Zenés színház

Nehéz félistennek lenni

2012.03.21. 12:03
Ajánlom
Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nagy vállalkozása egy magyarországi bemutató: Händel 1744-ben komponált műve érkezik el a hazai közönséghez, szcenírozott koncert formájában. Nagy sokára, de sosem későn.

Héraklész, vagy latinosan Hercules vitán felül az antik mitológia egyik legnépszerűbb alakja: legendás tizenkét munkájával, kalandjaival és vak dührohamaival, fájdalmas máglyahalálával és holtában istenné emelkedésével jószerint minden korszak számára izgalmas figura volt, és ha jobban belegondolunk napjaink populáris kultúrájába, hát bizony az is maradt mindmáig. A félisten, akiben a középkor irodalma a tökéletes lovagot, a vir perfectissimust látta, a zene világában is hosszú évszázadokon át hősködhetett, hiszen operák, kantáták és egyéb művek egész sora állította a középpontba Herkules életének valamelyik kitüntetett, nagyszerű vagy netán komikus pillanatát. Fogantatásáról és születéséről, az amazonokkal való háborúskodásáról, női ruhás szolgálatáról Omphalé királyné rabságában, vagy akár olimposzi nászáról Hébé istennővel olyan zeneszerzők emlékeztek meg alkotásaikban, mint Bach, Telemann, Vivaldi, Paisiello, vagy éppen az egymással összedolgozó Lully és Marin Marais.

Herkules mondaköre - mondhatnánk: értelemszerűen - az antikvitást alkalmas témákért és szüzsékért rendre megszondázó Georg Friedrich Händel figyelmét sem kerülhette el. Így azután 1744-ben, két esztendővel a Messiás bemutatójának nyomában, Herkules földi életének utolsó fejezete vált a nagy zeneszerző ihletének tárgyává - párhuzamosan a babiloni Belshazzar király példázatos bibliai történetével. A mű szövegkönyvírója a nagy komponista által egyre csak sürgetett Thomas Broughton tiszteletes volt, akit tevékeny biográfusként is jól ismertek a saját korában. A tempósabb szöveggyártásra sarkallt librettista, s persze főként Händel jóvoltából, a Herkules imponálóan rövid idő - alig több mint egy hónap - alatt elkészült, érzékletesen elbeszélve a görög félisten végzetét, akit féltékeny felesége nem mással, mint egy mérgezett inggel veszejtett el.

"S pályám bére / Égető, mint Nessus vére" - emlékezhetünk vissza Arany János Epilógusának rímpárjára, benne a nőrabló kentaur nevével, akit Herkules győzött le, ám aki halála előtt még gondosan beáztatott a saját vérébe egy inget és rábízta azt az oroszlánbőrben járó hérosz megtévesztett feleségére. A véres fehérnemű ugyanis nem a férji vonzalom felgerjesztésére szolgált, mint azt a boldogtalan Déianeira hitte, hanem élve perzselte és égette el a nagytermészetű Herkules testét.

"Testéről tüstént tépné le a vészokozó mezt: / húzza, de az bőrét velehúzza, kimondani szörnyű, / vagy tagjára tapad, s nem tudja letépni magáról, / vagy húsát hasogatja, csupasszá fosztja a csontját. / Vére akárcsak az izzó vas, hűs vízbe ha mártják, / úgy felforr a tüzes méregtől, sustorog és fő." (Devecseri Gábor fordítása)

Így írt Ovidius a végső fájdalmában önmagát máglyán elégető Herkules szenvedéséről, s a latin költő annál is inkább megérdemli tőlünk ezt a rövid hivatkozást, hiszen Händel és a nagytiszteletű Thomas Broughton közös műve számára Ovidius, valamint egy Szophoklész-dráma, a Trakhiszi nők szolgáltatta az irodalmi alapanyagot.

A hős szélsőséges szenvedése, akárcsak korábbi sorsának állandó hullámmozgása (de úgy lehet, alakjának népszerűsége is) mindenekelőtt köztes helyzetéből fakadt: a halandók felett, ám az istenek olimposzi rendje alatt, isteni erényekkel és igazi emberi gyengékkel élt és tevékenykedett a nagy Herkules. Alkalmasint valami ilyesfajta köztes helyzet a Herkules című "Musical Drama" esetén is egyhamar kimutatható lenne. Elvégre az 1745. január 5-én a londoni Haymarketen, a King's Theatre-ben ősbemutatott alkotás színpadon debütált, de koncertszerűen, színpadi cselekmény nélkül; oratórium formájában, ámbár korántsem hagyományos oratóriumi témát elővezetve. Ekkorra a korábbi, nagyralátó operavállalkozását nem minden csalódottság nélkül felszámoló komponista már határozottan nem forszírozta az opera zenés színházi műfaját, s ez a tény a Herkules utóéletére is számottevő hatást gyakorolt.

A több mint másfél évszázadon át Csipkerózsika-álmot alvó, majd a 20. század húszas, harmincas éveiben leporolt és megelevenített alkotás mára elfoglalta méltó helyét Händel jelentős műveinek sorában: oratóriumszerűen vagy szcenírozott előadásban egyaránt a közönség elé kerül a Herkules, amely nyilvánvalóan sokat köszönhet John Eliot Gardiner vagy Marc Minkowski közelmúltbéli lemezfelvételeinek. A március 21-i magyarországi bemutatóra most három felvonásos szcenírozott koncert formájában kerül majd sor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumán - Káel Csaba rendezésében, Vashegyi György avatott zenei irányítása alatt. A címszerep erőteljes megszólaltatását a nemzetközileg is egyre elismertebb basszista, Kovács István fogja szavatolni, akit ebben az operaházi évadban Don Giovanniként éppúgy láthattunk és hallhattunk már, akárcsak Kékszakállú hercegként. Az 1745-ös ősbemutatón Miss Robinson által énekelt szerelmes, ám egyszersmind végzetesen féltékeny hitves, Déianeira szólamát ezúttal az a Vizin Viktória formálja majd, akit a New York-i Metropolitan Opera közönsége több szerepben, így egyebek mellett Carmenként is lelkesen üdvözölhetett már. A fiatal, de máris komoly művészi ranggal bíró mezzoszoprán tavaly a milánói Scala Don Giovanni-produkciójában szerepelt, valamint debütált Pekingben, Ausztriában pedig hatalmas szabadtéri előadáson alakíthatta Bizet mindhalálig szabadon választó cigánylányát. 

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.
Zenés színház interjú

Minden este egy robbanás – Interjú Alföldi Róberttel

A legendás West Side Story bemutatójával zárja idei évadát a Szegedi Szabadtéri Játékok. A mű, musicaltől szokatlan módon, olyan kérdéseket is feszeget, mint a bevándorlás, társadalmi különbségek, faji előítéletek és az erőszak. A most készülő produkcióról a rendezővel, Alföldi Róberttel beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Turandot a Kőfejtőben – Ázsiai környezetet varázsoltak Szentmargitbányára (GALÉRIA)

Július 14-én tartották Puccini operájának premierjét különleges környezetben, a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Zenés színház interjú

"Kellő hittel, elszántsággal és felkészültséggel" - Beszélgetés Homonnay Zsolttal

Harminc éve van a pályán, és nemrég nagy szakmai elismerésben részesült. Befejezte rendezői tanulmányait, és szeptembertől már az SZFE-n tanít, ráadásul nyáron sem pihen, és lassan az újabb évadra is megkezdődik a felkészülés. Homonnay Zsolttal, a Budapesti Operettszínház művészével beszélgettünk. (X)