Zenés színház

Műfaji határátlépések a Bartók Plusz Operafesztiválon

2017.06.13. 11:03
Ajánlom
A miskolci operafesztivál nem egy-egy operaelőadásra, hanem tíz napos fesztiválra hívja a vendégeket. Az esti opera előadás mellett itt délutáni elméleti előadások, templomi koncertek, előadás előtti zenehallgatások, szabadtéri koncertek, éjjeli szerenádok, filmvetítés, s ki tudja, mi minden várja a közönséget.

A 20. század zenei életében forradalmi újítások sorozata kötődött két kiváló muzsikushoz: Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz. Bartók zsenije új zenei univerzumot teremtett, Kodály pedig a zene világához értő, lélekben gazdag közönség, közösség kinevelésén munkálkodott.

A Bartók Plusz Operafesztivál Bartók-maraton produkciójával 2016-ban zászlóshajója volt a Bartók-évnek. A Kodály-évfordulót hozó 2017-ben a fesztivál ismét az élére áll annak a programnak, amelynek középpontjában Kodály Zoltán zeneszerző, világhírű zenepedagógus, népzenekutató áll.

Candide

Candide

Kodály Zoltán a maga korában is úgy gondolta: a Nyugat nem arra kíváncsi, hogy hogyan utánozzuk, hanem arra, hogy mi mit teszünk le az asztalra. A Bartók Plusz Operafesztivál a modern népopera megteremtésének kezdeményezését vállalta magára. Azt képviseli, hogy a közönség vegye vissza az ítélet jogát, a zeneszerzők pedig igényes zenét, operát komponálva keressék meg a módját annak, hogy muzsikájuk sokak örömét szolgálja.

Idén az opera újjászületéséről, a műfaji határok átlépéséről beszél a fesztivál: ragtime-opera, tangó-operácska, musical-operett, opera-musical, daljáték... A klasszikus- vagy komoly zenének nevezett műfajok, a legnemesebb, legmagasabb kultúra polcán lévő szerzők, mind használták a kornak az utcákon található zenéit, ritmusait, dallamait, fordulatait. Miért ne tehetnék ugyanezt a mai szerzők is, hisz például a ragtime is egy mai közkedvelt és közérthető zenei közeg, ebből a stílusból pont ugyanúgy lehet írni operát, ahogy Mozart beemelhette a menüettet a szimfóniáiba, vagy Bach a különböző táncokat a szvitjeibe.

Ezek a műfaji határok átjárhatóak, az idei Bartók Plusz kicsit provokatívan is odailleszti mindegyik darab mellé a műfaji megjelölést. Ezzel is szeretné felhívni a figyelmet, hogy jó zene van, meg rossz zene van, és az igényes zene is lehet szórakoztató, illetve a szórakoztató zene is lehet igényes.

ŐSBEMUTATÓK

Ittzés Tamás: Lutherek

Ragtime-opera

A „crossover ízű” ragtime-opera minden olyan zenei elemet felvonultat, ami a dzsesszműfajba beleillik: swing, blues, dixieland, gospel, spirituálé, és természetesen ragtime. A korszellemnek megfelelő műfaji keveredés zenei szempontból mégis egységes.

Az opera vezérfonalát Martin Luther King életének legfőbb mozzanatai adják. Kezdetben csak utalások révén, de a történetben a fél évezreddel korábban élt Luther Márton is megjelenik. A két címszereplő King halála után, a mennyországban találkozik. Hamar kiderül, hogy azok a kérdések, amik Luther Mártont ötszáz éve vagy Martin Luther Kinget alig félévszázaddal ezelőtt foglalkoztatták, ma is aktuálisak, jelen vannak úgy az európai, mint az amerikai emberek életében.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából született Lutherek színpadi bemutatójának zenei alapját a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band játssza, amelynek vezetője maga a szerző. Az előadás a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Bartók Plusz koprodukciója.

Előadás: 2017. június 18.

Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita

Opera-musical

Mihail Bulgakov regénye, A Mester és Margarita az egyetemes irodalom egyik csúcsa. Sokrétegű és sokféleképpen értelmezett alkotás, amelyben számos műfaj és stílus, a romantika, a realizmus és a groteszk alkot egységes egészet. Gyöngyösi Levente opera-musicalje nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy szerves egésszé integrálja a kortárs operát és musicalt. A nagyszabású mű előadói apparátusát a szimfonikus zenekar mellett egy rock együttes képezi, melynek két szintetizátor is része.

„Életem eddigi főműve” – mondja az első operájával a Magyar Állami Operaházban 25 évesen debütált zeneszerző, Gyöngyösi Levente, aki három éven keresztül dolgozott A Mester és Margaritán. „Gyermekkorom óta rendkívüli módon érdekelt a komolyzene és az ún. könnyűzene viszonya: hogyan lehetne a két, egymástól távol álló kortárs stílusirányzatot közelíteni egymáshoz, integrálni. A Mester és Margaritában, mely fiatalkorom egyik legmeghatározóbb könyvélménye volt, rengeteg lehetőség kínálkozott erre. Szeretném Bulgakov univerzális remekművét közérthető, szórakoztató stílusban, ám mélységét, komplexitását megtartva elbeszélni.”

A Hollerung Gábor felkérésére készült opera-musical koncertszerű ősbemutatója a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon lesz a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és a Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar, valamint a Magyar Állami Operaház kiváló magánénekeseinek közreműködésével.

Előadás: 2017. június 24.

AZ OPERAÍRÓ VERSENY NYERTES MŰVE

Mátyássy Szabolcs: Scaevola

Opera

„Az opera nagyon is élő műfaj, csak el kell hitetni a nézőkkel, hogy nem a szűk kiváltságosok ügye” – véli Mátyássy Szabolcs zeneszerző, a Bartók Plusz Operafesztivál által meghirdetett A jövő kulcsa 2016 című operaíró verseny győztese. A két felvonásos drámai opera cselekményének alapmotívuma egy régi legenda, a Rómát bátorságával és állhatatosságával megmentő, jobbját társaiért tűzbe tevő Mucius Scaevola története. Hősies gesztusa az ezredfordulóra áthelyezett háborús helyzetben elevenedik meg.

Az előadás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Plusz Operafesztivál koprodukciója.

Előadás: 2017. június 21.

EURÓPAI OPERASZÍNPADOKRÓL

Leonard Bernstein: Candide

Musical-operett

Leonard Bernsteint a magyar közönség ismeri mint a New York-i Filharmonikusok világhírű karmesterét, ismeri mint a West Side Story zeneszerzőjét. A kritikusok által musical, operett, sőt vígoperaként is besorolt Candide című művét azonban kevesen hallották. Magyar színpadokon inkább csak a nyitány, vagy Kunigunga „Glitter and Be Gay” kezdetű áriája hallható az operagálákon. A miskolci színpadon a németországi Pforzheim-i Színház vendégjátékában látható az 1956-ban a Broadway-n bemutatott darab.

Előadás: 2017. június 19.

Shigeaki Saegusa: Ifjabb Butterfly (Jr. Butterfly)

Opera

Ifjabb Butterfly nem más, mint a Puccini-hősnő Pillangókisasszony, azaz Madame Butterfly Pinkerton hadnagytól született gyermeke. A fiút a hadnagy és amerikai felesége nevelik föl – tudjuk Puccini operájából. Hogy élete milyen fordulatokat vesz, mikor szintén katonaként Japánba vezénylik a II. világháború idején, hogyan lesz szerelmes egy japán lányba, miként változtatja meg életüket a Nagasakira hulló atombomba, hogyan ismeri meg valódi édesanyja történetét – ez már Shigeaki Saegusa japán zeneszerző operájából derül ki.

A hagyományos kabuki színház és a kortárs japán rajzfilm (anime) megzenésítésében egyaránt otthonosan mozgó zeneszerző 2004-ben írt művét Nyugaton először az olasz Puccini Fesztiválon mutatták be, ez volt az egyetlen nem Puccini-opera, amit a Torre del Lagoi fesztivál műsorára tűzött. A darabot a Bartók Plusz és a Puccini Fesztivál együttműködésének köszönhetően láthatja ismét a közönség.

Előadás: 2017. június 23.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.