Zenés színház

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

2017.07.02. 12:09
Ajánlom
Most, hogy véget ért a Wagner-napok, már csak az a kérdés marad hátra: most akkor hogy is van? A zene gyönyörű volt, de ki kinek a kije? És mi minek a mije? Tótfalusi István új könyve szerencsére segít. Azt is megvizsgáljuk, milyen hatással volt Wagner műve a popkultúrára.

A probléma nem új keletű, hadd idézzek egy Wagner-korabeli újságból, mely megpróbálja leírni, hogy miről is szól A Nibelung gyűrűje. „Siegfried egy testvérpár, Siegmund és Sieglinde frigyéből született, így nagybátyjának fia és anyjának unokaöccse. Nőül veszi Brünnhildét, aki éppúgy Wotan leszármazottja, mint ő maga, ekként sógora nagynénjének, Sieglinde-nek, aki egyben anyja is. Siegmund viszont húgának apósa, és egyben férje is. Wotan, mint Brünnhilde nagynénjének apja, egyúttal leányának mostohabátyja, ami nem akadályozza meg abban, hogy gyermekeinek, Siegmundnak és Sieglinde-nek apósa legyen. Ha az örökség felosztására kerülne a sor, a helyzet rendkívül nehézzé válna. Szerencsére erre nem kerül sor, mert a befejező részben, Az istenek alkonyában a szereplők meghalnak, örökösök nem maradnak.”

DSC4094

DSC4094 (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Tótfalusi István könyve ennél kicsit hosszabb, mégis egyszerűbb. A címe A Nibelung-sztori, a Magvető adta ki Schmal Róza rajzaival. Jobb helyről nem is érkezhetett volna a könyv. Tótfalusi Operamesék címmel már írt hasonlót, azt az operaszeretők több generációja olvasta és olvassa. Ezt a művét pedig olyan fiataloknak ajánlja Tótfalusi, akik kedvelik a kalandos történeteket, és követik az olyan sorozatokat és filmeket, mint a Trónok harca és A gyűrűk ura.

DSC4101

DSC4101 (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Nem véletlenül említem ezt a két filmet. Ha a Ring-ciklusra gondolunk, rögtön eszünkbe juthat Tolkien regénysorozata: mindkettő az északi mondavilágból merít, mindkét műben egy hatalmat hordozó gyűrű mozgatja a szálakat. (Arról nem beszélve, hogy Howard Shore, A gyűrűk ura-filmek zeneszerzője ugyanazt a leitmotif-technikát alkalmazta, mint Wagner.) Tolkient is megkérdezték a dologról, ő viszont tagadta, hogy Wagner inspirálta volna:

Nos, a gyűrűk ugyanolyan kerek alakúak, és ebben ki is merült a hasonlóság...

A Trónok harcát és Wagner tetralógiáját összevetve is hasonlóságokra bukkanunk. A Ring egy gonosz törpe, Alberich jelenetével kezdődik, aki ellopja a rajnai sellőktől a folyó mélyén fekvő aranyat, amiből aztán gyűrűt szeretne készíteni. George R. R. Martin törpéje, Tyrion Lannister nem ízig-vérig gonosz, de azért érdemes tartani tőle. A negyedik évad végén hidegvérrel meggyilkolja a apját. A walkürben Siegmund a dühöngő vihar elől Hunding házában talál menedékre, ahol Sieglinde-re talál, akit „kedvesének és húgának” nevez, és az első felvonás végén szenvedéllyel ölelkeznek össze. A Trónok harca vérfertőző párja Jaime és Cersei Lannister, akiknek a kapcsolatából három gyermek is születik. És ott van még a Targaryen-ház is, akik a vérvonaluk tisztaságát féltették, és ezért egymás között hoztak létre utódokat – hozzá sem kell tenni, hogy ezek az utódok egytől-egyig őrültek vagy gyengeelméjűek lettek.

A Trónok harca törpéje, Tyrion Lannister

A Trónok harca törpéje, Tyrion Lannister (Fotó/Forrás: port.hu)

Egyébként ha már arról beszélünk, hogy mennyire szivárgott be a Ring a popkultúrába, érdemes végignézni,

hány képregényhős köszönheti a létét Wagnernek, illetve az ősi Nibelung-mítosznak.

A Marvel-univerzum egyik szereplője, Valkyrie egyértelműen Brünnhildének felel meg – sőt, a képregényekben ezen a néven is ismert. Thor a Bosszúállók -filmek egyik legkedveltebb szereplője, már saját Marvel-filmet is kapott. De hogyan vette ki a részét az északi mitológia szerint a világ teremtéséből? Az kiderül Tótfalusi könyvének első fejezetéből.

Xena

Xena (Fotó/Forrás: port.hu)

Emlékeznek a kilencvenes évek legendás sorozatára, a Xenára? Ha igen, akkor bizonyára arra is, hogy a hatodik évadban kiderült, hogy Xena egykor egy gonosz walkür volt, aki rettegésben tartotta a világot. Sőt, a sorozatban a harcias főhősnő a sellőkkel együtt mártózik meg egy folyóban – ami egyértelmű utalás A Rajna kincsére. A DC-képregények rajongói Wagner operahősében, Siegfriedben Hellboyra ismerhetnek: mindketten hatalmas, izmos hősök, akik viszont nem túl intelligensek érzelmileg. Kora gyerekkoruktól árván maradtak, és mentoruktól sajátították el nagyszerű harci képességeiket.

DSC4104

DSC4104 (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Persze mindez korántsem jelenti azt, hogy az operaciklus és a popkultúra fenti példáit egy polcra kéne helyezni. Más típusú befogadást igényel a kettő, de üdítő látni, ahogy a művészeti alkotások hatnak egymásra, ahogy az „elitkultúra” elemei átszivárognak a tömegfogyasztásra szánt alkotásokba. Arról, hogy miért csúcsteljesítmény Wagner Ring-ciklusa,itt írtunk. Illetve írtunk arról az ikonikus akkordról is, mely egy másik operában hallható, a Trisztán és Izoldában.

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

Kapcsolódó

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

Négy este az operában, több mint 15 órányi zene, melyen 26 éven át dolgozott Wagner. Istenek, emberek, zene, színház és költészet – ez a Ring-tetralógia. Akár szeretjük, akár nem, csak túlzó jelzőkkel lehet róla beszélni.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.