Bastienne, a pásztorlány félelmében, hogy barátja, Bastien elhagyja őt, Colas-tól, a falusi jövendőmondótól kér segítséget. A ravasz varázsló azt javasolja Bastienne-nek, legyen közömbös a fiúval. Később Colas azzal fogadja a lánykérésre készülő Bastient, hogy Bastienne már mást szeret. A megdöbbent fiú a jövendőmondó segítségét kéri, aki egy halandzsa varázsigéjével próbálja megoldani a problémát. A kacér Bastienne ennek ellenére még kicsit kéreti magát, mielőtt a történet boldog véget érne.
Az 1768-ban komponált Bastien és Bastienne alapjául Rousseau 1752-ben bemutatott Le devin du village (A falusi jövendőmondó) című zenés közjátéka, valamint az abból egy évvel később készült paródia, Justine Favart és Harny de Guerville Les Amours de Bastien et Bastienne (Bastien és Bastienne szerelmei) című műve szolgált. A francia pásztorjáték és a német dal műfaját ötvöző darab Mozart harmadik operája és az első, amiben a szerző már a saját hangján szólal meg.
Érdekességei közé tartozik, hogy Colas „Diggi, daggi, schurri, murri…” kezdetű varázslóáriájának halandzsaszövegét is maga a zeneszerző írta,
míg a nyitány főtémája harmincnégy évvel később Beethoven 3. „Eroica” szimfóniájának első tételében köszönt vissza. Mozart gyermekkori művét 1890-ben, Berlinben fedezték fel újra, két évvel később pedig már a Magyar Királyi Operaház is bemutatta. Ifjúsági előadás formájában most 130 év után tér vissza a repertoárra.
Valkai Andrea (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)
Az új bemutató frissességéről az OPERA fiatal alkotó- és előadói gárdája gondoskodik: az Operaház előszínpadán, a zenekari árok felett látható darabot Valkai Andrea játékmester viszi színre, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezőasszisztens szakának elvégzését követően öt éve csatlakozott az intézményhez, és ez az első operaházi rendezése. A magyar nyelvű előadás prózai részeinek átdolgozásában Perczel Enikő dramaturg segédkezett, a jelmezeket és a díszleteket Mihály-Geresdi Zsófia, a vetített hátteret Czeglédi Zsombor animációtervező, az itt megjelenő árnyjáték koreográfiáját Kovács Domokos készítette.
A darab főszerepeiben pályakezdő énekesek mutatkoznak be: a kettős szereposztásban Bastient Halász Gergely e.h. és Kósa Lőrinc, Bastienne-t Kapi Zsuzsanna és Fenyvesi Gabriella Rea, Colas-t Zajkás Boldizsár és Aron Ottó Jóhannsson alakítják.
A műsor második felében Gian Carlo Menotti 1947-es A telefon című vidám egyfelvonásos operai gegje látható. Ben, a szerelmes ifjú hiába próbálja megkérni barátnője, Lucy kezét, a minduntalan megcsörrenő telefon egyfolytában megszakítja vallomását, míg a férfi ügyes trükkel ér célt szíve választottjánál.
Almási-Tóth András az Operaház Szfinx-teraszán 2013-ban bemutatott rendezéséből 2021-ben készült színpadi változat az Eiffel Műhelyházban,
ahol az általános iskolásokat célzó Lázár Ervin Programban volt látható. A produkciót most Valkai Andrea dolgozta át az Operaház előszínpadára. A kettős szereposztásban a szerelmeseket ugyancsak Kapi Zsuzsanna és Halász Gergely e.h., valamint Fenyvesi Gabriella Rea és Kósa Lőrinc alakítják, míg a címszereplő Telefont Dargó Gergely formálja meg.
A két előadásban az OPERA Zenekart Teremi Dárius vezényli, aki e két produkcióban mutatkozik be a Dalszínház karmesterasszisztenseként.
A Bastien és Bastienne, valamint A telefon című egyfelvonásosok a 2024. szeptember 7-i premiert követően október 12-én, november 30-án, december 1-jén, 7-én, 8-án és 15-én, továbbá 2025. január 4-én és 11-én láthatók 15:00 órai kezdettel a Magyar Állami Operaházban.
Az előadásról további részletek itt érhetők el. >>>
Fejléckép: Mozart: Bastien és Bastienne, Menotti: A telefon (forrás: Magyar Állami Operaház)
hírlevél
