Zenés színház

Ne legyen vízből kivett medúza

2009.09.18. 11:17
Ajánlom
A Figaro házassága Nádasdy Ádám által készített új fordítása szeptemberben debütált az Operaházban. A nyelvész, költő, műfordító és egyetemi docens a szülei révén igen szorosan kötődik az Andrássy úti dalszínházhoz: édesapja a dalszínház főigazgatója és legendás rendezője, édesanyja az Operaház magánénekese volt. Nádasdy Ádámot a librettó-fordítás műhelytitkairól kérdeztük.

- Összevetve az ön fordítását Vidor Dezső 1960-ban megjelent szövegével, azt lehet megállapítani, hogy a kosztolányis ferdítésekben gazdag szöveghez képest ez visszafogott, mai, de mégsem hétköznapias szöveg, amiben azért olyan ízes fordulatok is helyet kaptak, mint "Lássam a lányt egybekelni egy méltatlan bugrissal". Miért volt szükség az újrafordításra?

- Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar már tavaly színre vittek egy Mozart-operát, de akkor még nem jutott eszükbe, hogy más szöveget kéne kivetíteni, mint amit a magyar operaszínpadon magyarul szoktak (volt) énekelni. Miközben folyt az az előadás, észrevették, hogy kivetítve az énekelt szöveg néhol bizony idétlenné válik. Hogy is mondjam... mint amikor egy medúzát kivesznek a vízből, és csak egy ázott csomó marad belőle. Egész más, mikor az a szöveg az énekes szájából hangzik el, amikor a zene mintegy megindokolja. Az énekelt fordítás nem arra való, hogy kivetítsék, mert olvasva sokkal rosszabb benyomást kelt, mintha tényleg énekelve hangozna el. Ezért fordultak hozzám - most már az Operaházzal karöltve -, hogy a Figaro házasságához készítsek olyan szöveget, amely nem az énekelt szöveg ritmusát, magánhangzóit és szótagszámát követi, de értelmes, hogy miközben a közönség az olasz szöveget hallgatja, lássa - tulajdonképpen összefoglalva -, hogy mit mondanak.

- A librettista az operaszínpadon mindig mellékszereplő  - műalkotás egyáltalán az operalibrettó?

- Érdekes kérdés. Szerintem elsősorban a dramaturgia teszi azzá: ha a librettista ügyesen váltogatja a jeleneteket, és úgy adja a zeneszerzőnek, hogy legyen lehetősége duettre, tercettre, satöbbi, és meg is indokolja a mű, hogy miért éppen az a két szereplő van a színpadon. Hogy a szerepek különböző karakterekre, különböző hangfajokra adjanak lehetőséget... Azt hiszem, ennyiben lehet műalkotásnak tekinteni. De az elhangzó szöveg - bár inspirálhatja a zeneszerzőt-  azért többnyire egyszerű operai rutinszöveg.

- Egy interjúban úgy fogalmazott, a formahű és a tartalomhű fordítás közötti eltérés ahhoz hasonló, mint ami a zenében az áriát és a recitativót megkülönbözteti. Most, amikor librettót fordított, tartotta magát a hasonlathoz?

- Igen, igyekeztem, hogy a recitativóknál ugyanazt adjam vissza, ráadásul az adott betűszámba beszorítva (amennyit a kivetítő elbír). Az áriaknál igyekeztem valamennyire „költői" vagy ritmikus lenni, de ezt maga az olasz szöveg is befolyásolta természetesen.

- A szövegkönyv alapjául szolgáló Beaumarchais-komédia és a Da Ponte-librettó meglévő magyar fordításaiból nem merített?

- Nem. Puskáztam angol és német fordításokból, mert azok jó ötleteket adnak, de egyébként igyekeztem a saját fejemből megcsinálni. Úgy gondoltam, legyen szellemes, mulatságos - ezt kérték is Fischer Ivánék - hiszen az eredeti is mulatságos, lévén vígoperáról szó.

- Azt nyilatkozta egyszer, hogy az "énekelt szöveg sokkal többet bír el idétlenségben vagy természetellenességben, mint egy prózai szöveg". Lorenzo da Ponte Figaro-librettójában akadnak is szép számmal a vígoperához illő "idétlenségek". Meghagyta ezeket?

- Ezekből visszavettem. Nekem a kivetítésekhez kellett készítenem a szöveget. Ez nem egy klasszikus értelemben vett fordítás, hanem olyan, mint egy filmfeliratozás, ahol az elhangzó szöveg mennyiségét a fizikai lehetőségekhez kell szabni. Ezért azt csináltam néha, hogy az idétlenséget elhagytam. Persze az idétlenség szó erős, mert a zene valóban indokolja, hogy akár háromszor is elmondjanak valamit egymás után.

- Kovalik Balázs a nemrég bemutatott Händel-opera, a Xerxész áriáit eredeti nyelven énekeltette, a recitativókat viszont a mai magyar városi fiatalok nyelvére fordította. Nem érzett csábítást, hogy néhol "lazábban" fogalmazzon?

- Nem. Ha Händel-fordításra vagy -feliratozásra kértek volna meg, akkor lehet, hogy én is sokkal nagyobb különbséget vittem volna a szövegbe, hiszen Händelnél az ária valami egészen más. Nem is szabad mentegetni, hogy nála az áriáknak semmi közük az opera cselekményéhez. Mozartnál sokkal egységesebb, színdarabszerű az opera, az áriák is továbbgördítik a cselekményt. Lehet, hogy a Figaróban, ahol valóban vannak szaftos jelenetek, harag és gúny, a fiatalabb generációk többet is elbírnának, de én konzervatív ember vagyok, és azt gondolom, hogy az operaszínpadra ez így bőven elég.

- Volt-e szükség a fordítás módosítására a Müpa-beli előadásokat követően?

- Fischer Ivánék még a Müpa-beli előadások előtt javasoltak módosításokat, amiket elfogadtam, részben persze azért, mert kiderült, hogy hiába néztem a kottát, egy-két helyen a zene annyira felgyorsul, hogy nem lehet olyan hosszú szöveget kivetíteni. Főleg ilyen egyszerűsítésekről, rövidítésekről volt szó. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az Operában hogy működik!

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.