Zenés színház

Nem csak a fiatal nők élvezhetik a szexet

2017.11.01. 12:09
Ajánlom
Nem kell már szerényen és örömtelenül élni egy nőnek, ha nem fiatal, és nem igaz, hogy nehezebb szerető partnert találnia. Richard Strauss operája viszont hazudik a kérdésben.

Érdekes véleménycikk jelent meg a New York Timesban Martha C. Nussbaum filozófus tollából, aki az Aging Thoughtfully (Öregedjünk bölcsen) című könyv társszerzője. Az esszé írója Richard Strauss A rózsalovag című operáját vette górcső alá, és három hazugságot is talált benne a nőkről.

Az 1911-ben, Hugo von Hofmannsthal librettójával készült A rózsalovag egy erőteljes képpel kezdődik: a forró, erotikus nyitány után Werdenberg tábornagynét, a boldogtalan házasságban élő harminckét éves asszonyt egy fiatal fiúval, Octaviannal találjuk az ágyban. Egy szolga, aztán egy báró érkezik, Octaviannak – a megszokott komikus elem! – a szekrényben kell elbújnia, és amikor elhagyhatja a szobát, elmulaszt a tábornagynéval csókot váltani. A második felvonásban már egy Sophie nevű lánnyal énekel szerelmi duettet. Eközben Marschallin azaz a tábornagyné az idő múlásán törpeng és kesereg, mert a testi szerelem elmúlik, a férfiak jönnek és mennek.

Octavian szerepében Elina Garanca, a tábornagyné Renée Fleming (a Metropolitan előadása)

Octavian szerepében Elina Garanca, a tábornagyné Renée Fleming (a Metropolitan előadása)

A véleménycikk szerint Marschallin karaktere alapból elhibázott: "Strauss alighanem szerette volna bölcs asszonyként ábrázolni őt, aki követi a normákat, és úgy viselkedik, mint ahogy egy asszonytól az elvárható az ő korában". Nussbaum szerint ez

az első hazugság:

a nők számára az idő előrehaladása azt jelenti, hogy fel kell adniuk magukat, le kell mondaniuk az örömökről.

„Strauss kettős játékot játszik: azzal imponál, hogy egy szokatlan témát vesz elő, de a végén konvencionális válasszal nyugtatja meg a közönséget” – írja a cikk.

Marschallin birkózik örömtelen sorsával, erotikát keres. De kihez fordul? Ha olyan bölcs, ahogy Strauss és Hofmannsthal ábrázolni szeretné, fordulhatna egy érett férfihoz, akitől nem csak szexet remélhet, hanem humort, beszélgetéseket, megértést. Octavian viszont tizenhét éves, egyelőre csak az ösztönei hajtják, és semmi őszinte intimitást nem ígér a személye. Pedig a 18. századi Bécsben az arisztokrata asszonynak lenne más lehetősége, de a librettó nem indokolja, hogy miért kellett minden férfi közül a legalkalmatlanabbat választania. „És a motiváció hiányában (...) a mű újabb hazugságot sugall: (...) a nőnek ez volt az egyetlen választása.”

Szóval itt van

a második hazugság:

„... egy magányos, korosodó, de gyönyörű nő egy boldogtalan házasságban nem talál érdekes szeretőt.

Csak egy hormonoktól hajtott fiú akad a horgára, aki bárkivel lefekszik, és elveszi, amit el tud venni. Strauss alattomos hazugsága, hogy a bölcs asszony magától értetődően hibás döntést hoz a szexuális életével kapcsolatban. De később ezt a szerelmet is feladja – úgy tűnik, hogy egy férfi sem akar ránézni, akit nem a túltengő hormonok vezetnek.”

Rózsalovag - Metropolitan Opera

Rózsalovag - Metropolitan Opera (Fotó/Forrás: Uránia Filmszínház)

A harmadik felvonásban Marschallin egyedül marad a színen Sophie-val és Octaviannal, és arra biztatja a fiút, hogy hallgasson a szívére, válassza a fiatal lányt. „Ez

a harmadik hazugság

a legalattomosabb:

a közönségnek el kell fogadnia, sőt helyeselnie kell a tábornagyné lemondását.”

Az asszonynak bűnhődnie kell, amiért belement egy ilyen szexuális kalandba. Az egész a büntetésről szól, hiába öntjük le azt a beletörődés és a melankólia szirupjával. „Marschallin számára a szerelem nem jár sem tragédiával, sem nevetéssel, csak udvarias lemondással” – írja Nussbaum bátor és okos publicisztikájában.

Korábban írtunk már a Pillangókiasszonyról, amelyet időről-időre a rasszizmus és szexizmus vádja ér. De nem csak az fogas kérdés, hogy Cso-cso-szánnak miért kell szenvednie, hanem az is, hogy egyáltalán miért mindig a nők halnak meg az operában.

Rasszista lenne a Pillangókisasszony?

Kapcsolódó

Rasszista lenne a Pillangókisasszony?

Eljárt az idő Puccini operája fölött, a Pillangókisasszony tragikus sorsú heroinájának ábrázolása bántóan sztereotipikus és szexista, vélik egyre többen. Egy New York-i színház jelentősen átdolgozta az operát, melyről kérdés, hogy átmenthető-e a modern korba.

Miért mindig a nők halnak meg az operákban?

Kapcsolódó

Miért mindig a nők halnak meg az operákban?

Leszúrják, megfojtják, lelövik, megmérgezik. Megőrül, öngyilkos lesz. Nem is olyan jó primadonnának lenni.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

A színészek kérése ellenére sem teszteli hetente dolgozóit a Vígszínház

„Nem lehet, hogy ne lássunk a pénzen túl” – írta közösségi oldalán a Vígszínház művésze, Wunderlich József, aggodalmát fejezve ki az iránt, hogy a karantén után tesztelés nélkül kell színpadra állnia. Az ügyre Rudolf Péter is reagált.
Színház

Rudolf Péter értetlenül áll Wunderlich József támadása előtt

November 25-én a Vígszínház művésze a közösségi médiában súlyos vádakat fogalmazott meg a színház vezetőségével kapcsolatban: első posztjában a járványügyi intézkedéseket kifogásolta, később pedig a főigazgató nyilatkozatára reagálva egy közelgő bemutató próbaidőszakában történt esettel állt elő. A leírtakra Rudolf Péter közleményben reagált.
Színház

„Nem téged támadlak, a rendszert támadom” – Wunderlich József szerint Rudolf Péter kifordult önmagából

A színész alig néhány órával azután, hogy Facebook-bejegyzésben állt ki az állítása szerint nem megfelelő járványügyi intézkedések miatt, reagált Rudolf Péter HVG-nyilatkozatára, újabb visszaélésről rántva le a leplet.
Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház színházkoncert

Oláh Ibolya központi szív-panaszirodája nyitva áll mindenki előtt

Oláh Ibolya Női posta című előadása dallevelek formájában félig színházi, félig koncertélményt ígér. Az énekesnő legutóbbi, Voltam Ibojka albumának dalait, és az arra épülő színházkoncert zenéjét Presser Gábor írta, az előadás rendezője Bíró Kriszta, a zenészek Födő Sándor és Furák Péter.
Zenés színház hír

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Zenés színház kritika

Hazárdjáték emberi lelkekkel

November 13-án mutatták be Philip Glass Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden) című kamaraoperáját az Eiffel Műhelyházban. A tavalyról elhalasztott előadásban énekeseknek és táncosoknak egyaránt fontos szerep jutott.
Zenés színház ajánló

Kolonits Klára négy szerepet énekel Székely Kriszta rendezésében

December 4-én mutatja be az Opera Offenbach Hoffmann meséi című operáját az Erkel Színházban, melynek mind a négy női főszerepét Kolonits Klára énekli.
Zenés színház interjú

„Az idealizálás és a szerelem nem zárja ki egymást” – interjú Sári Évivel

Sári Évi az Anconai szerelmesek Viktóriája után szeptemberben új szerepben mutatkozott be a Veres 1 Színház közönsége előtt: a Nők az idegösszeomlás szélén Pepájaként próbál túllépni egy szakításon, ám erőfeszítései egyre több bonyodalmat okoznak. A színésznővel az Almodóvar-adaptációról, valamint Pepa férfiakhoz és a többi nőhöz fűződő viszonyáról beszélgettünk.