A tervek szerint az Opera idei, 2016/2017-es Magyar évadának zavartalan lebonyolítása után kezdik meg a munkálatokat a több mint 130 éves épületben. Az újranyitás várható időpontja: 2018. május 24., amely dátum egyben A kékszakállú herceg vára című Bartók-opera ősbemutatójának 100. évfordulója is.
Ezt kell felújítani
A kormányhatározat értelmében 2017-től áthangolják az Ybl-palota megüresedett üzemi tereinek felosztását, elkezdődik a nézőforgalmi területek korszerűsítése, restaurálása, a 2017-18-as évadban megvalósulhat a színpadtechnika, a felsőgépészet, valamint a strangok cseréje, a nyílászárók javítása, a gyengeáramú rendszerek kiépítése és a fűtés korszerűsítése. Sor kerülhet a Hajós utcai üzemház víz- és villanyvezetékeinek, liftjeinek és burkolatainak cseréjére, az épületek végleges azbesztmentesítésére és szigetelésére.
Galériánk segítségével járja körbe a korszerűsítés előtt álló Operaházat
A tervekben szerepel az Operaház homlokzatának felújítása, az akusztikai lehetőségek jobb kihasználásának elősegítése, a nézőtér kényelmesebbé tétele, a zenekari árok átalakítása és meghosszabbítása és a műemléki díszítéseket restaurálása is.
Az Andrássy úton álló mai épület 1875-tól 1884-ig épült itáliai neoreneszánsz stílusban, Ybl Miklós tervei alapján. Az építkezés költségit maga I. Ferenc József császár és fővárosi önkormányzat finanszírozta, azokkal a kikötésekkel, hogy az elkészült dalszínház nem lehet nagyobb mint a bécsi, illetve hogy az építkezéshez csak magyar alapanyagokat, magyar munkásokat, cégeket és művészeket alkalmazhatnak. Ennek is köszönhető, hogy a ház különböző termeiben ma is olyan művészek alkotásaiban gyönyörködhetünk mint Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly vagy Feszty Árpád. Az operaház neoreneszánsz és neobarokk belső térrel rendelkezik, gazdagon díszítették aranyozással, festményekkel, ornamentikus csillárokkal.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Ókovács Szilveszter főigazgató sajtóbejárás keretében ismertette az Opera felújítása előtti állapotokat a Magyar Állami Operaház tereiben és műhelyeiben.
A képre kattintva tekintse meg az Operaház műhelyeit
A kormány döntése értelmében a Magyar Állami Operaház korszerűsítése több mint 23 milliárd forintból valósulhat meg, amivel kapcsolatban a miniszter így fogalmazott: "A 21. század elején eljutottunk ahhoz, hogy az intézmény teremtette belső tartalomhoz és művészi produkciókhoz méltó környezetet, megfelelő infrastruktúrát teremtsünk, ami elkerülhetetlenné vált".
Kapcsolódó
Kép- és hangfelvétel rögzítése szabad!
A Magyar Állami Operaház leveti álarcát, és beengedi az operarajongókat azokba a kulisszákba, amelyekben eddig csak a művészek, alkotók – és segítőik – mozogtak otthonosan, és amely a közönség számára eddig láthatatlan volt.
Az idén 132 éves Operaházat több mint három évtizede renoválták, kiszolgáló épülete, a Hajós utcai üzemház pedig éppen ekkor épült. Az operaházi felújítási munkálatok első, a látogatók által is megtapasztalható, konkrét eredményét az Opera és az Erkel Színház új Értékesítési Centrumát 2014 augusztusában adták át. Jelenleg az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb volumenű beruházása a MÁV hajdani Északi járműjavítójának épületeiben létrehozandó új logisztikai központ, az Eiffel Műhelyház kialakítása folyik.
Eiffel Műhelyház (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)
A Kőbányai úton, közel harmincezer négyzetméteren megépülő komplex központba költözhet majd az Opera kilenc gyártóműhelye, helyet kap benne egy próbaszínpad, a majdani Bánffy Kisszínház, valamint a nyolc, jelenleg távoli külső raktár összes díszletének és kellékének, valamint a mintegy 400 ezer jelmeznek értékőrző tárolására szolgáló raktár. Balog Zoltán az új ingatlannal kapcsolatban kiemelte „az Eiffel Műhelyházban olyan izgalmas terek lesznek, többek között a látványraktár, ahova a jövő generációit is el lehet hívni, hogy megismerhessék egy operaelőadás elkészülését.”
A jelenlegi akusztikai élmény a tervezőnek Ybl Miklósnak köszönhető, aki tudatosan úgy tervezte meg a termet, hogy a hangzás kitűnő legyen, ehhez hozzájárul a jelenlegi állapotában az anyaghasználat is, hiszen a padló és az ülések is fából készültek, az ülések alatt pedig szellőzőrácsok vannak kialakítva, amelyek egy terem alatti légteret képeznek. Ez az üreges tér szintén hozzájárul a hang kiváló terjedéséhez.
Mit és mennyiért?
Balog Zoltán azt mondta: Az intézmény működteti az ország legnagyobb professzionális zene-, ének- és tánckarát, emellett gyermekkart is foglalkoztatnak. Kilenc saját műhelyben gyártják a világszínvonalú, kézműves díszleteket és jelmezeket. A miniszter szerint mindez indokolja, miért is van szükség a nagy megújító programra és a több mint 23 milliárd forint kormány által biztosított támogatásra. Az összeg azonban nemcsak összehasonlításban, de önmagában is elég tetemes.
Kapcsolódó
Kit illet a Balettintézet név?
Áll a bál az Opera és a Táncművészeti Főiskola között egy szó miatt: „Balettintézet”. Az egykori, Andrássy úton működő Balettintézet mint intézmény jogutódja a Magyar Táncművészeti Főiskola, azonban az Opera most Magyar Nemzeti Balettintézet néven indít előkészítő tanfolyamot 6-11 éveseknek. Szakály Györgyöt, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektorát és Solymosi Tamást, az Operaház balettigazgatóját a név körül keletkezett feszültség kapcsán faggattuk.
A Müpa épületének, az alapoktól való felépítése került 2005-ben 31 milliárd forintba. A 2013 őszén 26 hónapos rekonstrukciós munka után megnyílt Zeneakadémia felújításának teljes, 13,2 milliárd forintos költségéből 11,8 milliárd forintot fedezett európai uniós támogatás.
A korszerűsítéssel kapcsolatos operatív kérdéseinkre miszerint - Mennyire megoldható a repertoárdarabok átköltöztetése másik helyszínekre?, Működik-e majd továbbra is az Operacafé a felújítás alatt? A idelátogató turisták meddig vehetnek részt épületbejáráson? Történet-e kalkuláció arra vonatkozóan, hogy a változások milyen módon érintik majd a közönségforgalmat? Mennyiben érinti az Operaház játszóterének elvesztése a zenekar munkáját, a szolgálatok számát? – még várjuk a Magyar Állami Operaház válaszát.
Balog Zoltán és Ókovács Szilveszter (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt, Fidelio)
A korszerűsítés előtt álló Operában szeptember 23-án tartják az évad első nagybemutatóját az Erkel Színházban a Magyar Nemzeti Balett művészeinek előadásában Kyling It címmel, Jiří Kylián és Johan Inger koreografálásában. Másnap az Operaházban a Traviata kőszínházi premierje várja a közönséget Anger Ferenc rendezésében, a főszerepet Miklósa Erika és Pasztircsák Polina énekli.
hírlevél
