Zenés színház

Na, ja, in Kaposvár

2006.02.23. 00:00
Ajánlom
A Csókos asszony premierje 1926. május 22-én volt a Horváth-kerti Budai Színkörben. Akkora sikert aratott, hogy a színház igazgatója, Sebestyén Géza – akiről az a mondás járta, hogy rossz darabot soha nem mutatott be – bevitte az előadást a kétezer személyes Városi Színházba, ahol három hét alatt ötvenezer néző látta Pünkösdi Kató és Dorozsmai Pista szerelmének beteljesülését.

Kaposvári Csiky Gergely Színház

A primadonnák kocsijából nagy siker esetén kifogták a lovakat – az első színpadi sikerét arató Pünkösti Katónak, a Nagytemplom utca 48. árvájának „csak” a postásbicikli jut, azon tolják be a ház udvarára. Pető Kata játssza a kis kék kartonruhás lányt, aki vélt megcsalatása után egy gazdag bárónál próbál lezülleni. Természetes és bájos az ártatlan, naiv, mindenki által kedvelt Kató szerepében, de tud számító, bosszúvágyó díva is lenni. Az, hogy kiválóan énekel, Zerlina és a Lili bárónő címszerepe után nem újdonság. Párja, Krékits Péter f.h. Dorozsmai Pista zeneszerző-zongorista szerepében igen súlytalan. Idén diplomázik Kaposváron színész szakon, ezért az alakításból messzemenő következtetést ne vonjunk le. Énektudása mindenesetre fejleszthető. Némedi Árpád ideális táncoskomikus Ibolya Edeként. Jól áll neki, ha énekel, ha táncol, és ha poént mond, azon nevetni kell. Ráadásul ő kapja a helyi utalásokat: bemutatkozásakor elmondja, hogy volt ő már riporter, cimbalmos, sőt vezényelt már egyedül is zenekart. Amikor Kató örömmel újságolja, hogy le akarják szerződtetni első szubrettnek, csak még nem tudják, hova, ő ajánlja Kaposvárt, a sütemények közül pedig a somogyi túróst.

Nyári Szilvia – aki a rövid, barna parókában a színlap elolvasása nélkül elsőre nehezen ismerhető fel – alakítja Rica-Macát, a Nagytemplom utcából indult (és valami rejtélyes ok miatt még mindig ott, a mamával lakó) első magyar sanzonettet, aki a párizsi Linóleumban és a moszkvai Akváriumban is nagy sikert aratott már. Hiába a művésznév, az elegáns ruha, az Orfeum, a mindennapos bejárás a gazdag körökbe, mozgásán, gesztusain érződik a „józsefvárosi margitság”. Remek Lugosi György és Márton Eszter párosa Kubanek hentes és gyámatya, illetve Hunyadiné többszörös özvegy szerepében, valamint több kisebb szerepben Nyári Oszkár és Végh Zsolt. Aki viszont csalódást okozott: Kovács Zsolt. Egy báró Tarpataky nem szokott rohanni a lépcsőn. Azt sem lehet róla eldönteni, hogy férfiként akar-e Katótól valamit a báró, vagy atyai jóindulat, netán tiszta mecenatúra vezérli. Olyannyira távolságot tart a szereptől, hogy minden megszólalása csak felmondott szövegnek hat.
Egyébként majdnem minden a helyén van itt, ügyelnek a részletekre: hogy zoknitartót kapjanak azok a férfiak, akiknek alsónadrágra kell vetkőzni, hogy a bérházban ne csak lakások legyenek, hanem vécé is, vagy hogy a Chaplin-filmet néző báró szalonjában ott forogjon a mozigép. Az viszont zavaró, hogy az első és harmadik felvonás Nagytemplom utcai lakosai a báró estélyén arisztokratákként és orfeumi táncosnőkként jelennek meg, holott semmiféle utalás nincs álruhára vagy leszámolásra.

Ez talán a legpestibb operett. Megelevenedik a ’20-as évek Józsefvárosa, állandó kiszólásokat hallunk a rivális városrészt, Franzstadtot illetően. Kató a Budai Színkörben játszik és egy Bajza utcai palotába „menekül”, Rica-Maca az Orfeumban lép fel esténként. Említik a Népszínházat, Vázsonyi Vilmost, Josephine Bakert. Omnicseken járnak a Lizsébe, és cerkovácot hallgatnak. A korabeli nézőknek ismerősek lehettek a szereplők: magyart csak törve beszélő osztrák hentes, a bohém, lump, de szeretnivaló zeneszerző, a hírnévre aspiráló színinövendék, az ismertséget (sztárságot?) első magyar sanzonettként már megszerző lány, a házmester, a postás, a ház lakói. Ezt a letűnt világot a Csiky Gergely Színházban nosztalgiamentesen, negéd nélkül, de sajátos kaposvári humorral ábrázolják.

(2006. február 18. Kaposvári Csiky Gergely Színház; Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony; Báró Tarpataky: Kovács Zsolt, Pünkösdi Katóka: Pető Kata, Dorozsmai Pista: Krékits Péter f.h., Ibolya Ede: Némedi Árpád, Rica-Maca: Nyári Szilvia, Kubanek, a hentes: Lugosi Gyöegy, Hunyadiné, többszörös özvegy: Márton Eszter, Csipcsala pék: Karácsony Tamás, Házmester, Thoroczkay: Végh Zsolt, Róth Manfréd: Nyári Oszkár; jelmez: Cselényi Nóra; koreogr.: Tóth Richárd; díszlet, rendező: Znamenák István; vez.: Stauróczky Balázs)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Jazz/World

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.