„Nekem szerencsém volt, mert kitűnő generáció fogadott be. Melis Györggyel, Gregor Józseffel, Simándy Józseffel, Radnai Györggyel, Bende Zsolttal szinte végigénekeltem az életemet. Ágai Karola, László Margit, Andor Éva mindvégig a példaképeim maradtak” – mondta a Fideliónak mintegy másfél évtizeddel ezelőtt. A színpadi gyakorlatot általuk és közöttük szerezte meg.
Kalmár Magda a Don Giovanni című operában (Fotó/Forrás: Operaház Archívuma)
Az érettségi után egy postai irodában dolgozott, ahonnan véletlenszerűen került énekmesterhez, azután a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, a konziba. Utolsó éves növendékként jelentkezett a dalszínház kórusába, ahová nem vették fel, ellenben ösztöndíjas szerződést kínáltak számára.
Okkal, hiszen természetes adottságként könnyedén énekelt háromvonalas G-t.
Az Operaház 84. évadjában mindjárt hat kisebb-nagyobb szereppel debütált: Az álarcosbál Oszkárjával, a Figaro házassága Fanchette-jével, a János vitéz Francia királykisasszonyával, a Poppea megkoronázása Ámorával. A varázsfuvola első fiúját a majdani Pamina, a Rigoletto Apródját a későbbi Gilda formálta meg.
Kalmár Magda első szezonjának sokrétűsége egész pályáját jellemzi.
A Mozart-univerzum vidám, kissé akaratos nőalakjait keltette életre, a Cosí fan tuttéban Despinát, a Szöktetés a szerájból Blondéját, a Figaro házasságában egyszer Cherubinót, máskor Suzannát, a Don Giovanniban Zerlinát. Britten vígoperájában, az Albert Herringben a Ladyt, Donizetti két „rászabott” hősnőjét, Norinát és Adinát, majd Bozay Attila Csongor és Tündéjének ősbemutatóján Ilmát.
Kalmár Magda a Figaro című operában (Fotó/Forrás: Operaház Archívuma)
Fantasztikus teherbírásának a 98. évadban adta tanúbizonyságát: mindössze negyedév különbséggel játszotta el Dzsufi udvari bolond nadrágszerepét Ránki György egyfelvonásosában a Pomádé király új ruhája című darabjában, majd a címszerepet alakította, Lulut Alban Berg operájában, Mihály András vezényletével, Mikó András rendezésében.
A második bécsi iskola kiválóságának műve extra színészi és hangbeli adottságú szereplőket kíván, a címszerep még annál is többet: fizikai állóképességet, lelki odaadást.
Kalmár Magda 1973-as Luluja elképesztő sikert aratott, de az énekesnőtől nem kevés áldozatot, a széria végén kiadós pihenést kívánt.
A produkció jelentősége a magyar operatörténetben kiemelkedő. Hazai zenés színház sem addig, és azóta sem tűzte műsorára a Lulut.
„Az őszinteség minden körülmények között átjön a színpadról, ebben a műfajban nem lehet hazudni. Alázat nélkül nem lehet hitelesen megformálni az adott szerepet.” Művészi hitvallása nem üres szólam. Így lépett színpadra több mint ötven szerepben – a lírai szoprán szerepek után a kisebb karaktereket is ambícióval keltette életre, mert nem ismert alantas feladatokat.
Kalmár Magda a Szerelmi bájital című operában (Fotó/Forrás: Operaház Archívuma)
Neve oratóriumalbum, valamint számos operett- és nótalemez borítóján olvasható. És mintegy húsz operalemezén, többek között Ferencsik János, Lamberto Gardelli hívta oratórium és operalemezek közreműködőjéül, Fischer Ádám korszakos Goldmark felvételén, a Sába királynőjében Asztarót szólamát énekelte. A színpadon együttműködő volt, magánemberként nem mutatkozott simulékonynak. A szakma mégsem feledkezhet meg róla.
Fejléckép: Kalmár Magda a Don Pasquale című operában (forrás: Operaház Archívuma)
hírlevél
