Zenés színház

Ne legyen vízből kivett medúza

2009.09.18. 11:17
Ajánlom
A Figaro házassága Nádasdy Ádám által készített új fordítása szeptemberben debütált az Operaházban. A nyelvész, költő, műfordító és egyetemi docens a szülei révén igen szorosan kötődik az Andrássy úti dalszínházhoz: édesapja a dalszínház főigazgatója és legendás rendezője, édesanyja az Operaház magánénekese volt. Nádasdy Ádámot a librettó-fordítás műhelytitkairól kérdeztük.

- Összevetve az ön fordítását Vidor Dezső 1960-ban megjelent szövegével, azt lehet megállapítani, hogy a kosztolányis ferdítésekben gazdag szöveghez képest ez visszafogott, mai, de mégsem hétköznapias szöveg, amiben azért olyan ízes fordulatok is helyet kaptak, mint "Lássam a lányt egybekelni egy méltatlan bugrissal". Miért volt szükség az újrafordításra?

- Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar már tavaly színre vittek egy Mozart-operát, de akkor még nem jutott eszükbe, hogy más szöveget kéne kivetíteni, mint amit a magyar operaszínpadon magyarul szoktak (volt) énekelni. Miközben folyt az az előadás, észrevették, hogy kivetítve az énekelt szöveg néhol bizony idétlenné válik. Hogy is mondjam... mint amikor egy medúzát kivesznek a vízből, és csak egy ázott csomó marad belőle. Egész más, mikor az a szöveg az énekes szájából hangzik el, amikor a zene mintegy megindokolja. Az énekelt fordítás nem arra való, hogy kivetítsék, mert olvasva sokkal rosszabb benyomást kelt, mintha tényleg énekelve hangozna el. Ezért fordultak hozzám - most már az Operaházzal karöltve -, hogy a Figaro házasságához készítsek olyan szöveget, amely nem az énekelt szöveg ritmusát, magánhangzóit és szótagszámát követi, de értelmes, hogy miközben a közönség az olasz szöveget hallgatja, lássa - tulajdonképpen összefoglalva -, hogy mit mondanak.

- A librettista az operaszínpadon mindig mellékszereplő  - műalkotás egyáltalán az operalibrettó?

- Érdekes kérdés. Szerintem elsősorban a dramaturgia teszi azzá: ha a librettista ügyesen váltogatja a jeleneteket, és úgy adja a zeneszerzőnek, hogy legyen lehetősége duettre, tercettre, satöbbi, és meg is indokolja a mű, hogy miért éppen az a két szereplő van a színpadon. Hogy a szerepek különböző karakterekre, különböző hangfajokra adjanak lehetőséget... Azt hiszem, ennyiben lehet műalkotásnak tekinteni. De az elhangzó szöveg - bár inspirálhatja a zeneszerzőt-  azért többnyire egyszerű operai rutinszöveg.

- Egy interjúban úgy fogalmazott, a formahű és a tartalomhű fordítás közötti eltérés ahhoz hasonló, mint ami a zenében az áriát és a recitativót megkülönbözteti. Most, amikor librettót fordított, tartotta magát a hasonlathoz?

- Igen, igyekeztem, hogy a recitativóknál ugyanazt adjam vissza, ráadásul az adott betűszámba beszorítva (amennyit a kivetítő elbír). Az áriaknál igyekeztem valamennyire „költői" vagy ritmikus lenni, de ezt maga az olasz szöveg is befolyásolta természetesen.

- A szövegkönyv alapjául szolgáló Beaumarchais-komédia és a Da Ponte-librettó meglévő magyar fordításaiból nem merített?

- Nem. Puskáztam angol és német fordításokból, mert azok jó ötleteket adnak, de egyébként igyekeztem a saját fejemből megcsinálni. Úgy gondoltam, legyen szellemes, mulatságos - ezt kérték is Fischer Ivánék - hiszen az eredeti is mulatságos, lévén vígoperáról szó.

- Azt nyilatkozta egyszer, hogy az "énekelt szöveg sokkal többet bír el idétlenségben vagy természetellenességben, mint egy prózai szöveg". Lorenzo da Ponte Figaro-librettójában akadnak is szép számmal a vígoperához illő "idétlenségek". Meghagyta ezeket?

- Ezekből visszavettem. Nekem a kivetítésekhez kellett készítenem a szöveget. Ez nem egy klasszikus értelemben vett fordítás, hanem olyan, mint egy filmfeliratozás, ahol az elhangzó szöveg mennyiségét a fizikai lehetőségekhez kell szabni. Ezért azt csináltam néha, hogy az idétlenséget elhagytam. Persze az idétlenség szó erős, mert a zene valóban indokolja, hogy akár háromszor is elmondjanak valamit egymás után.

- Kovalik Balázs a nemrég bemutatott Händel-opera, a Xerxész áriáit eredeti nyelven énekeltette, a recitativókat viszont a mai magyar városi fiatalok nyelvére fordította. Nem érzett csábítást, hogy néhol "lazábban" fogalmazzon?

- Nem. Ha Händel-fordításra vagy -feliratozásra kértek volna meg, akkor lehet, hogy én is sokkal nagyobb különbséget vittem volna a szövegbe, hiszen Händelnél az ária valami egészen más. Nem is szabad mentegetni, hogy nála az áriáknak semmi közük az opera cselekményéhez. Mozartnál sokkal egységesebb, színdarabszerű az opera, az áriák is továbbgördítik a cselekményt. Lehet, hogy a Figaróban, ahol valóban vannak szaftos jelenetek, harag és gúny, a fiatalabb generációk többet is elbírnának, de én konzervatív ember vagyok, és azt gondolom, hogy az operaszínpadra ez így bőven elég.

- Volt-e szükség a fordítás módosítására a Müpa-beli előadásokat követően?

- Fischer Ivánék még a Müpa-beli előadások előtt javasoltak módosításokat, amiket elfogadtam, részben persze azért, mert kiderült, hogy hiába néztem a kottát, egy-két helyen a zene annyira felgyorsul, hogy nem lehet olyan hosszú szöveget kivetíteni. Főleg ilyen egyszerűsítésekről, rövidítésekről volt szó. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az Operában hogy működik!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Zenés színház hír

Rangos elismerést kapott Kero rendezése Szentpétervárott

Minden évben több mint kétszáz színház előadása verseng Szentpétervárott az Arany Szufita-díjért. Idén zenés kategóriában az év előadása lett a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Monte Cristo grófja.
Zenés színház andrea bocelli

Andrea Bocelli a fiával énekel az új slágerlistás lemezén

Tíz év után először szerepel klasszikus zenei album az amerikai slágerlista élén, igaz, ez is crossover. Bocelli hamarosan Magyarországra jön, de a rajongói most nem is érte, hanem a fiáért vannak oda.
Zenés színház kult50

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.