Zenés színház

Nehéz félistennek lenni

2012.03.21. 12:03
Ajánlom
Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nagy vállalkozása egy magyarországi bemutató: Händel 1744-ben komponált műve érkezik el a hazai közönséghez, szcenírozott koncert formájában. Nagy sokára, de sosem későn.

Héraklész, vagy latinosan Hercules vitán felül az antik mitológia egyik legnépszerűbb alakja: legendás tizenkét munkájával, kalandjaival és vak dührohamaival, fájdalmas máglyahalálával és holtában istenné emelkedésével jószerint minden korszak számára izgalmas figura volt, és ha jobban belegondolunk napjaink populáris kultúrájába, hát bizony az is maradt mindmáig. A félisten, akiben a középkor irodalma a tökéletes lovagot, a vir perfectissimust látta, a zene világában is hosszú évszázadokon át hősködhetett, hiszen operák, kantáták és egyéb művek egész sora állította a középpontba Herkules életének valamelyik kitüntetett, nagyszerű vagy netán komikus pillanatát. Fogantatásáról és születéséről, az amazonokkal való háborúskodásáról, női ruhás szolgálatáról Omphalé királyné rabságában, vagy akár olimposzi nászáról Hébé istennővel olyan zeneszerzők emlékeztek meg alkotásaikban, mint Bach, Telemann, Vivaldi, Paisiello, vagy éppen az egymással összedolgozó Lully és Marin Marais.

Herkules mondaköre - mondhatnánk: értelemszerűen - az antikvitást alkalmas témákért és szüzsékért rendre megszondázó Georg Friedrich Händel figyelmét sem kerülhette el. Így azután 1744-ben, két esztendővel a Messiás bemutatójának nyomában, Herkules földi életének utolsó fejezete vált a nagy zeneszerző ihletének tárgyává - párhuzamosan a babiloni Belshazzar király példázatos bibliai történetével. A mű szövegkönyvírója a nagy komponista által egyre csak sürgetett Thomas Broughton tiszteletes volt, akit tevékeny biográfusként is jól ismertek a saját korában. A tempósabb szöveggyártásra sarkallt librettista, s persze főként Händel jóvoltából, a Herkules imponálóan rövid idő - alig több mint egy hónap - alatt elkészült, érzékletesen elbeszélve a görög félisten végzetét, akit féltékeny felesége nem mással, mint egy mérgezett inggel veszejtett el.

"S pályám bére / Égető, mint Nessus vére" - emlékezhetünk vissza Arany János Epilógusának rímpárjára, benne a nőrabló kentaur nevével, akit Herkules győzött le, ám aki halála előtt még gondosan beáztatott a saját vérébe egy inget és rábízta azt az oroszlánbőrben járó hérosz megtévesztett feleségére. A véres fehérnemű ugyanis nem a férji vonzalom felgerjesztésére szolgált, mint azt a boldogtalan Déianeira hitte, hanem élve perzselte és égette el a nagytermészetű Herkules testét.

"Testéről tüstént tépné le a vészokozó mezt: / húzza, de az bőrét velehúzza, kimondani szörnyű, / vagy tagjára tapad, s nem tudja letépni magáról, / vagy húsát hasogatja, csupasszá fosztja a csontját. / Vére akárcsak az izzó vas, hűs vízbe ha mártják, / úgy felforr a tüzes méregtől, sustorog és fő." (Devecseri Gábor fordítása)

Így írt Ovidius a végső fájdalmában önmagát máglyán elégető Herkules szenvedéséről, s a latin költő annál is inkább megérdemli tőlünk ezt a rövid hivatkozást, hiszen Händel és a nagytiszteletű Thomas Broughton közös műve számára Ovidius, valamint egy Szophoklész-dráma, a Trakhiszi nők szolgáltatta az irodalmi alapanyagot.

A hős szélsőséges szenvedése, akárcsak korábbi sorsának állandó hullámmozgása (de úgy lehet, alakjának népszerűsége is) mindenekelőtt köztes helyzetéből fakadt: a halandók felett, ám az istenek olimposzi rendje alatt, isteni erényekkel és igazi emberi gyengékkel élt és tevékenykedett a nagy Herkules. Alkalmasint valami ilyesfajta köztes helyzet a Herkules című "Musical Drama" esetén is egyhamar kimutatható lenne. Elvégre az 1745. január 5-én a londoni Haymarketen, a King's Theatre-ben ősbemutatott alkotás színpadon debütált, de koncertszerűen, színpadi cselekmény nélkül; oratórium formájában, ámbár korántsem hagyományos oratóriumi témát elővezetve. Ekkorra a korábbi, nagyralátó operavállalkozását nem minden csalódottság nélkül felszámoló komponista már határozottan nem forszírozta az opera zenés színházi műfaját, s ez a tény a Herkules utóéletére is számottevő hatást gyakorolt.

A több mint másfél évszázadon át Csipkerózsika-álmot alvó, majd a 20. század húszas, harmincas éveiben leporolt és megelevenített alkotás mára elfoglalta méltó helyét Händel jelentős műveinek sorában: oratóriumszerűen vagy szcenírozott előadásban egyaránt a közönség elé kerül a Herkules, amely nyilvánvalóan sokat köszönhet John Eliot Gardiner vagy Marc Minkowski közelmúltbéli lemezfelvételeinek. A március 21-i magyarországi bemutatóra most három felvonásos szcenírozott koncert formájában kerül majd sor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumán - Káel Csaba rendezésében, Vashegyi György avatott zenei irányítása alatt. A címszerep erőteljes megszólaltatását a nemzetközileg is egyre elismertebb basszista, Kovács István fogja szavatolni, akit ebben az operaházi évadban Don Giovanniként éppúgy láthattunk és hallhattunk már, akárcsak Kékszakállú hercegként. Az 1745-ös ősbemutatón Miss Robinson által énekelt szerelmes, ám egyszersmind végzetesen féltékeny hitves, Déianeira szólamát ezúttal az a Vizin Viktória formálja majd, akit a New York-i Metropolitan Opera közönsége több szerepben, így egyebek mellett Carmenként is lelkesen üdvözölhetett már. A fiatal, de máris komoly művészi ranggal bíró mezzoszoprán tavaly a milánói Scala Don Giovanni-produkciójában szerepelt, valamint debütált Pekingben, Ausztriában pedig hatalmas szabadtéri előadáson alakíthatta Bizet mindhalálig szabadon választó cigánylányát. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

29 éves korában elhunyt Uszléber Ádám színpadtechnikus

A Komáromi Jókai Színház munkatársát hosszú betegség után, tragikusan fiatalon érte a halál – tudatta Facebookon a teátrum.
Plusz

Ilyen volt a Sziget Fesztivál első két napja – Galéria

Szabadság, buli, önfeledt szórakozás, némi kultúrával megspékelve – a Sziget idén is hozza a formáját, a fesztiválozók pedig nagyon várták mindezt, főleg két év kihagyás után. Fura jelmezekbe bújt fiatalokból most sincs hiány, mindenki barátságos, és nagy csodálkozásunkra földön fetrengő fesztiválozókból is jóval kevesebbet láttunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Vizuál

Elsőként Budapesten látható a rasszizmus elleni vándorkiállítás

A rasszizmus és a radikalizáció elleni harc fontosságára hívja fel a figyelmet egy bécsi vándorkiállítás, amely augusztus 23-tól lesz látható a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. Az Osztrák Történelem Háza (hdgö) tárlatát a nagy nemzetközi sikerre való tekintettel világkörüli útra indították. "A radikalizáció bécsi modellje. Ausztria és a Soá" című kiállítást elsőként Budapesten mutatják be.
Klasszikus

Tihanyban lép fel a világhírű Marmen Quartet

A brit vonósnégyes első Magyarországi koncertjét adja az Esterházy Magyarország Alapítvány meghívására, az esemény a Harmónia a Vizek Felett III. – Bencés Zenei Ünnep programsorozat részeként valósul meg, és egyben tiszteleg Joseph Haydn előtt születésének 290. évfordulója alkalmából.
Plusz

Udvarlási tánc a Willendorfi Vénusz árnyékában – Programajánló a Sziget 3. napjára

Nem mindennapi udvarlási táncot láthatunk az olasz művész, Alessandro Sciaronni tolmácsolásában, amelyben szinte akrobatikus mozdulatokkal feszülnek egymáshoz a testek. Ha a táncból nem lenne elég, nézzük meg a Willany Leó előadását is, levezetésképpen pedig irány az ArtZone, ahol kollázsolhatunk, festhetünk és zenélhetünk is. Látogassatok el a Fidelio támogatásával megvalósuló színház- és táncplaccra augusztus 12-én is!

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház lapszemle

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Zenés színház beszámoló

Jégkristály nyár közepén

Gálakoncerten lépett a közönség elé a 2013-as Operalia-győzelme óta nemzetközi hírnévnek örvendő szoprán, Aida Garifullina. Az énekesnő augusztus 2-án a Margitszigeti Színházban tartott koncertjén népszerű áriákat és kevésbé ismert darabokat is megszólaltatott.
Zenés színház ajánló

Inspiráló és felejthetetlen előadásnak ígérkezik az Attila

Attila legendáját, történelmünk ezen apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját augusztus 12-én és 14-én a jövő köntösébe csomagolva tárja nézői elé a Margitszigeti Színház. Az alkotói folyamatról a címszerepet alakító Bretz Gábor és az Odabellát megtestesítő Maria Agresta mesélt.
Zenés színház ajánló

A milánói Scala világhírű tenorja is fellép az Operaház ünnepi gáláján

Az olasz operairodalom legszebb részleteiből nyújt válogatás a Tenorissimo operagálája augusztus 19-én, a Magyar Állami Operaházban. Az est sztárvendége, Fabio Sartori, elismert olasz tenor, partnerei az OPERA vezető női szólistái. A dalszínház zenei együtteseit Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.
Zenés színház ajánló

Bűnözők lepik el a Dóm teret

Augusztus 12-én Szegedre érkezik Fred Ebb és Bob Fosse világhírű, Tony-díjas musicalje, a Chicago.