Zenés színház

Múzeum lesz Puccini szülőháza

2011.01.13. 12:01
Ajánlom
Az olasz zeneszerző, Giacomo Puccini luccai szülőházát múzeummá alakítják. A komponista unokája, Simonetta Puccini ugyanis a városi takarékpénztár alapítványának adja el az épületet.

A toszkán városban működő alapítvány 750 ezer eurót ad a házért, amelyet őszre múzeummá alakítanak. Az ügylettel pont került az egyetlen utód, Simonetta Puccini (a zeneszerző fia, Antonio leánya) és a város közötti vitára, amely a ház látogathatóságát érintette. Az alapítvány nem pusztán az épületet, hanem a bútorokat, képeket, fotográfiákat is megvásárolta. Kiállítanak majd néhány Puccini-levelet és a Capriccio sinfonico című mű partitúrájának kéziratát is.

Giacomo Puccini 1858. december 22-én született Luccában. A zenei pálya választása generációk óta hagyomány volt Puccini családjában. Már az ükapja is a város zeneigazgatója volt, ezt a posztot később utódai is örökölték. Az apa, Michele korai halála (1864) után a hatéves Giacomo nagybátyjánál, F. Maginál részesült zenei képzésben a luccai konzervatórium növendékeként. Hamar ismertséget vívott ki magának orgonajátékával, így családja szegénysége ellenére 1881-83-ig a milánói konzervatóriumban tanulhatott, ahol Antonio Bazzini és Ponchielli zeneszerzés-növendéke volt. 1883-ban nyújtotta be diplomamunkáját, a Capriccio sinfonico című zenekari darabot, amelynek témáit később a Bohéméletben használta fel. Ekkor készült el első operája, a Le Villi is, amellyel részt vett a Sonzogno kiadó által kiírt versenyen. Annak ellenére, hogy nem nyert díjat, a milánói Teatro dal Verme műsorára tűzte a művet, amely sikert aratott. Ennek eredménye lett az a Giulio Ricordival kötött szerződés, amely lehetővé tette, hogy a zeneszerző a továbbiakban csak a komponálásnak élhessen. Következő operája, az Edgar (1892) nem aratott sikert, az 1893-ban Torinóban bemutatott Manon Lescaut viszont nemzetközi hírnevet hozott Puccininek. A La Bohème-től (1896) kezdve négyévente születtek az újabb művek: előbb a Tosca (1900), majd a Madama Butterfly (1904-1905). A La fanciulla del West 1910-ben, a Triptichon 1918-ban készült el. Puccini 1924-ben súlyos gégerákot kapott, november 29-én hunyt el Brüsszelben. A komponista utolsó műve, a Turandot kézirata befejezetlen maradt. Az opera utolsó két jelenetét a vázlatok alapján Alfano fejezte be, így mutatták be Milánóban 1926-ban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Vizuál

Cate Blanchett, Steven Spielberg és Martin McDonagh is esélyes az Oscarra – Megvannak az idei jelöltek

A sziget szellemei, A Fabelman család, a Tár és a Minden, mindenhol, mindenkor is nagyot nyerhet a március 13-i Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia közzétette a rangos filmes elismerés jelöltjeit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a Magyar Operett Éve és az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából állítják színpadra.