Zenés színház

Műfaji határátlépések a Bartók Plusz Operafesztiválon

2017.06.13. 11:03
Ajánlom
A miskolci operafesztivál nem egy-egy operaelőadásra, hanem tíz napos fesztiválra hívja a vendégeket. Az esti opera előadás mellett itt délutáni elméleti előadások, templomi koncertek, előadás előtti zenehallgatások, szabadtéri koncertek, éjjeli szerenádok, filmvetítés, s ki tudja, mi minden várja a közönséget.

A 20. század zenei életében forradalmi újítások sorozata kötődött két kiváló muzsikushoz: Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz. Bartók zsenije új zenei univerzumot teremtett, Kodály pedig a zene világához értő, lélekben gazdag közönség, közösség kinevelésén munkálkodott.

A Bartók Plusz Operafesztivál Bartók-maraton produkciójával 2016-ban zászlóshajója volt a Bartók-évnek. A Kodály-évfordulót hozó 2017-ben a fesztivál ismét az élére áll annak a programnak, amelynek középpontjában Kodály Zoltán zeneszerző, világhírű zenepedagógus, népzenekutató áll.

Candide

Candide

Kodály Zoltán a maga korában is úgy gondolta: a Nyugat nem arra kíváncsi, hogy hogyan utánozzuk, hanem arra, hogy mi mit teszünk le az asztalra. A Bartók Plusz Operafesztivál a modern népopera megteremtésének kezdeményezését vállalta magára. Azt képviseli, hogy a közönség vegye vissza az ítélet jogát, a zeneszerzők pedig igényes zenét, operát komponálva keressék meg a módját annak, hogy muzsikájuk sokak örömét szolgálja.

Idén az opera újjászületéséről, a műfaji határok átlépéséről beszél a fesztivál: ragtime-opera, tangó-operácska, musical-operett, opera-musical, daljáték... A klasszikus- vagy komoly zenének nevezett műfajok, a legnemesebb, legmagasabb kultúra polcán lévő szerzők, mind használták a kornak az utcákon található zenéit, ritmusait, dallamait, fordulatait. Miért ne tehetnék ugyanezt a mai szerzők is, hisz például a ragtime is egy mai közkedvelt és közérthető zenei közeg, ebből a stílusból pont ugyanúgy lehet írni operát, ahogy Mozart beemelhette a menüettet a szimfóniáiba, vagy Bach a különböző táncokat a szvitjeibe.

Ezek a műfaji határok átjárhatóak, az idei Bartók Plusz kicsit provokatívan is odailleszti mindegyik darab mellé a műfaji megjelölést. Ezzel is szeretné felhívni a figyelmet, hogy jó zene van, meg rossz zene van, és az igényes zene is lehet szórakoztató, illetve a szórakoztató zene is lehet igényes.

ŐSBEMUTATÓK

Ittzés Tamás: Lutherek

Ragtime-opera

A „crossover ízű” ragtime-opera minden olyan zenei elemet felvonultat, ami a dzsesszműfajba beleillik: swing, blues, dixieland, gospel, spirituálé, és természetesen ragtime. A korszellemnek megfelelő műfaji keveredés zenei szempontból mégis egységes.

Az opera vezérfonalát Martin Luther King életének legfőbb mozzanatai adják. Kezdetben csak utalások révén, de a történetben a fél évezreddel korábban élt Luther Márton is megjelenik. A két címszereplő King halála után, a mennyországban találkozik. Hamar kiderül, hogy azok a kérdések, amik Luther Mártont ötszáz éve vagy Martin Luther Kinget alig félévszázaddal ezelőtt foglalkoztatták, ma is aktuálisak, jelen vannak úgy az európai, mint az amerikai emberek életében.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából született Lutherek színpadi bemutatójának zenei alapját a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band játssza, amelynek vezetője maga a szerző. Az előadás a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Bartók Plusz koprodukciója.

Előadás: 2017. június 18.

Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita

Opera-musical

Mihail Bulgakov regénye, A Mester és Margarita az egyetemes irodalom egyik csúcsa. Sokrétegű és sokféleképpen értelmezett alkotás, amelyben számos műfaj és stílus, a romantika, a realizmus és a groteszk alkot egységes egészet. Gyöngyösi Levente opera-musicalje nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy szerves egésszé integrálja a kortárs operát és musicalt. A nagyszabású mű előadói apparátusát a szimfonikus zenekar mellett egy rock együttes képezi, melynek két szintetizátor is része.

„Életem eddigi főműve” – mondja az első operájával a Magyar Állami Operaházban 25 évesen debütált zeneszerző, Gyöngyösi Levente, aki három éven keresztül dolgozott A Mester és Margaritán. „Gyermekkorom óta rendkívüli módon érdekelt a komolyzene és az ún. könnyűzene viszonya: hogyan lehetne a két, egymástól távol álló kortárs stílusirányzatot közelíteni egymáshoz, integrálni. A Mester és Margaritában, mely fiatalkorom egyik legmeghatározóbb könyvélménye volt, rengeteg lehetőség kínálkozott erre. Szeretném Bulgakov univerzális remekművét közérthető, szórakoztató stílusban, ám mélységét, komplexitását megtartva elbeszélni.”

A Hollerung Gábor felkérésére készült opera-musical koncertszerű ősbemutatója a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon lesz a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és a Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar, valamint a Magyar Állami Operaház kiváló magánénekeseinek közreműködésével.

Előadás: 2017. június 24.

AZ OPERAÍRÓ VERSENY NYERTES MŰVE

Mátyássy Szabolcs: Scaevola

Opera

„Az opera nagyon is élő műfaj, csak el kell hitetni a nézőkkel, hogy nem a szűk kiváltságosok ügye” – véli Mátyássy Szabolcs zeneszerző, a Bartók Plusz Operafesztivál által meghirdetett A jövő kulcsa 2016 című operaíró verseny győztese. A két felvonásos drámai opera cselekményének alapmotívuma egy régi legenda, a Rómát bátorságával és állhatatosságával megmentő, jobbját társaiért tűzbe tevő Mucius Scaevola története. Hősies gesztusa az ezredfordulóra áthelyezett háborús helyzetben elevenedik meg.

Az előadás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Plusz Operafesztivál koprodukciója.

Előadás: 2017. június 21.

EURÓPAI OPERASZÍNPADOKRÓL

Leonard Bernstein: Candide

Musical-operett

Leonard Bernsteint a magyar közönség ismeri mint a New York-i Filharmonikusok világhírű karmesterét, ismeri mint a West Side Story zeneszerzőjét. A kritikusok által musical, operett, sőt vígoperaként is besorolt Candide című művét azonban kevesen hallották. Magyar színpadokon inkább csak a nyitány, vagy Kunigunga „Glitter and Be Gay” kezdetű áriája hallható az operagálákon. A miskolci színpadon a németországi Pforzheim-i Színház vendégjátékában látható az 1956-ban a Broadway-n bemutatott darab.

Előadás: 2017. június 19.

Shigeaki Saegusa: Ifjabb Butterfly (Jr. Butterfly)

Opera

Ifjabb Butterfly nem más, mint a Puccini-hősnő Pillangókisasszony, azaz Madame Butterfly Pinkerton hadnagytól született gyermeke. A fiút a hadnagy és amerikai felesége nevelik föl – tudjuk Puccini operájából. Hogy élete milyen fordulatokat vesz, mikor szintén katonaként Japánba vezénylik a II. világháború idején, hogyan lesz szerelmes egy japán lányba, miként változtatja meg életüket a Nagasakira hulló atombomba, hogyan ismeri meg valódi édesanyja történetét – ez már Shigeaki Saegusa japán zeneszerző operájából derül ki.

A hagyományos kabuki színház és a kortárs japán rajzfilm (anime) megzenésítésében egyaránt otthonosan mozgó zeneszerző 2004-ben írt művét Nyugaton először az olasz Puccini Fesztiválon mutatták be, ez volt az egyetlen nem Puccini-opera, amit a Torre del Lagoi fesztivál műsorára tűzött. A darabot a Bartók Plusz és a Puccini Fesztivál együttműködésének köszönhetően láthatja ismét a közönség.

Előadás: 2017. június 23.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Színház

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.
Zenés színház kritika

Dadaista baba

Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat.