Zenés színház

Negyvenéves az orange-i operafesztivál

2011.07.15. 10:00
Ajánlom
Az Aidával ünnepli négy évtizedes működését a Chorégies d'Orange, amely a ma is tökéletes akusztikájú, hatalmas orange-i antik színházában rendezett operafesztiváljaival vált világhírűvé.

A párizsi Le Figaro beszámolója szerint Verdi művének kettős dimenziójából - egyfelől nagy politikai opera, amely a hazafiasság és a vallás összefüggéseiben mutatja be az erőviszonyokat, másfelől bensőséges melodráma, amely a hang tisztaságával nyűgöz le - az idei előadás az előbbiben sikeres. Charles Roubaud rendező maximálisan kihasználja a hely monumentalitását és pontosan irányítja a tömegek mozgását. Továbbá világossá teszi a történetet és sikerrel kerüli el a leegyszerűsítés és a pompa csapdáit, amelyek különösen a szabadtéri előadásokra jellemzőek. Különösen elismerően szól a lap Tugan Szokijev karmesterről, aki zenekara, az Orchestre National du Capitole de Toulouse élén bámulatos energiát és kifinomultságot biztosított az előadásnak, különösen az első részben. Kevésbé hízelgőek a párizsi lapok a két főszereplő, a Radamest alakító, világjáró uruguayi tenor, Carlo Ventre és az Aidát éneklő amerikai Indra Thomas teljesítményének tekintetében. Az ő halványabb fellépésük ellensúlyozására nem volt elég az Amnerist megtestesítő orosz mezzoszoprán, Jekatyerina Gubova kiváló éneklése, valamint az olasz Giacomo Prestia basszusának méltósága a főpap szerepében - jegyezte meg a Le Monde.

A második, július 12-i esti előadást a France 2 közszolgálati televízió élőben közvetíti. A Chorégies d'Orange évfordulójával kapcsolatban a Le Figaro megjegyezte, hogy a varázsos ókori helyszínt a XIX. században fedezték fel újra, a Comédie Francaise már 1869-ben előadásokat tartott benne, sőt, 1874-ben már operát is játszottak Augustus híres fala előtt, akkor Bellini Normáját hallhatták nézők. Az antik színház tökéletes hátteret jelentett Sarah Bernhardt, a legendás francia színésznő és még sok híresség számára. Operafesztiválokat rendszeresen 1971 óta tartanak ezen a helyszínen. Akkor a görög antikvitás vallási ünnepeire emlékeztető névvel született meg a nagy nyári operaelőadásokat rendező Chorégies d'Orange, amely a kétezer éves múltból azt igyekszik átemelni, hogy akkor az előadás nem csupán szórakozás volt, hanem olyan kultusz, amelyet a közönség és a művészek párbeszéde, kölcsönös kommunikációja határoz meg. Az első 12 évben Jacques Bourgeois zenekritikus volt a fesztiváligazgató, az ő vezetése alatt Orange olyan, ma már legendásnak számító előadásokat tartott, mint az 1973-as Trisztán és Izolda Jon Vickersszel és Birgit Nilssonnal, az 1974-es Norma Montserrat Caballéval, az 1974-es Fidelio Gundula Janowitz fellépésével.

1982 óta Raymond Duffaut áll a Chorégie d'Orange élén. Az igazgató elmondta, hogy jó értelemben vett népi operafesztivált kíván működtetni, mivel az előadások olyan költségesek (az idei büdzsé 4,4 millió euró), hogy egy-egy operát legalább kétszer kell telt "ház" előtt játszani. Ez nem könnyű, hiszen a félkörben emelkedő antik nézőtéren egyszerre 8500 ember fér el. Ezért olyan műveket tűznek műsorra, amelyek képesek nagy közönséget mozgósítani, mint az Aida, a Carmen vagy a Tosca. Csak ezek sikere teszi lehetővé olyan kisebb tömegvonzású operák bemutatását az antik színházban, mint Richard Strauss Elektrája vagy Gounod kevésbé ismert műve, a Fausthoz képest igen ritkán játszott Mireille. A sikeres műsorpolitika eredményeként a fesztivál 85 százalékban önfinanszírozó, ami szinte példa nélkül áll a hasonló vállalkozások történetében. A francia közszolgálati televízió rendszeresen élő közvetítéseket ad az ókori színpadon rendezett előadásokról, idén hármat is megtekinthetnek a francia nézők. Volt olyan előadás (a 2009-es Traviata), amelyet 2,9 millió ember követett a tévében. Orange réme a misztrálnak nevezett hideg tengeri szél, amely nem egy előadást tönkretett. 2010-ben a Tosca előadásán a Puccini partitúrájában szereplő ágyúlövések idején az ég is dörögni kezdett és olyan zivatar tört ki, hogy még a zenészeknek is alig volt idejük biztonságba helyezni hangszereiket. A 8500 néző végül rendben távozott - de a folyosókon és a lépcsőkön a víz bokáig ért. A szombati Aida ideális nyárestén csendült fel - hogy milyen lesz a keddi, az majd kiderül a helyszínen, illetve a francia tévéből.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.