Zenés színház

Mozart Bartókéknál

2008.09.05. 00:00
Ajánlom
Értékelhetünk-e teljes kritikusi szigorral egy kifejezetten gyerekek számára létrejött, ismeretterjesztő jellegű operaelőadást?

Ha úgy is indultam volna neki a Rákoshegyi Bartók Zeneház Mozart-produkciójának, hogy jól leszedem a keresztvizet a produkcióról, legkésőbb az ötödik percben meg kellett volna változtatnom a véleményemet.

Nem azért, mintha a mostani Così fan tutte-előadás zenei színvonala a Salzburgi Ünnepi Játékokon, vagy akár csak a jó öreg Magyar Állami Operaházban látható Mozart-előadások szintjével vetekedhetett volna. A zenei megvalósítás bizony több sebből vérzett: valódi zenekarról természetesen szó sem lehetett, de az eredetileg meghirdetett fúvóskvintett is eltűnt valahol útközben, így végül Csányi Valéria egymagában kísérte az előadást szintetizátoron. Hősies helytállása sem feledtethette azonban, hogy játéka közel sem volt makulátlan. (Hogy egy valódi zongora használatának mi is állhatott útjában, azt nem tudom pontosan – a Zeneházban ugyanis található ilyen.) Az énekes produkciók sem voltak éppen kifogástalanok. Leginkább Kovácsházi István és Bátki Fazekas Zoltán felelt meg a Mozart-éneklésről bennem élő eszménynek. Kovácsházi felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon kulturált tenorja mennyire hiányzik az operaházi Mozart-előadásokból; Bátki viszont különös helyzetbe hozta a kritikust, aki másfél évvel ezelőtt kiváló Don Alfonsójának tapsolhatott, most meg Guglielmóként láthatta őt viszont. A többiek (Ardó Mária, Bokor Jutta, Cecilia Lloyd és Jekl László) becsülettel tették a dolgukat: több-kevesebb küzdelemmel abszolválták a szólamot és mókáztak rendületlenül.

Mókáztak, írom, mert a színpadi megvalósítás nem éppen a mozarti zenedráma mélységeit tárta föl előttünk, ellenben ellenállhatatlanul mulatságosnak bizonyult. Fiordiligi és Dorabella hatalmas, papírból kivágott szíveken nézegetik kedveseik fényképét; Ferrando és Guglielmo mackós formájú hátizsákkal indulnak a csatába – és még sorolhatnánk. A színlap ugyan nem tüntetett fel rendezőt, de akárki is ötlötte ki, hogy mi történjen a színpadon, ötletekből igazán nem volt hiánya. Ha színházban látok ilyesmit, biztosan felháborodom, itt és most azonban működött a dolog. Egyáltalán: az előadás minden esetlegességét, ügyetlenségét, hiányosságát, gyengeségét feledtetni tudta az itt és most szelleme. A körülmények, a helyszín és nem utolsósorban az előadók szemmel látható jó hangulata.

Mert ugyan mikor volt alkalmunk arra, hogy egy falusi ház udvarán élvezzük egy Mozart-opera előadását? Hiszen akármennyire is Budapest része ma már Rákoshegy, a környezet félreérthetetlenül falusias, akárcsak maga a ház. Itt és most kell megemlékeznünk azokról, akiknek áldozatos munkája nyomán megújulhatott az épület, és nemcsak hogy megújult, de immár koncerthelyszínként is működik – köztük is elsősorban a Così-előadásban is oroszlánrészt vállaló Bokor Juttáról. Az eredmény valóban figyelemreméltó: a ház bájos (építészetileg egyáltalán nem lóg ki környezetéből), és noha meglehetősen kicsi, azért sikerült kialakítani benne egy kis előadótermet. A Così mindamellett a gigantikusnak éppen nem nevezhető kertben került színre: az előadás a teraszon zajlott, mi, nézők, a füvön elhelyezett székeken ültünk. Tücskök ciripeltek, a szomszédban kutyák ugattak (ritmusra), és még a szabadtéri előadások elkerülhetetlen negatívuma, a hangosítás is szükségtelen volt ebben a kamarakörnyezetben.

A közönség nagyrészt gyerekekből állt, akik szemmel láthatóan, valamint az előadást követő kiabálásokból és trombitálásokból következtethetően kifejezetten élvezték a produkciót. Hogy aztán Mozart zenéje (a teljes operából ügyes kézzel, elsősorban az együtteseket, vagyis a cselekményes részleteket előnyben részesítve készített keresztmetszet) vagy pedig a színpadi bohóságok ragadták-e meg inkább őket? A kérdés inadekvát: az élmény nagy valószínűséggel együtt rögződött bennük. Márpedig ha így van, akkor az este legfontosabb tanulsága az lehetett számukra: az opera nem valami félelmetes dolog, amit csak csillogó-villogó helyeken, hosszan és unalmasan lehet bemutatni. S ha ennyi haszna volt, már nem volt hiába. Remélhetőleg az előadást megelőző, kicsit gügyögősre sikeredett játék és tartalomismertetés sem vette el a fiatal közönség kedvét a műfajjal való további ismerkedéstől – azt viszont a kétségtelen pozitívumok közé kell sorolnunk, hogy a gyerekek nem kapták fel a fejüket, amikor a műsorvezető a darabban szereplő Dorabellát Donatellára keresztelte…

A Bartók Zeneház programjában több, a mostanihoz hasonló ifjúsági előadás is helyet kapott az elkövetkező hónapokban. Mostani tapasztalataim alapján ezeket csak ajánlani tudom. És talán az sem árt, ha énekoktatásunk jelenlegi helyzetében egy kirándulás keretében elmesélheti a lelkiismeretes szülő az érdeklődő csemetének, ki is volt az a bácsi, aki annak idején ebben a házban lakott…

(2008. augusztus 29. Mozart: Mind így csinálják/Cosi fan tutte
Km.: Ardó Mária (Fiordiligi), Bokor Jutta (Dorabella), Kovácsházi István (Ferrando), Bátki Fazekas Zoltán (Gugliemo), Jekl László (Don Alfonso), Cecilia Lloyd (Despinetta); vez. és continuo: Csányi Valéria; a Bartók Zeneház Fafúvós Kvintett (műv. vez.: Kerényi Judit); műsorvez.: Zelinka Tamás)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Vizuál

Öt híres művész, akiket megihletett a karácsony

Ki gondolná, hogy Andy Warhol imádta a karácsonyt, olyannyira, hogy egyenesen a Karácsony Királyának nevezték, Salvador Dalí pedig egy időben karácsonyi lapok tervezésére adta a fejét? Szubjektív válogatásunkban öt képzőművész karácsonyhoz kapcsolódó művét ajánljuk, az ünnepre hangolódva. 
Vizuál

Csaknem száz év után tért haza Rippl-Rónai remekműve

160 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria december 19-i aukcióján A geszti kastély kertje című alkotás, amely Rippl-Rónai egyik legmerészebb festménye. Az árverésen Vaszary János ritkán látható művét is bemutatják. December 17-én pedig kortárs festményekre licitálhatunk.
Vizuál

KÉP-regény: A modernista zseni

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal véletlenszerűen kiválasztott képe adott okot rá, hogy felidézze Brazíliavárosban tett látogatását és megossza velünk Oscar Niemeyer iránti rajongásának okát.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Zenés színház hír

Elindult a Magyar Állami Operaház adventi kalendáriuma

December 24-ig minden nap egy meglepetéssel várja a közönséget a Magyar Állami Operaház, az intézmény honlapján található naptár ablakai mögött zenei csemegék és más ajándékok várják a közönséget.
Zenés színház hír

A Lvivi és az Odesszai Nemzeti Operát díjazták az International Opera Awardon

November 28-án este adták át az International Opera Award 2022-es elismeréseit. Az év operajátszó intézményének díját két ukrán operaház kapta meg, amiért a háború ellenére is tartanak előadásokat.