Zenés színház

Ne legyen vízből kivett medúza

2009.09.18. 11:17
Ajánlom
A Figaro házassága Nádasdy Ádám által készített új fordítása szeptemberben debütált az Operaházban. A nyelvész, költő, műfordító és egyetemi docens a szülei révén igen szorosan kötődik az Andrássy úti dalszínházhoz: édesapja a dalszínház főigazgatója és legendás rendezője, édesanyja az Operaház magánénekese volt. Nádasdy Ádámot a librettó-fordítás műhelytitkairól kérdeztük.

- Összevetve az ön fordítását Vidor Dezső 1960-ban megjelent szövegével, azt lehet megállapítani, hogy a kosztolányis ferdítésekben gazdag szöveghez képest ez visszafogott, mai, de mégsem hétköznapias szöveg, amiben azért olyan ízes fordulatok is helyet kaptak, mint "Lássam a lányt egybekelni egy méltatlan bugrissal". Miért volt szükség az újrafordításra?

- Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar már tavaly színre vittek egy Mozart-operát, de akkor még nem jutott eszükbe, hogy más szöveget kéne kivetíteni, mint amit a magyar operaszínpadon magyarul szoktak (volt) énekelni. Miközben folyt az az előadás, észrevették, hogy kivetítve az énekelt szöveg néhol bizony idétlenné válik. Hogy is mondjam... mint amikor egy medúzát kivesznek a vízből, és csak egy ázott csomó marad belőle. Egész más, mikor az a szöveg az énekes szájából hangzik el, amikor a zene mintegy megindokolja. Az énekelt fordítás nem arra való, hogy kivetítsék, mert olvasva sokkal rosszabb benyomást kelt, mintha tényleg énekelve hangozna el. Ezért fordultak hozzám - most már az Operaházzal karöltve -, hogy a Figaro házasságához készítsek olyan szöveget, amely nem az énekelt szöveg ritmusát, magánhangzóit és szótagszámát követi, de értelmes, hogy miközben a közönség az olasz szöveget hallgatja, lássa - tulajdonképpen összefoglalva -, hogy mit mondanak.

- A librettista az operaszínpadon mindig mellékszereplő  - műalkotás egyáltalán az operalibrettó?

- Érdekes kérdés. Szerintem elsősorban a dramaturgia teszi azzá: ha a librettista ügyesen váltogatja a jeleneteket, és úgy adja a zeneszerzőnek, hogy legyen lehetősége duettre, tercettre, satöbbi, és meg is indokolja a mű, hogy miért éppen az a két szereplő van a színpadon. Hogy a szerepek különböző karakterekre, különböző hangfajokra adjanak lehetőséget... Azt hiszem, ennyiben lehet műalkotásnak tekinteni. De az elhangzó szöveg - bár inspirálhatja a zeneszerzőt-  azért többnyire egyszerű operai rutinszöveg.

- Egy interjúban úgy fogalmazott, a formahű és a tartalomhű fordítás közötti eltérés ahhoz hasonló, mint ami a zenében az áriát és a recitativót megkülönbözteti. Most, amikor librettót fordított, tartotta magát a hasonlathoz?

- Igen, igyekeztem, hogy a recitativóknál ugyanazt adjam vissza, ráadásul az adott betűszámba beszorítva (amennyit a kivetítő elbír). Az áriaknál igyekeztem valamennyire „költői" vagy ritmikus lenni, de ezt maga az olasz szöveg is befolyásolta természetesen.

- A szövegkönyv alapjául szolgáló Beaumarchais-komédia és a Da Ponte-librettó meglévő magyar fordításaiból nem merített?

- Nem. Puskáztam angol és német fordításokból, mert azok jó ötleteket adnak, de egyébként igyekeztem a saját fejemből megcsinálni. Úgy gondoltam, legyen szellemes, mulatságos - ezt kérték is Fischer Ivánék - hiszen az eredeti is mulatságos, lévén vígoperáról szó.

- Azt nyilatkozta egyszer, hogy az "énekelt szöveg sokkal többet bír el idétlenségben vagy természetellenességben, mint egy prózai szöveg". Lorenzo da Ponte Figaro-librettójában akadnak is szép számmal a vígoperához illő "idétlenségek". Meghagyta ezeket?

- Ezekből visszavettem. Nekem a kivetítésekhez kellett készítenem a szöveget. Ez nem egy klasszikus értelemben vett fordítás, hanem olyan, mint egy filmfeliratozás, ahol az elhangzó szöveg mennyiségét a fizikai lehetőségekhez kell szabni. Ezért azt csináltam néha, hogy az idétlenséget elhagytam. Persze az idétlenség szó erős, mert a zene valóban indokolja, hogy akár háromszor is elmondjanak valamit egymás után.

- Kovalik Balázs a nemrég bemutatott Händel-opera, a Xerxész áriáit eredeti nyelven énekeltette, a recitativókat viszont a mai magyar városi fiatalok nyelvére fordította. Nem érzett csábítást, hogy néhol "lazábban" fogalmazzon?

- Nem. Ha Händel-fordításra vagy -feliratozásra kértek volna meg, akkor lehet, hogy én is sokkal nagyobb különbséget vittem volna a szövegbe, hiszen Händelnél az ária valami egészen más. Nem is szabad mentegetni, hogy nála az áriáknak semmi közük az opera cselekményéhez. Mozartnál sokkal egységesebb, színdarabszerű az opera, az áriák is továbbgördítik a cselekményt. Lehet, hogy a Figaróban, ahol valóban vannak szaftos jelenetek, harag és gúny, a fiatalabb generációk többet is elbírnának, de én konzervatív ember vagyok, és azt gondolom, hogy az operaszínpadra ez így bőven elég.

- Volt-e szükség a fordítás módosítására a Müpa-beli előadásokat követően?

- Fischer Ivánék még a Müpa-beli előadások előtt javasoltak módosításokat, amiket elfogadtam, részben persze azért, mert kiderült, hogy hiába néztem a kottát, egy-két helyen a zene annyira felgyorsul, hogy nem lehet olyan hosszú szöveget kivetíteni. Főleg ilyen egyszerűsítésekről, rövidítésekről volt szó. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az Operában hogy működik!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.