Zenés színház

„Nagyon jó érzés tartozni valahova” – interjú Auksz Évával és Fila Balázzsal

A József Attila Színház a 2021-es évadtól kezdve újra társulati rendszerben működik. Auksz Éva és Fila Balázs a Valami bűzlik Broadway musical ősbemutatójában dolgozik először együtt.

Mindketten voltatok már társulati tagok. Mennyiben más, mint egy szabadúszó élete?

Auksz Éva: Már voltam társulati tag és szabadúszó is. Teljesen más a két létforma. Nagyon jó érzés tartozni valahova, valakihez. Azt gondoltam, hogy szabadon dolgozni mindenfelé éppoly jó érzés, mint a társulati lét. Eleinte valóban élveztem is, de tulajdonképpen valahogy mindig, mindenütt éreztem, hogy nagyon jó ott lenni, náluk játszani, de nem tartozom hozzájuk. Azon túl, hogy nagyon szerettek, elfogadtak mindenütt, mindig csak vendég maradtam.

Jó lenne a kötöttségek mellett egy kicsit megőrizni ebből a szabadságból is, de még nem látom, ez mennyire megvalósítható.

Az, hogy több színházban játszol, azt is jelenti, hogy több impulzus ér egyszerre. Fontos neked, hogy „otthon” érezd magad?

AÉ: Igen, nagyon családcentrikus vagyok. Burokban nőttem fel, tíz évesen kezdtem néptáncolni, és feltétlenül nem a műfaj szeretete fogott meg, hanem a közösségi élmény. Az, hogy művészember lettem, a valahova tartozás érzésének köszönhető.

Fila Balázs: Nekem is fontos a társulati lét. Biztonságot ad. Pályakezdőként három évadot töltöttem Kaposváron, egy esztendőt az Operettszínházban, és az elmúlt időszakban itt is egy szoros közösség részese lehettem. Az, hogy újra társulati tag lehetek, érzelmileg is nagyon sokat jelent. Szeretek kötődni, biztonságban érezni magam.

241130397_4884800631548186_1010984103379622562_n-102008.jpg

Fila Balázs, Feke Pál és Auksz Éva a Valami bűzlik olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Az első közös bemutatótok egy Broadway musical ősbemutatója. A Valami bűzlik minden pillanatában igazi csapatjáték.

AÉ: Így van.

Fila Balázs humora messze földön híres, így ő rögtön kontrázott, hogy nem így van. Persze, ez nem jelenti azt, hogy igaza van… maga is belátta.

FB: Az évad összes előadására jellemző a csapatjáték. A Száll a kakukk, a Szibériai vagy Az imposztor is nagy „bandázós”, együtt játszós előadás. A Szibériai csárdásban például mi magunk, a katonai foglyok vagyunk a zenekar is. Minden, ami hangszer lehetett a Gulagon, azon mi magunk is meg kell, hogy tanuljunk „zenélni”. Ez nemcsak gyakorlás, hanem nagyfokú egymásra figyelés is.

AÉ: A Valami bűzlik rendszere ilyen. Itt is

nagyon kell figyelni egymásra, ugyanakkor csodálatos egyéni lehetőségeket is rejt magában az előadás.

Szerintem az idei bemutatók jó apropók arra, hogy összekovácsolódjunk és megismerjük egymást. 

A Valami bűzliket nem ismerik a nézők. Ti miért szeretitek?

AÉ: Mind a ketten nagyon szép karaktert formálhatunk meg az előadásban. Balué a legizgalmasabb, hiszen ő Nostradamus unokaöccsét játssza. Már ezért is érdemes megnézni a Valami bűzliket. Feltétlenül kell egy alapműveltség a darab megértéséhez, de ez szerintem minden színházba járóban megvan. Nagyon-nagyon fogják szeretni. Egy felhőtlen két órára, egy "szívjóság"-előadásra számíthat, aki jegyet vált. A darab az 1600-as években játszódik én Beát alakítom, aki egy író felesége, amiért biztos éhhalál vár rá. Ezért elhatározza, hogy elmegy dolgozni. Egy nőnek akkoriban nem sok lehetősége volt elhelyezkedni, így férfiruhába bújva próbálja ki magát újabb és újabb feladatokban, amiket most nem lőnék le, de ígérem, nagyon vicces. Ugyanakkor a karakter szándékai mögött húzódik egy komolyabb és előre mutatóbb gondolat: igenis, a nők is érnek annyit, mint a férfiak.

FB: Ha valaki ott akar lenni a musical műfaj megszületésénél, és meg akarja tudni, hogy mitől lett oly sikeres, akkor mindenképp nálunk a helye. Egy kicsit belesünk egy üveggömbbe, illetve kapunk egy jóslatot arról, miként indult világhódító útjára ez a műfaj.

AÉ: Azon túl, hogy megmutatjuk a musical születését, a műfajnak ez az előadás elég nagy fricska. A produkció saját magát gúnyolja ki, rúgja fenéken, és közben tökéletesen működik és hat. Tiszta hülye vagyok, mert kitaláltam, milyen jól tudok íjászkodni, ezért egy padot kell eltalálnom pár méterről egy nyílvesszővel. Ez nem ugyanolyan a színpadon, mint otthon lövögetni a kertben…

Jól tudom, hogy egyszer, amikor már közönség előtt játszottatok, nem sikerült eltalálni a padot? 

AÉ: Képzeld el, hogy akkor nézte Áron (Őze Áron, Auksz Éva férje – a szerk.), aki megtanított lőni. Ez annyira Murphy törvénye… Mikor nem találom el? Amikor a „mesterem” ül benn az előadáson. Nagyon elkenődtem, mert előtte mindig eltaláltam, és olyan büszke voltam magamra. Viszont Áron azt mondta, szerinte így is nagy dolog, hogy bevállaltam.

240912326_892251298064643_2158145023285468567_n-102007.jpg

A Valami bűzlik olvasópróbája (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Szabó Máté alakítja Shakespeare-t, aki a darab negatív karaktere is lehetne.

FB: Shakespeare tipikus példája annak, hogy a folyamatos siker hogyan deformálja a személyiséget. Nárcisztikussá válik. Például a bírósági tárgyaláson, az előadás végén mutat némi emberséget.

AÉ: Persze, mert így megszabadul a konkurenciától. Ez sem érdekmentes cselekedet.

Azért is szeretem ezt az előadást, mert tükröt tart az emberi gyarlóságnak, és mindenki magára ismerhet egy-egy jellemvonásban.

Szente Vajk mellett Túri Lajos Pétert is meg kell említeni, hisz a Valami bűzlik erősen tánc-hangsúlyos.

AÉ: Lalit egyetlen előadásból sem lehet kihagyni.

FB: Lali engem is kiléptetett a komfortzónámból, ami nagyon jó. Ez állandó harc, hogy legyőzöd-e a félelmeid és a korlátaid. Ami az Amadeusban a kezdő-, és zárókép, hogy gatyára kell vetkőznöm, az itt a nyolc perces magánszámom. Saját magam is el kell, hogy higgyem, hogy képes vagyok a 120 kilós testemet mozgatni, közben énekelni és nem meghalni.

Tudtok bízni Laliban, hogy amit kitalál nektek, azt ti valóban meg tudjátok csinálni?

AÉ: Persze.

FB: Igen, ez olyan, hogy tudod, ha elmész egy szívsebészhez és mond egy diagnózist, akkor azt elhiszed, mert ő egy szakavatott ember. Nekem Lali ilyen. Annyi rutinja és tapasztalata van, hogy én is meg tudom csinálni egy ilyen testalkattal azt, amire képes egy nálam jobban mozgó kolléga. 

Meg kell tanulnom kicsit jobban hinni magamban, hogy attól, hogy termetes vagyok, akár spárgába is lemehetek.

AÉ: Igazából pont Lali az, aki nem tart az énekes szerepében. Felborítja a konvenciót, hogy te középen énekelsz, a tánckar pedig körülötted mozog. Éppúgy megdolgoztat, a koreográfia részévé tesz. A táncos szintjére emel. Hisz abban, hogy képes vagy ezt megcsinálni. Ugyanakkor, a koncepciónak köszönhetően homogénné válik az előadás, létrejön egy egység. A számon és az előadáson belül is. Nem zenék és táncok szakítják meg a prózát, hanem a két műfaj együtt mesél egy történetet.

Van még fal, amit le lehetne dönteni?

AÉ: Persze. De ne szóljunk Lalinak. (nevet.)

Akkor várjuk, milyen határok nyílnak ki a 2021-2022-es évadban, a József Attila Színház színpadán.

 

Támogatott tartalom.

 

Fejléckép: Fila Balázs, Feke Pál és Auksz Éva a Valami bűzlik olvasópróbáján (fotó: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

József Attila Színház

A József Attila Színház 1956 szeptemberében nyílt meg a Váci úton. Az azóta eltelt hatvan évben komoly változásokon ment át mind az épület-, mind a színház társulata, repertoárja. Évadaink összeállításakor arra törekszünk, hogy értékteremtő előadásaink egyszerre szórakoztassanak és elgondolkodtassanak.  Kínálatunkban elsősorban emberi-polgári értékeket felmutató színművek, vígjátékok és zenés darabok szerepelnek. E sokszínűség mellett mindig kiemelt fontossággal bírt beavató színházi programunk, ami a tizenéveseket szólítja meg. A Gaál Erzsébet Stúdióban egy alternatív színházi gondolatot, underground szellemiséget igyekszünk meghonosítani.

Legolvasottabb

Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.
Plusz

Patti Smith-napot rendeznek a Freeszfe hallgatói

Jóformán minden művészeti ág képviseli magát október 1-jén a hét helyszínen zajló Patti Smith-napon, koncert, színház, kiállítás, tánc, és megannyi program várja azokat, akik szeretik átlépni a megszokott határokat.
Könyv

5+1 izgalmas könyvbemutató a hamarosan kezdődő Könyvfesztiválon

Kortárs olasz regény, kisiskolásoknak szóló mesék az igazán nehéz kérdésekről, verses antológia a társadalom és az erőszak kapcsolatáról vagy épp történelmi elemzés Trianonról szlovák szemmel: mutatjuk, mire érdemes odafigyelni a hamarosan kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Az év ősbemutatójának választotta az Opernwelt Eötvös Péter darabját

Az egyik legjelentősebb német kulturális folyóirat, az Opernwelt idén is évkönyv formájában összegezte az elmúlt évad legkiválóbb előadásait. Eötvös Péter Berlinben színre vitt, Sleepless című operáját a Zürichi Operában előadott Stefan Wirth-darabbal együtt választották a legjobb ősbemutatónak.
Zenés színház magazin

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.
Zenés színház ajánló

A mozikban is láthatók a londoni Royal Opera House előadás-közvetítései

Szeptember végétől a hazai operabarátok is megtekinthetik a világ legnevesebb operaházai között számon tartott londoni Királyi Operaház előadásait: a 2022-23-as évad moziközvetítéseit – köztük több világpremiert – Budapesten és országszerte számos helyszínen tűzik műsorra a filmszínházak.
Zenés színház kritika

Egy elrajzolt valóságkép karikatúrája – kritika az Aranyoskám című előadásról

Három film-szín-játék és az 1848/49-es eseményeket feldolgozó drámai musical, A tizenötödik után a Madách Színház visszatért a könnyedebb, szórakoztató témákhoz. Az Aranyoskám Szirtes Tamás rendezésében azonban több, mint egyszerű vígjáték: humoros formában beszél elfojtott vágyakról, kudarcokról és az emberi kapcsolatokról.
Zenés színház magazin

Az igazi Mária főhadnagy: Lebstück Mária Ludovika, aki Jókainak mondta tollba az élettörténetét

Lebstück Mária neve elsőre talán nem cseng ismerősen, azonban Huszka Jenő Vértől pirosló ősi kard című áriáját, vagy a Ladilomot hallva egyből eszünkbe juthat egy huszárruhába öltözött fiatal nő, Mária főhadnagy.