Zenés színház

Nagy Ervin: "Igény van a zenére a színházban"

2013.07.05. 07:30
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékok idei programsorozatát Jacobi Viktor nagyoperettje, a Leányvásár nyitja július 5-én. A Gothár Péter rendezői fantáziájának köszönhetően cseppet sem megszokott közegben kibontakozó cselekmény részleteiről Tom (Miggles) Fleetwood megformálóját, Nagy Ervint kérdeztük. INTERJÚ

- Milyennek ígérkezik a szegedi Leányvásár?

- Újdonságként a kövérek szigetén fog játszódni az előadás, tulajdonképpen egy fogyipor környezetéről szól majd az egész történet. Maga a darab egyébként az abszurd felé hajlik. Kicsit a műfajjal is szórakozni fogunk; nem egy tradicionális operettet vezetünk majd elő.

- Nem ez az első közös munka Vinnai Andrással...

- Már többször dolgoztam vele együtt, ilyen szempontból ismerem őt, bár az alkalmazott dramaturgia azért más, mint amikor az ember saját művet ír. Mindenestre a Leányvásár abszolút "vinnais" lesz, leginkább még a Monty Pythont tudnám hozzá hasonlítani. Persze a szövegkönyvet meg kell majd mozgatni, mert nem biztos, hogy szabad téren is működik az, ha két ember nagyon nagy hülyeségeket mond egymásnak. Szerintem nagyon vicces, de filmen az ilyesmi néha jobban érvényesül, mi pedig mégiscsak Európa egyik legnagyobb színpadán állunk majd. Nagyon érdekes lesz egyébként a díszletünk is, és ez sokat jelent. Ha jó egy díszlet, és jól is lehet használni, az ilyen nagy színpad esetében már fél siker.

- Az operettnek Magyarországon erős a közönségbázisa, főleg vidéken. A műfajnak ez a modernizált, poénokra kifuttatott verziója tartósan működőképes lehet vajon színházi szempontból, vagy az ilyesmi kifejezetten a nyári színpadok világához tartozik?

- Ez nagyon érdekes felvetés. Valójában az a kérdés, hogy eltartja-e a darabot az a "bugyutaság", ami az operetteket alapjában véve azért jellemzi. És kérdés az is, hogy ezt a műfaji idézőjelet mennyire érti a közönség, illetve hogy mennyi ideig lehet ezt az előadás során fenntartani, mert a nézőnek egy idő után azért feltétlenül szüksége van valamiféle orientációra, olyan szálra, amivel együtt haladhat, együtt érezhet. Ezek leszünk mi. Én néha szándékosan komoly akarok lenni, mert ez az egész csak akkor működik, ha helyenként alkalmazzuk a bevett operett-patronokat is. Jó az, ha a közönséget hidegben-melegben ringatjuk, nem lehet végigviccelni egy előadást.

- Valamennyire mindenképpen muszáj komolynak lenni, mert a zene nem támasztja alá teljes egészében a paródiát.

- Egyáltalán nem.  Akad a darabban jó néhány, nagyon jófajta értelmeben vett hülyeség, Varró Dani most is rengeteg szövegpoént fűzött fel a dagadt-sovány ellentétre, és ez beépül a dalokba is. De azért időnként el kell komolyodni, mert legalább egy minimális szerelemről mégis szólnia kell az egésznek.

- Ha választani kellene, inkább az énekes-táncos, vagy a prózai szerepek vonzanának?

- Az énekes szerepek, de szerintem nincsenek éles határok. Énektechnikai szempontból egyébként ez egy klasszikus szerep, úgyhogy nagy kihívása az életemnek. Persze meg szoktam kínálni magam zeneileg ilyen nehézségekkel, ez jelenti a motivációt számomra. Ráadásul egyre inkább igény van a zenére a színházban általában véve is, mostanában már nehéz Pesten olyan előadást találni, aminek a zene elhanyagolható eleme.

- Merev a képzés ehhez a változáshoz képest?

- Nem, a képzés szerintem kifejezetten jól alkalmazkodik. Régebben már az esemény volt, ha valaki tudott zongorázni a Színművészetin. Most más a helyzet, látják a gyerekek, mekkora sikert lehet elérni a zenei képzettséggel.

- A Zeneakadémiával közös alkalmazott zeneszerzés-képzés sikeres, segíthet az ízlésváltozás követésében?

- Hogyne, minden évben érkeznek hallgatók a zenészek közül, akik sanzonokat írnak például. Ez szerintem hatalmas áttörés. Lehet ugyan ezt erősíteni még, de erősödik is magától. És az internetnek is jelentős a szerepe abban, hogy a fiatalok sokkal bátrabban mernek kísérletezni, csak lekapják le a netről, megcsavarják, és már töltik is vissza az ötleteket. Őket már nem zavarja az a régi a szemlélet, hogy ezt nem illik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.