Zenés színház

Nagoya – Opera, haiku, cosplay

2015.06.21. 07:57
Ajánlom
"Figyelj, olyanok vagyunk már, mint a japán turisták Pesten" – az öltözőben, Nagoya legnagyobb színházában, az Operaház férfikara beszélget. – "Pofátlanul lefényképezünk mindent." "Tudom, én ezt nem is tagadom." Szombat este van, a színháztól nem messze különös jelmezbál, cosplay-nek nevezik: lényege, hogy fiatal lányok extravagáns képregényhősöknek öltöznek be. Japánban vagyunk, és van itt furcsaság, de szépség is bőven.

A Fidelio és az Operaház közös kritikapályázatának nyerteseként szerencsém volt egy hetet Japánban tölteni a társulat turnéjának keretei közt, Nagoya városában, június 8-14. között. Az Opera két művet, A sevillai borbélyt és a Figaro házasságát vitte Ázsiába.

Néhány barátom előre figyelmeztetett, hogy egy ilyen út után lehet, hogy képtelen leszek elfogulatlanság nélkül írni operáról. Én ellenben amiatt aggódtam, hogy megtalálom-e a helyem amolyan firkászként az énekesek, hangszerjátékosok és színpadi munkások között. Végül kiderült, alaptalanul féltem. Bár Palerdi András még a ferihegyi repülőtéren megfenyegetett - természetesen viccelődve - hogy meghív egy tál romlott sushira, ha valaha is rosszat írtam róla, pár nappal később már az asztalához invitált reggelinél. Egy kis megjelenés erejéig pedig én is kivehettem a részem a munkából: statisztáltam A sevillai borbély két jelenetében. Remek történet egy pohár bor mellett: ha valaki megkérdezi, hogy álltam-e már életemben operaszínpadon, felelhetem, hogy igen, és rögtön Japánban. Ott tartózkodásom alatt egyébként kétszer került színre a Rossini-opera, pénteken Klein Ottokár és Balga Gabriella (az énekesnő különösen gyönyörűen énekelt aznap este), szombaton Megyesi Zoltán és Daniela Barcellona főszereplésével, s már magyar földet taposott a lábam, mikor a társulat Tokióban folytatta a turnét a Figaro házasságával. A teljesség igénye nélkül egyébként többek között Palerdi András, Szüle Tamás és Gábor Géza, a hölgyek közül pedig Bazsinka Zsuzsanna és Bakonyi Anikó vett részt a turnén, karmesterként pedig Kocsár Balázs és Dénes István, illetve a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.

A Budapestről Nagoyába érkezőknek hét órával kell előrébb állítaniuk az óráikat, ez az időeltolódás persze az énekeseket, a zenészeket és a legtöbbünket megviselt. Ennek ellenére Bakonyi Anikóval és Szüle Tamással a szerdát már egy hosszú sétával töltöttük. Az énekesnő, a Rossini-operában Berta megformálója, amúgy is lelkesen vágott neki a városnak, Szüle Tamásnak (Bartolo) viszont az ehető kenyér hiányzott az ott kapható „édes vackok" után. Gábor Géza megállapította, hogy legutóbbi távol-keleti útján nem, most azonban megviselte a jetlag, Balga Gabriella is jórészt pihenéssel töltötte az első napokat - és gyönyörűen is énekelt pénteken Tsuban, az első előadáson. Az Opera amúgy nem először turnézik Japánban. Hogy ennek köszönhető-e, hogy Klein Ottokár mestere az evőpálcika kezelésének, nem tudom. A stáb amúgy csak ámult a helyiek készségességén, a japán színházi dolgozók a sminkeléstől a jelmezeken át a színpadi munkáig mindenben segítő kezet nyújtottak.

A kérdés persze az, hogy hogyan hat a japán közönségre egy európai opera. Szombat este a színházból kiérve pár helyi egyetemistával beszélgettem, akik látták az előadást. Rendkívül tetszett nekik, de jellemző módon rögtön azzal kezdték, hogy örülnek, hogy megértették a darabot. Árulkodó az is, hogy amikor egy helyinek el kellett elmagyaráznom, hogy a Magyar Állami Operaházzal vagyok itt, az opera definiálása után ők rögtön a musicalre asszociáltak; s az esetek többségében ezt kénytelen voltam rájuk hagyni. De ne higgyük azt, hogy a műfaj süket fülekre találna a messzi keleten: Nagoya és Tsu színházai hatalmas épületek, és mindkettő megtelt péntek és szombat este.

Noha bánom, hogy nem jutottam el az ország más részeibe, akár a Jigokudani majomparkba, a tokiói császári palotába, vagy a Fuji közelébe, Nagoya városi környezetében is bőven volt mire rácsodálkozni. Ahogy Vincent mondja a Ponyvaregényben, egy idegen országban a kis különbségek a legérdekesebbek: az emberek, akik egyenes sorban, katonás rendben várakoznak a buszra, hogy aztán érkezési sorrendben szálljanak fel; a dolgozók, akik a legapróbb munkákat is a legnagyobb komolysággal és lelkiismeretességgel végzik. Az öltönyös figurák, akik este 9-10 körül igyekeznek haza a munkából, hogy aztán másnap reggel nyolckor megint dolgozzanak. A japánok udvariassága, kedvessége már-már zavarba ejtő: egy-egy üzleten, múzeumon végigballagva rögtön fejet hajtanak és mosolyogva köszöntenek, s a legkészségesebben szolgálnak ki. De a mindennapi robotnak és a hosszú műszakoknak káros hatását sem lehetne sokáig tagadni: egy japán könyvesboltba betérve nem szépirodalommal, ismeretterjesztő könyvekkel vagy albumokkal vannak tele a polcok, hanem többnyire könnyű manga képregényekkel, vagy erotikus irodalommal.

Nagoya turistalátványosságokban sem szűkölködik: a helyi vár hatemeletes főtornyában számtalan ősi japán eszköz és berendezés látható, gazdag tetőzettel díszített épület. 1612-ben épült, a világháború után azonban komoly felújításra szorult. A várat körülvevő park (Meijo Koen) gyönyörű cseresznyevirágzás idején - ezt azonban sajnos én is csak fotók alapján tudom, mert a mi látogatásunk nem erre az időszakra esett. A város másik izgalmas helye az Osu Kannon nevű templom, mely mégsem ősi épület, csak az egykoron elpusztult templom hű rekonstrukciója. A templom mellett nyílik Nagoya egyik legnagyobb vásárlóutcája is. Irodalmat tanuló egyetemistaként pedig külön élmény volt Basho emléktáblájára bukkanni. Ő volt az, aki 17. század végén Nagoya legnagyobb parkjában tökélyre fejlesztette a haiku műfaját.

Egy életre szólt öt napos japán utam, de legszívesebben visszamennék, annyi minden látnivaló maradt még az országból. Hazajöttem, a japán kultúrát pedig közvetve itthon is magamba szívhatom. Itt van például a Senki madara Szabó T. Annától, ha könyvre, Saint-Saens A sárga hercegnője, ha operára, vagy a Liza, a rókatündér, ha filmre gondolok.

Köszönöm az élményt a Fideliónak és az Operaháznak is!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Klasszikus

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Csütörtökön búcsúztatják Felföldi Anikót

A temetés szűk családi körben, egy későbbi időpontban lesz.
Zenés színház bűnügy

Ennyibe kerül valakit ököllel megütni az operaházban

Fizetnie kell a nézőnek, aki megütötte a közönség egy másik tagját a brit Királyi Operaházban.
Zenés színház opera

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.
Zenés színház hír

Gyönyörű színházban kap helyet Bayreuth második operafesztiválja

Újabb operafesztivál kezdődik Bayreuthban 2020-ban. A Bayreuthi Ünnepi Játékok mellett ősztől a Bayreuth Barokk is várja a komolyzene kedvelőit.
Zenés színház alan gilbert

A Svéd Királyi Operaház zeneigazgatója lett Alan Gilbert

A svédek első számú operaháza bejelentette, hogy 2021 tavaszától Alan Gilbert veszi át a zeneigazgatói posztot az intézményben.