Zenés színház

Nagy Ervin: "Igény van a zenére a színházban"

2013.07.05. 07:30
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékok idei programsorozatát Jacobi Viktor nagyoperettje, a Leányvásár nyitja július 5-én. A Gothár Péter rendezői fantáziájának köszönhetően cseppet sem megszokott közegben kibontakozó cselekmény részleteiről Tom (Miggles) Fleetwood megformálóját, Nagy Ervint kérdeztük. INTERJÚ

- Milyennek ígérkezik a szegedi Leányvásár?

- Újdonságként a kövérek szigetén fog játszódni az előadás, tulajdonképpen egy fogyipor környezetéről szól majd az egész történet. Maga a darab egyébként az abszurd felé hajlik. Kicsit a műfajjal is szórakozni fogunk; nem egy tradicionális operettet vezetünk majd elő.

- Nem ez az első közös munka Vinnai Andrással...

- Már többször dolgoztam vele együtt, ilyen szempontból ismerem őt, bár az alkalmazott dramaturgia azért más, mint amikor az ember saját művet ír. Mindenestre a Leányvásár abszolút "vinnais" lesz, leginkább még a Monty Pythont tudnám hozzá hasonlítani. Persze a szövegkönyvet meg kell majd mozgatni, mert nem biztos, hogy szabad téren is működik az, ha két ember nagyon nagy hülyeségeket mond egymásnak. Szerintem nagyon vicces, de filmen az ilyesmi néha jobban érvényesül, mi pedig mégiscsak Európa egyik legnagyobb színpadán állunk majd. Nagyon érdekes lesz egyébként a díszletünk is, és ez sokat jelent. Ha jó egy díszlet, és jól is lehet használni, az ilyen nagy színpad esetében már fél siker.

- Az operettnek Magyarországon erős a közönségbázisa, főleg vidéken. A műfajnak ez a modernizált, poénokra kifuttatott verziója tartósan működőképes lehet vajon színházi szempontból, vagy az ilyesmi kifejezetten a nyári színpadok világához tartozik?

- Ez nagyon érdekes felvetés. Valójában az a kérdés, hogy eltartja-e a darabot az a "bugyutaság", ami az operetteket alapjában véve azért jellemzi. És kérdés az is, hogy ezt a műfaji idézőjelet mennyire érti a közönség, illetve hogy mennyi ideig lehet ezt az előadás során fenntartani, mert a nézőnek egy idő után azért feltétlenül szüksége van valamiféle orientációra, olyan szálra, amivel együtt haladhat, együtt érezhet. Ezek leszünk mi. Én néha szándékosan komoly akarok lenni, mert ez az egész csak akkor működik, ha helyenként alkalmazzuk a bevett operett-patronokat is. Jó az, ha a közönséget hidegben-melegben ringatjuk, nem lehet végigviccelni egy előadást.

- Valamennyire mindenképpen muszáj komolynak lenni, mert a zene nem támasztja alá teljes egészében a paródiát.

- Egyáltalán nem.  Akad a darabban jó néhány, nagyon jófajta értelmeben vett hülyeség, Varró Dani most is rengeteg szövegpoént fűzött fel a dagadt-sovány ellentétre, és ez beépül a dalokba is. De azért időnként el kell komolyodni, mert legalább egy minimális szerelemről mégis szólnia kell az egésznek.

- Ha választani kellene, inkább az énekes-táncos, vagy a prózai szerepek vonzanának?

- Az énekes szerepek, de szerintem nincsenek éles határok. Énektechnikai szempontból egyébként ez egy klasszikus szerep, úgyhogy nagy kihívása az életemnek. Persze meg szoktam kínálni magam zeneileg ilyen nehézségekkel, ez jelenti a motivációt számomra. Ráadásul egyre inkább igény van a zenére a színházban általában véve is, mostanában már nehéz Pesten olyan előadást találni, aminek a zene elhanyagolható eleme.

- Merev a képzés ehhez a változáshoz képest?

- Nem, a képzés szerintem kifejezetten jól alkalmazkodik. Régebben már az esemény volt, ha valaki tudott zongorázni a Színművészetin. Most más a helyzet, látják a gyerekek, mekkora sikert lehet elérni a zenei képzettséggel.

- A Zeneakadémiával közös alkalmazott zeneszerzés-képzés sikeres, segíthet az ízlésváltozás követésében?

- Hogyne, minden évben érkeznek hallgatók a zenészek közül, akik sanzonokat írnak például. Ez szerintem hatalmas áttörés. Lehet ugyan ezt erősíteni még, de erősödik is magától. És az internetnek is jelentős a szerepe abban, hogy a fiatalok sokkal bátrabban mernek kísérletezni, csak lekapják le a netről, megcsavarják, és már töltik is vissza az ötleteket. Őket már nem zavarja az a régi a szemlélet, hogy ezt nem illik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Vizuál

Hosszú taps fogadta az Egy férfi és egy nő újabb folytatását Cannes-ban

Hatalmas sikerrel vetítette Claude Lelouch több mint fél évszázados Oscar-díjas filmjének újabb folytatását a Cannes-i filmfesztivál. Az Egy élet legszebb évei című film főszereplői ezúttal is Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée. 
Színház

“Kasszasiker” az Átriumban!

Új bemutatóra készül az Átrium, a Kasszasiker című vígjátékát június 17-én mutatja be színház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.