Zenés színház

Nagy Ervin: "Igény van a zenére a színházban"

2013.07.05. 07:30
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékok idei programsorozatát Jacobi Viktor nagyoperettje, a Leányvásár nyitja július 5-én. A Gothár Péter rendezői fantáziájának köszönhetően cseppet sem megszokott közegben kibontakozó cselekmény részleteiről Tom (Miggles) Fleetwood megformálóját, Nagy Ervint kérdeztük. INTERJÚ

- Milyennek ígérkezik a szegedi Leányvásár?

- Újdonságként a kövérek szigetén fog játszódni az előadás, tulajdonképpen egy fogyipor környezetéről szól majd az egész történet. Maga a darab egyébként az abszurd felé hajlik. Kicsit a műfajjal is szórakozni fogunk; nem egy tradicionális operettet vezetünk majd elő.

- Nem ez az első közös munka Vinnai Andrással...

- Már többször dolgoztam vele együtt, ilyen szempontból ismerem őt, bár az alkalmazott dramaturgia azért más, mint amikor az ember saját művet ír. Mindenestre a Leányvásár abszolút "vinnais" lesz, leginkább még a Monty Pythont tudnám hozzá hasonlítani. Persze a szövegkönyvet meg kell majd mozgatni, mert nem biztos, hogy szabad téren is működik az, ha két ember nagyon nagy hülyeségeket mond egymásnak. Szerintem nagyon vicces, de filmen az ilyesmi néha jobban érvényesül, mi pedig mégiscsak Európa egyik legnagyobb színpadán állunk majd. Nagyon érdekes lesz egyébként a díszletünk is, és ez sokat jelent. Ha jó egy díszlet, és jól is lehet használni, az ilyen nagy színpad esetében már fél siker.

- Az operettnek Magyarországon erős a közönségbázisa, főleg vidéken. A műfajnak ez a modernizált, poénokra kifuttatott verziója tartósan működőképes lehet vajon színházi szempontból, vagy az ilyesmi kifejezetten a nyári színpadok világához tartozik?

- Ez nagyon érdekes felvetés. Valójában az a kérdés, hogy eltartja-e a darabot az a "bugyutaság", ami az operetteket alapjában véve azért jellemzi. És kérdés az is, hogy ezt a műfaji idézőjelet mennyire érti a közönség, illetve hogy mennyi ideig lehet ezt az előadás során fenntartani, mert a nézőnek egy idő után azért feltétlenül szüksége van valamiféle orientációra, olyan szálra, amivel együtt haladhat, együtt érezhet. Ezek leszünk mi. Én néha szándékosan komoly akarok lenni, mert ez az egész csak akkor működik, ha helyenként alkalmazzuk a bevett operett-patronokat is. Jó az, ha a közönséget hidegben-melegben ringatjuk, nem lehet végigviccelni egy előadást.

- Valamennyire mindenképpen muszáj komolynak lenni, mert a zene nem támasztja alá teljes egészében a paródiát.

- Egyáltalán nem.  Akad a darabban jó néhány, nagyon jófajta értelmeben vett hülyeség, Varró Dani most is rengeteg szövegpoént fűzött fel a dagadt-sovány ellentétre, és ez beépül a dalokba is. De azért időnként el kell komolyodni, mert legalább egy minimális szerelemről mégis szólnia kell az egésznek.

- Ha választani kellene, inkább az énekes-táncos, vagy a prózai szerepek vonzanának?

- Az énekes szerepek, de szerintem nincsenek éles határok. Énektechnikai szempontból egyébként ez egy klasszikus szerep, úgyhogy nagy kihívása az életemnek. Persze meg szoktam kínálni magam zeneileg ilyen nehézségekkel, ez jelenti a motivációt számomra. Ráadásul egyre inkább igény van a zenére a színházban általában véve is, mostanában már nehéz Pesten olyan előadást találni, aminek a zene elhanyagolható eleme.

- Merev a képzés ehhez a változáshoz képest?

- Nem, a képzés szerintem kifejezetten jól alkalmazkodik. Régebben már az esemény volt, ha valaki tudott zongorázni a Színművészetin. Most más a helyzet, látják a gyerekek, mekkora sikert lehet elérni a zenei képzettséggel.

- A Zeneakadémiával közös alkalmazott zeneszerzés-képzés sikeres, segíthet az ízlésváltozás követésében?

- Hogyne, minden évben érkeznek hallgatók a zenészek közül, akik sanzonokat írnak például. Ez szerintem hatalmas áttörés. Lehet ugyan ezt erősíteni még, de erősödik is magától. És az internetnek is jelentős a szerepe abban, hogy a fiatalok sokkal bátrabban mernek kísérletezni, csak lekapják le a netről, megcsavarják, és már töltik is vissza az ötleteket. Őket már nem zavarja az a régi a szemlélet, hogy ezt nem illik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.
Zenés színház kritika

Dadaista baba

Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat.