Zenés színház

„Nekem mindig ez marad a Ház” - Szinetár Miklós 85

2017.02.08. 13:16
Ajánlom
Pályája és személye elválaszthatatlan az opera műfajától, az Operaház örökös tagja, ahová mindmáig hazaérkezik. Túlzás nélkül a hazai operajátszás élő legendája, aki rendezőként és színházcsinálóként hat évtizedet is meghaladó pályát tudhat maga mögött. Szinetár Miklós február 8-án ünnepli 85. születésnapját.

Mit érez, ha körbenéz az Operaházban?

– Rengeteg személyes emlék köt ide. Ha fölnézek a harmadik emeletre, eszembe jut, hogy tizenöt évesen innen néztem az előadásokat, itt tanultam meg az Operaház repertoárját és itt határoztam el, hogy operával fogok foglalkozni. Később a zenekar fölött a jobboldalon az igazgatói páholyban ültem hosszú évekig, ami azért volt kiváló hely, mivel onnan kétfelé irányulhatott a figyelmem: az egyik oldalon követni tudtam a színpadon zajló előadást, a másik oldalon pedig figyelhettem a nézőteret, hogy mit szól a közönség a látottakhoz. Amikor felmegyek a lépcsőházban, ott látom magam körül azokat a nagy énekeseket, karmestereket és rendezőket, akiknek a portréit én rakattam ki az igazgatásom idején, és azóta is a falakról tekintenek le ránk. Az Erkel Színházról is egészen korai emlékem van, hiszen amikor 1949-ben először nyitották meg az operák számára, akkor a bemutató darabban, a János vitézben én kiabáltam be statisztaként a főszerepet alakító Sárdy Jánosnak, hogy „Vigyázz, Jancsi, jönnek!”

Szinetár Miklós

Szinetár Miklós (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Opera magazin)

Az épület és annak atmoszférája magán viseli a régi korokat. Mi változott az elmúlt évtizedekben?

– Régen az énekesek több időt töltöttek bent, míg ma inkább csak azokkal lehet találkozni az épületben, akiknek valami dolga van. Az viszont nagyon jó érzés, hogy

bármikor jövök, mindig nagy szeretettel fogadnak, én pedig ma is nagyon otthonosan érzem itt magam, hiszen nekem mindig ez marad a Ház.

Szinetár Miklós

Szinetár Miklós (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Számos nagyformátumú művésszel dolgozott együtt, hogyan találta meg velük a közös hangot?

– Talán az volt a lényeg, hogy mindig a dologról, az előadásról volt szó, nem pedig arról, hogy kinek van igaza. A rendezésről nagyon fontos elmondani, hogy alig több mint százéves szakma. A színház kétezer évig megvolt nélküle, az opera öt-hatszáz évig. A rendezők többsége is mást ért alatta. Az egyik rendező számára az a legfontosabb, hogy ki hova áll. Emlékszem, volt olyan Così fan tutte-rendezésem, ahol hosszan magyaráztam a két művésznek, hogy miről szól a darab, és mi a dolgok mögöttese, mire az énekes megkérdezte, hogy rendben, de hova álljon. Azt válaszoltam: nem mindegy? (Nevet.)

2015 októberében a Cinema Szinetár című est adott alkalmat visszatekinteni a pályán eltöltött hat évtizedre. Ön az egyetlen hazai rendező, aki tizenkét operafilmet jegyez – köztük az 1963-as Éjszakai repülést –, ami az egyik központi eleme volt az estnek.

– Akkoriban szinte forradalminak számított, hogy a televízió operafilmet készítsen. A filmnek végül nagy sikere lett, a zeneszerző, Luigi Dallapiccola el volt ragadtatva, és az ő közbenjárására meghívtak alelnöknek a Cannes-i Televíziós Fesztivál zsűrijébe, ahol az esemény megkoronázásaként az én filmemet is levetítették versenyen kívül. Noha még nagyon kezdetleges technikával készült, a legnagyobb értéke kétségtelenül az, hogy olyan nagy művészek maradhattak meg általa, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Radnai György vagy Házy Erzsébet.

Szinetár Miklós a Cinema Szinetár című esten

Szinetár Miklós a Cinema Szinetár című esten (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Opera magazin)

Házy Erzsébetet említette, akivel együtt ösztöndíjasként került az Operaházhoz.

– Ez volt az intézmény első ösztöndíjas csapata 1951-ben. Négyen voltunk ösztöndíjasok, rajtam kívül még Házy Erzsébet, Melis György és Gáncs Edit, aki Németországban csinált karriert. Később aztán rengeteget dolgoztunk együtt, a legtöbb rendezésemben szerepeltek.

Hogyan látja, milyen út áll a mai fiatalok előtt, akik ezen a pályán szeretnének érvényesülni?

– Nincsenek könnyű helyzetben.

Amikor mi főiskolások voltunk, bejött hozzánk Major Tamás, az akkori főtanszakvezető, majd azt mondta: dolgozzanak sokat és tanuljanak jól, mert magukra nagy szükség van.

Úgy látom, az utóbbi évtizedekben ez már nincs így. Ennek ellenére én a magam eszközeivel mindig igyekeztem támogatni a fiatalokat, és örömmel látom, hogy ezzel nem vagyok egyedül, hiszen az elmúlt időszakban kiváló előadásokat láthattam az Operában a Színművészeti Egyetem hallgatóinak rendezésében.

Ön miben lát ma nagy lehetőséget?

– Az Operaház jelenlegi vezetésének hallatlan érdeme, hogy sikerült elérni azt, hogy az Erkel Színházban tömegek vehessenek részt opera-előadásokon. Úgy gondolom, ez egy hatalmas lehetőség a műfaj népszerűsítésében, amivel muszáj élnünk.

A cikk eredeti változata az Opera Magazinban jelent meg.

Szinetár Miklós következő rendezése, A cigánybáró, március 24-től lesz látható az Erkel Színház színpadán.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Zenés színházi kísérlet az Örkény Színházban

Mindössze egy színész és zenész, egy szobába zárva – a helyzet, sőt a Winterreise sem ismeretlen a színházszerető közönség számára, hiszen az elmúlt években számos feldolgozása született már. Tarnóczi Jakab rendezésében az Y generáció önemésztő magányossága fogalmazódik meg Schubert Téli utazás-dalciklusán keresztül.
Zenés színház kritika

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.
Zenés színház hír

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Zenés színház ajánló

Vérpezsdítő musical a nőkről

A Nők az idegösszeomlás szélén egy különleges, ugyanakkor végtelen kedvességgel hangolt fordulatos történet lányokról, asszonyokról, elhagyott és elhagyás előtt álló nőkről a Veres 1 Színház előadásában.
Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.