Zenés színház

Muzsika a virágszirmok alatt – a palermói Teatro Massimo

Híres operaházak nyomában
2023.02.27. 15:35
Ajánlom
Európa harmadik legnagyobb operaházaként épült meg, és bár távol helyezkedik el a legnagyobb zenei központoktól, időről időre a legnagyobb előadók is tiszteletüket teszik színpadán. Híres operaházakat bemutató sorozatunkban ezúttal a palermói Teatro Massimót ismerhetik meg.

Ha Palermóban sétálunk, előbb-utóbb egy pálmafáktól zöldellő, tágas térre bukkanunk ki, amelynek közepén korinthoszi oszlopokkal díszített, impozáns épület áll. Nem csal a szemünk, a Teatro Massimo tényleg hatalmas, a maga idejében 7730 négyzetméterével a párizsi és a bécsi operaház után Európa harmadik legnagyobb színházának épült.

A bejárati szinthez széles lépcsősor vezet, amelyet a karácsonyi időszakban mikulásvirágokból rakott vörös szőnyeg borít,

az épület homlokzatát pedig a különböző világnapoknak és társadalmi ügyeknek megfelelő, szimbolikus színekkel szokták megvilágítani. Ha felsétálunk a lépcsőkön, és elhaladunk a bejáratot őrző oroszlánszobrok mellett, az aulába lépve a színház makettje fogad, így madártávlatból is megtekinthetjük, hogyan helyezkedik el a nézőtér fölötti, óriási kupola, és az épület két oldalából kigömbölyödő, kör alakú termek.

Hosszú időbe telt, míg a palermói városi tanács 1864-es döntését követően valóban elkészült a város szép új színházépülete. A testület Olaszország 1861-es egyesülése alkalmából döntött úgy, hogy a déli országrész második legnagyobb városa is új operaházat érdemel. A tervpályázat rendben lezajlott – harmincöt jelentkező közül a palermói katedrális felújításán is dolgozó Giovan Battista Filippo Basilét választották –, és 1875-ben az alapkőletételre is sor került.

Ám mire a Teatro Massimo 1897-ben megnyitotta kapuit, sem II. Viktor Emánuel király, akinek a színházat pártfogásába ajánlották, sem az építész nem élt,

helyette fia, Ernesto Basile felügyelte a megszakadó és nyolc év szünet után folytatódó munkálatokat, illetve egészítette ki apja terveit. Ahogy az lenni szokott, a megakadásnak anyagi okai is voltak, de az is borzolta a kedélyeket, hogy az építkezésnek áldozatul esett két templom és egy kolostor. A helyi legenda szerint egy apáca szelleme a mai napig kísért a színházban, nem árt tehát, ha vigyázunk, amikor a lépcsőket rójuk.

Végül 1897. május 16-án megtartották a Teatro Massimo ünnepélyes megnyitóját, Verdi Falstaffját Leopoldo Mugnone vezényelte. Zenetörténeti szempontból azonban talán még érdekesebb egy nem sokkal későbbi Gioconda-előadás, ahol egy ifjú tenorcsillag vonta magára a közönség figyelmét: Enrico Caruso. Az énekes karrierjének azután nagy lendületet adott a Palermóban aratott siker, és ahogy a kezdetekkor is a korszak legnagyobbjai énekeltek és vezényeltek a színházban, ma is gyakran tiszteletüket teszik napjaink vezető művészei.

Bár a repertoárban az olasz művek dominálnak, gyakran egészen különleges előadások is színre kerülnek,

mint például a 2022/23-as évadot indító Kaiserrequiem, melyben Viktor Ullmann Atlantisz császára című darabja és Mozart Requiemje olvadt össze, az intézmény zeneigazgatója, Omer Meir Wellber vezényletével.

A Teatro Massimo balszerencse-sorozata az 1974-es nagy felújítást sem kerülte el, különböző anyagi és politikai okokból az épület újranyitása a megépítésnél is hosszabb ideig késett, huszonhárom év után, a centenáriumra nyílt csak meg, 1997. május 12-én. Ma viszont bárki megcsodálhatja Olaszország legnagyobb színházépületét, az előcsarnokot, a nézőteret és az egyik kupolás csarnokot, a különösen pazar díszítésű Pompeii Termet. Ez utóbbi nem csupán esztétikai szempontból izgalmas, nem véletlenül hívják Visszhangteremnek is,

kialakításánál ugyanis arra is ügyeltek, hogy a kisebb-nagyobb titkaikat kifecsegő vendégek ne hallgathassanak bele egymás beszélgetéseibe.

A kör alapon nyugvó teremben ugyanis a visszhang torzító hatása miatt csak egyetlen embernek érteni minden pontról tisztán a szavait: annak, aki pont középen áll.

Az igazi pompa persze a nézőtéren fogad minket, mielőtt megtekintenénk valamilyen szépséges darabot Európa második legnagyobb operaszínpadán, érdemes felemelni a fejünket. A mennyezeten ugyanis Rocco Lentini A zene diadala című alkotása látható, amely nem csupán a szemünket gyönyörködteti: tizenegy, virágsziromként elhelyezkedő lapja mozgatható, így már a színház építésekor lehetővé tette a levegőcserét.

A nézőtéren több mint ezerháromszáz ülőhely található, öt páholysor öleli körbe a földszinti széksorokat, legfelül pedig galéria várja azokat, akik tudják, a patkó alakú nézőtérrel rendelkező színházakban a színpadtól legtávolabbi ponton, felső szint közepén a legjobb az akusztika. Érdemes kipróbálnunk ezeket a mindenféle titkos lépcsősoron keresztül elérhető helyeket, még ha elsőre barátságtalannak is tűnnek: a galéria szó szerint fapados.

A nézők kétszemélyes fa üléseken foglalhatnak helyet, úgyhogy nem árt másodmagunkkal érkeznünk, ha nem akarunk egy idegenhez a kelleténél közelebb kerülni.

A hangzás azonban mindent megér.

És hogy miért ismerős sokaknak a Teatro Massimo épülete, habár soha nem jártak Szicíliában? A színház a Keresztapa harmadik részében tűnik fel, amikor is igen stílusosan a Parasztbecsületet adják elő, egy szintén a térségben játszódó operát.

Hogyan jussunk el a palermói Teatro Massimóba?

Az első kérdés az lehet, hogyan jussunk el egyáltalán Palermóba, de ez nem olyan bonyolult, bizonyos napokon közvetlen repülőjárat indul Budapestről. A színházépületet aztán el sem téveszthetjük, hiszen a turisták körében roppant népszerű sétálóutca, a Via Maquerada éppen előtte halad el.

Ha előadást néznénk

A Teatro Massimo előadásonként különböző jegyárakat állapít meg, a galéria középső szakaszára nagyjából 50, premier esetén körülbelül 60 euróért válthatunk jegyet, míg a földszintre 100-150 euró körül, előadás, illetve premier függvényében. A jegyek online is megvásárolhatók, de akkor számítsunk rá, hogy – ahogy azt Olaszországban megszokhattuk – különféle járulékos költségek rakódnak az árra, nagyjából öt euró értékben.

Ha az épületet tekintenénk meg

A színházban ritka kivételtől eltekintve egész nap tartanak vezetett túrákat, ezek ötvenpercenként indulnak, és körülbelül harminc percig tartanak. A jegyet meg lehet váltani online is, de ha csak néhány fővel szeretnénk részt venni, valószínűleg akkor is beférünk, ha csak a helyszínen vesszük meg. A túrák párhuzamosan zajlanak angolul és olaszul. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy amíg a vezetést végző személy olaszul magyaráz, az angolul értők körbenéznek, aztán csere következik: az olaszosok nézelődnek, és angolul zajlik az ismertető.

A túrákra tíz euróért válthatunk jegyet, de ennek során nem láthatunk lényegesen többet, mint amikor felkeresünk egy előadást, csak a királyi páholy és a valóban szépséges Pompeii Terem szolgálhat újdonságként. További öt euróért azonban a backstage-be is bejuthatunk, ez azonban csak a próbák és előadások időbeosztásától függően lehetséges.

WebTv

A színház a premiereket általában közvetíti a honlapján, illetve elérhetővé teszi Youtube-csatornáján is (a 2022/23-as évad korábbi produkciói még mindig visszanézhetők).

További információ a műsorról és a jegyvásárlásról a Teatro Massimo kétnyelvű oldalán érhető el.

Fejléckép: Rocco Lentini A zene diadala című festménye a Teatro Massimo nézőterének mennyezetén (fotó/forrás: Rosellina Garbo / Teatro Massimo)

A diktátor emberi arca

Kapcsolódó

A diktátor emberi arca

Különleges bemutatóval indította évadát a palermói Teatro Massimo. Viktor Ullmann Atlantisz császára című operáját és Mozart Requiemjét adták elő, ám nem egymás után, hanem jelenetenként összeillesztve, így a két mű még erősebben lépett egymással párbeszédbe. Az új produkció mindkét előadásán jártunk, november 8-án és 9-én.

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Vizuál

Szubjektív – Keleti Éva portréiból nyílik kiállítás Debrecenben

Pogány Judit, Hernádi Judit, Molnár Piroska és Béres Ilona portréjával is találkozhatunk a Kossuth-díjas fotográfus új tárlatán, a régi nagy barátok mellett azonban az új színházi generáció tagjai is láthatók lesznek a Bényi Galéria tereiben. 
Klasszikus

Fiatal művészek koncerteznek a fehérvárcsurgói Echo Nyári Akadémián

Július 14-től 21-ig várja a kurzus résztvevőit, valamint az érdeklődőket és a koncertlátogatókat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba az Echo Nyári Akadémia – melynek alapítója és művészeti vezetője Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész.
Vizuál

Taxis hiénákról forgat filmet Freund Ádám

Első egész estés filmjére készül Freund Ádám, akit korábban Földiek című alkotásáért diák-Oscarra jelöltek. A Hiénák című humoros dráma forgatása szeptemberben kezdődik meg, várhatóan 2025-re készül el. 
Színház

Hetvenötödik születésnapját ünnepli jövőre a Bábszínház

Formabontó kísérleti előadásokat és fesztiváldíjakat hozott az elmúlt évad a Budapest Bábszínháznak. A következő, 75. jubileumi évre programsorozattal és öt új bemutatóval készül a társulat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Zenés színház interjú

„A zene szeretet, hivatás és elköteleződés” – beszélgetés Mester Dávid zeneszerzővel

Operákat írt, versenyműveket komponál, e mellett színházban dolgozik: hol zenét szerez, máskor vezényel vagy épp a hangszereléssel bíbelődik. A Junior Prima-díjas zeneszerzőt egy próbafolyamat közepén értük utol.
Zenés színház gyász

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Zenés színház interjú

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.