Zenés színház

„Nekem mindig ez marad a Ház” - Szinetár Miklós 85

2017.02.08. 13:16
Ajánlom
Pályája és személye elválaszthatatlan az opera műfajától, az Operaház örökös tagja, ahová mindmáig hazaérkezik. Túlzás nélkül a hazai operajátszás élő legendája, aki rendezőként és színházcsinálóként hat évtizedet is meghaladó pályát tudhat maga mögött. Szinetár Miklós február 8-án ünnepli 85. születésnapját.

Mit érez, ha körbenéz az Operaházban?

– Rengeteg személyes emlék köt ide. Ha fölnézek a harmadik emeletre, eszembe jut, hogy tizenöt évesen innen néztem az előadásokat, itt tanultam meg az Operaház repertoárját és itt határoztam el, hogy operával fogok foglalkozni. Később a zenekar fölött a jobboldalon az igazgatói páholyban ültem hosszú évekig, ami azért volt kiváló hely, mivel onnan kétfelé irányulhatott a figyelmem: az egyik oldalon követni tudtam a színpadon zajló előadást, a másik oldalon pedig figyelhettem a nézőteret, hogy mit szól a közönség a látottakhoz. Amikor felmegyek a lépcsőházban, ott látom magam körül azokat a nagy énekeseket, karmestereket és rendezőket, akiknek a portréit én rakattam ki az igazgatásom idején, és azóta is a falakról tekintenek le ránk. Az Erkel Színházról is egészen korai emlékem van, hiszen amikor 1949-ben először nyitották meg az operák számára, akkor a bemutató darabban, a János vitézben én kiabáltam be statisztaként a főszerepet alakító Sárdy Jánosnak, hogy „Vigyázz, Jancsi, jönnek!”

Szinetár Miklós

Szinetár Miklós (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Opera magazin)

Az épület és annak atmoszférája magán viseli a régi korokat. Mi változott az elmúlt évtizedekben?

– Régen az énekesek több időt töltöttek bent, míg ma inkább csak azokkal lehet találkozni az épületben, akiknek valami dolga van. Az viszont nagyon jó érzés, hogy

bármikor jövök, mindig nagy szeretettel fogadnak, én pedig ma is nagyon otthonosan érzem itt magam, hiszen nekem mindig ez marad a Ház.

Szinetár Miklós

Szinetár Miklós (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Számos nagyformátumú művésszel dolgozott együtt, hogyan találta meg velük a közös hangot?

– Talán az volt a lényeg, hogy mindig a dologról, az előadásról volt szó, nem pedig arról, hogy kinek van igaza. A rendezésről nagyon fontos elmondani, hogy alig több mint százéves szakma. A színház kétezer évig megvolt nélküle, az opera öt-hatszáz évig. A rendezők többsége is mást ért alatta. Az egyik rendező számára az a legfontosabb, hogy ki hova áll. Emlékszem, volt olyan Così fan tutte-rendezésem, ahol hosszan magyaráztam a két művésznek, hogy miről szól a darab, és mi a dolgok mögöttese, mire az énekes megkérdezte, hogy rendben, de hova álljon. Azt válaszoltam: nem mindegy? (Nevet.)

2015 októberében a Cinema Szinetár című est adott alkalmat visszatekinteni a pályán eltöltött hat évtizedre. Ön az egyetlen hazai rendező, aki tizenkét operafilmet jegyez – köztük az 1963-as Éjszakai repülést –, ami az egyik központi eleme volt az estnek.

– Akkoriban szinte forradalminak számított, hogy a televízió operafilmet készítsen. A filmnek végül nagy sikere lett, a zeneszerző, Luigi Dallapiccola el volt ragadtatva, és az ő közbenjárására meghívtak alelnöknek a Cannes-i Televíziós Fesztivál zsűrijébe, ahol az esemény megkoronázásaként az én filmemet is levetítették versenyen kívül. Noha még nagyon kezdetleges technikával készült, a legnagyobb értéke kétségtelenül az, hogy olyan nagy művészek maradhattak meg általa, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Radnai György vagy Házy Erzsébet.

Szinetár Miklós a Cinema Szinetár című esten

Szinetár Miklós a Cinema Szinetár című esten (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Opera magazin)

Házy Erzsébetet említette, akivel együtt ösztöndíjasként került az Operaházhoz.

– Ez volt az intézmény első ösztöndíjas csapata 1951-ben. Négyen voltunk ösztöndíjasok, rajtam kívül még Házy Erzsébet, Melis György és Gáncs Edit, aki Németországban csinált karriert. Később aztán rengeteget dolgoztunk együtt, a legtöbb rendezésemben szerepeltek.

Hogyan látja, milyen út áll a mai fiatalok előtt, akik ezen a pályán szeretnének érvényesülni?

– Nincsenek könnyű helyzetben.

Amikor mi főiskolások voltunk, bejött hozzánk Major Tamás, az akkori főtanszakvezető, majd azt mondta: dolgozzanak sokat és tanuljanak jól, mert magukra nagy szükség van.

Úgy látom, az utóbbi évtizedekben ez már nincs így. Ennek ellenére én a magam eszközeivel mindig igyekeztem támogatni a fiatalokat, és örömmel látom, hogy ezzel nem vagyok egyedül, hiszen az elmúlt időszakban kiváló előadásokat láthattam az Operában a Színművészeti Egyetem hallgatóinak rendezésében.

Ön miben lát ma nagy lehetőséget?

– Az Operaház jelenlegi vezetésének hallatlan érdeme, hogy sikerült elérni azt, hogy az Erkel Színházban tömegek vehessenek részt opera-előadásokon. Úgy gondolom, ez egy hatalmas lehetőség a műfaj népszerűsítésében, amivel muszáj élnünk.

A cikk eredeti változata az Opera Magazinban jelent meg.

Szinetár Miklós következő rendezése, A cigánybáró, március 24-től lesz látható az Erkel Színház színpadán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Amikor Maria João Pires másik zongoraversennyel készült, mint a zenekar

Ma ünnepli 75. születésnapját Maria João Pires, az egyik legjobb Mozart-játékos az elmúlt évtizedekből. Leghíresebb koncertfelvételével köszöntjük őt.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

A politika vált a legfőbb beszédtémává. Ennek nem kéne így lennie.

Októberben mutatják be Budapesten Eötvös Péter tizenöt éves operáját, az Angyalok Amerikában. Ennek kapcsán olvasható interjú a világ egyik legkeresettebb operaszerzőjével.
Zenés színház ajánló

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Alig pár hét, és ismét operettslágerektől lesz hangos az Oroszlános udvar, ahol a hagyományokhoz híven idén is megrendezik a műfaj szerelmeseinek nyári ünnepét, a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház jól ismert sztárjai mellett új tehetségek is színpadra állnak, aki óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába.
Zenés színház ajánló

Az operettrajongók ünnepe lesz ez a két nap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Auksz Évával, Lombos Pállal, Mits Gergellyel és Vadász Dániellel. Utóbbi a Budavári Palotakoncertek producere, amelyet augusztus 2-án és 3-án rendeznek meg.
Zenés színház előzetes

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Zenés színház magazin

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.