Zenés színház

Művészi hitvallása nem üres szólam – Kalmár Magda 75

2019.03.04. 15:10
Ajánlom
A Fidelio köszönti a 75 éves Kalmár Magdát, Kossuth-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház örökös tagját és mesterművészét. Az említetteken túl még egy tucat érem és oklevél birtokosa, amelyek közül talán érdemes kiemelni a Melis György-díjat, hiszen az alapítót – bár játékostársa volt – mesterének tekinthette.

„Nekem szerencsém volt, mert kitűnő generáció fogadott be. Melis Györggyel, Gregor Józseffel, Simándy Józseffel, Radnai Györggyel, Bende Zsolttal szinte végigénekeltem az életemet. Ágai Karola, László Margit, Andor Éva mindvégig a példaképeim maradtak” – mondta a Fideliónak mintegy másfél évtizeddel ezelőtt. A színpadi gyakorlatot általuk és közöttük szerezte meg.

kalmar_don_giovanni_1982_resize-101703.jpg

Kalmár Magda a Don Giovanni című operában (Fotó/Forrás: Operaház Archívuma)

Az érettségi után egy postai irodában dolgozott, ahonnan véletlenszerűen került énekmesterhez, azután a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, a konziba. Utolsó éves növendékként jelentkezett a dalszínház kórusába, ahová nem vették fel, ellenben ösztöndíjas szerződést kínáltak számára.

Okkal, hiszen természetes adottságként könnyedén énekelt háromvonalas G-t.

Az Operaház 84. évadjában mindjárt hat kisebb-nagyobb szereppel debütált: Az álarcosbál Oszkárjával, a Figaro házassága Fanchette-jével, a János vitéz Francia királykisasszonyával, a Poppea megkoronázása Ámorával. A varázsfuvola első fiúját a majdani Pamina, a Rigoletto Apródját a későbbi Gilda formálta meg.

Kalmár Magda első szezonjának sokrétűsége egész pályáját jellemzi.

A Mozart-univerzum vidám, kissé akaratos nőalakjait keltette életre, a Cosí fan tuttéban Despinát, a Szöktetés a szerájból Blondéját, a Figaro házasságában egyszer Cherubinót, máskor Suzannát, a Don Giovanniban Zerlinát. Britten vígoperájában, az Albert Herringben a Ladyt, Donizetti két „rászabott” hősnőjét, Norinát és Adinát, majd Bozay Attila Csongor és Tündéjének ősbemutatóján Ilmát.

KalmarMagda-Figaro2-1977_resize-101704.jpg

Kalmár Magda a Figaro című operában (Fotó/Forrás: Operaház Archívuma)

Fantasztikus teherbírásának a 98. évadban adta tanúbizonyságát: mindössze negyedév különbséggel játszotta el Dzsufi udvari bolond nadrágszerepét Ránki György egyfelvonásosában a Pomádé király új ruhája című darabjában, majd a címszerepet alakította, Lulut Alban Berg operájában, Mihály András vezényletével, Mikó András rendezésében.

A második bécsi iskola kiválóságának műve extra színészi és hangbeli adottságú szereplőket kíván, a címszerep még annál is többet: fizikai állóképességet, lelki odaadást.

Kalmár Magda 1973-as Luluja elképesztő sikert aratott, de az énekesnőtől nem kevés áldozatot, a széria végén kiadós pihenést kívánt.

A produkció jelentősége a magyar operatörténetben kiemelkedő. Hazai zenés színház sem addig, és azóta sem tűzte műsorára a Lulut.

„Az őszinteség minden körülmények között átjön a színpadról, ebben a műfajban nem lehet hazudni. Alázat nélkül nem lehet hitelesen megformálni az adott szerepet.” Művészi hitvallása nem üres szólam. Így lépett színpadra több mint ötven szerepben – a lírai szoprán szerepek után a kisebb karaktereket is ambícióval keltette életre, mert nem ismert alantas feladatokat.

KalmarMagda-Szerelmibajital2-1978_resize-101703.jpg

Kalmár Magda a Szerelmi bájital című operában (Fotó/Forrás: Operaház Archívuma)

Neve oratóriumalbum, valamint számos operett- és nótalemez borítóján olvasható. És mintegy húsz operalemezén, többek között Ferencsik János, Lamberto Gardelli hívta oratórium és operalemezek közreműködőjéül, Fischer Ádám korszakos Goldmark felvételén, a Sába királynőjében Asztarót szólamát énekelte. A színpadon együttműködő volt, magánemberként nem mutatkozott simulékonynak. A szakma mégsem feledkezhet meg róla.

Fejléckép: Kalmár Magda a Don Pasquale című operában (forrás: Operaház Archívuma)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a Magyar Operett Éve és az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából állítják színpadra.