszel budapesti koncertje előtt pár nappal készítettük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Folyamatos tanulás – interjú Kállai Ernővel, az Opera koncertmesterével

Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az év zenekari művésze címet is kiérdemelte.
Zenés színház videó

Nézzen bele ön is Mundruczó Kornél müncheni Tosca-rendezésébe!

A neves film-, színházi és operarendező következő premierjét május 20-án tartják a Bajor Állami Operaházban. A produkció egyik júliusi előadása online közvetítésben is megtekinthető majd.
Zenés színház gyász

Elhunyt Jantyik Csaba

Az ötvenkilenc éves színművészt, a Budapesti Operettszínház társulatának tagját hosszan tartó betegség után, május 16-án érte a halál – tette közzé a hírt az intézmény.
Zenés színház hír

Haja Zsolt a következő évad Kamaraénekese az Operában

A kiváló baritont a szerdai Borisz Godunov-előadás tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy az Angol100 szezonban ő is a Magyar Állami Operaház legnagyobb elismerésének egyik kitüntetettje lesz.
Zenés színház interjú

„Az anyanyelvén az ember a lelkét tudja kifejezni” – interjú Alekszej Kulagin operaénekessel

A Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen feltűnt fiatal művész, aki a Fidelio különdíját is elnyerte, épp az Opera Borisz Godunov-produkciójában szerepel. Hogyan választja valaki ezt a pályát, aki kamaszkoráig nem is látott operát? – erről is kérdeztük az énekest.