A Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas operaénekes is pályázik az Opera élére, ezt március 28-án, a pályázat határidejének napján közösségi oldalán jelentette be. A világhírű szoprán április 4-én – napokban megnevezett csapatának három tagjával közösen – ismertette pályázatának részleteit zártkörű sajtótájékoztatón, amelyen lapunk is részt vett. Rost Andrea az eseményen úgy fogalmazott, az Operaházat vissza kell vezetni a nemzetközi porondra, „arra a helyre, ahol korábban volt”. Az intézmény nemzetközi pozícionálásának erősítése érdekében koprodukciók létrehozásában is gondolkodnának külföldi partnerintézményekkel, amelyekkel közösen viselnék a megszülető produkció előállításának költségeit.

A pályázat egyik lényeges eleme, hogy a társulati struktúrát preferálja: Rost Andrea úgy véli, egy ötven-hetven főből álló, szerződtetett társulattal már ki lehetne szolgálni a repertoáron lévő előadásokat, dupla szereposztás mellett is. Jelenleg külföldön karriert építő, fiatal magyar énekeseket is hazahívna játszani az Operába, ahol a további szakmai fejlődés érdekében mesterkurzusokra is lehetőséget biztosítana.

Láthatóság, együttműködések

Rost Andra újra „feltámasztaná” a vidéki operajátszást is, együttműködést alakítana ki a nagyobb városok intézményeivel, többek között a Szegedi Nemzeti Színházzal, amellyel közösen bemutatót tervezne a Szegedi Szabadtéri Játékokra. Ezen kívül támogatná az énekesek vendégszereplését is. Határon túli magyarlakta településeket is felkeresnének különböző turnék keretében.

A láthatóság növelése és az új közönségrétegek bevonása érdekében úgynevezett tour-buszokkal járnák be a vidéki településeket, és szabadtéri, open air koncerteket hirdetnének – többek között a margitszigeti nagy rétre –, így népszerűsítve az intézményhez kapcsolódó műfajokat. A készülő produkciók esetében nyílt próbákkal segítenék a nézőket a rendezői koncepció és a különböző formai és tartalmi összefüggések megértésében.

A hármas osztottság (Andrássy úti Ybl-palota – Erkel Színház – Eiffel Műhelyház) kapcsán kifejtette, az Operaházban elsősorban klasszikus operákat hallhatna a közönség, ezen kívül dalesteket is meghirdetne, amelyen a társulat művészei külföldi szólistákkal együtt léphetnének fel. Az Andrássy úti palota olyan társasági események helyszíne lehetne, mint a Budapest Fashion Week, de

Az Eiffel Műhelyházban a tervek szerint egy úgynevezett „OperaLab” működne, amely az összművészeti kísérletezésre adna helyet, ebbe bevonnák többek között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói is a végzett énektanszakos hallgatókkal.

Az Erkel Színház – amelynek felújítását is tervezné megválasztása esetén, amennyiben ezt a rendelkezésre álló költségvetés lehetővé teszi – népoperai funkciót töltene be, elsősorban az alapműveltséghez tartozó operákat és balett-előadásokat vinné közelebb a szélesebb közönségréteghez. Ezzel kapcsolatban a csapat művészeti vezető és főrendező jelöltje, Balázs Zoltán kifejtette, sok múlik a megvalósítás módján, többek között fontos, hogy ne csak illusztrációs színjátszás történjen a színpadon, amihez jól működő társulatra van szükség.

Balázs Zoltán, Rost Andrea, Káli Gábor és Mozsár István (Fotó/Forrás: Rost Andrea hivatalos oldala)

A műsorpolitika kapcsán Rost Andrea úgy fogalmazott,

Kiemelte, hogy a mostanihoz képest kevesebb bemutatót tartanának, azonban lehetőség szerint több alkalmat hirdetnének meg egy-egy előadásból, kiváltképp a premiert követő első napokban. Szakítanának a mostani, tematikus évadokat meghirdető gyakorlattal, az operákat eredeti nyelven állítanák színpadra, és külön hangsúlyt kapnának a darabválasztásnál az aktuális évfordulók. Az operaénekes egyik célkitűzése a kortárs operák támogatása, valamint – német minta alapján – magyar kötődésű gyermekoperák színpadra állítása. Ehhez kapcsolódva kortárs operaírói pályázatot írnának ki többek között Weöres Sándor születésének idei, 100. évfordulójához is kapcsolódva.

Az évadok között egy barokk fesztivál is helyet kapna, amely kapcsán a pályázatban főzeneigazgatóként megjelölt karmester, Káli Gábor megjegyezte, szükség van az Operaház hangszerparkjának bővítésére korhű hangszerekkel, amelyek a vendégkarmesterek számára is nagyobb alkotói szabadságot tehetnek majd lehetővé. Ugyancsak elhangzott az eseményen, hogy együttműködnének a legrégebben alapított, ma is működő hazai együttessel, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával.

Az Opera jelenlegi vezetése által már meghirdetett, szláv évad megvalósíthatósága kapcsán a pályázók elmondták, tiszteletben tartják a mostani vezetés terveit, ám megválasztásuk esetén szükségszerű lesz az előzetes felkérések és a megkötött szerződések áttanulmányozása, valamint a szükséges fedezet meglétének kontrollja, hiszen – mint azt az operatív ügyvezető igazgatói feladatokra felkért Mozsár István aláhúzta – a minisztérium által meghirdetett pályázatban gazdasági kríziskezelést is megjelölt a kiíró, ennek pontos lépéseit pedig a konkrétumok ismeretében tudják majd megtervezni.

A sajtóeseményen az is elhangzott, Rost Andrea ismét megnyitná a közönség számára a Székely Bertalan-termet, amely jelenleg irodaként funkcionál, valamint hangsúlyozta, azoknak is lehetővé kell tenni az épület bejárását, akiknek a jegye a nézőtér legfelső emeletére szól.

„Kötelességem megpróbálni”

A Fidelio érdeklődésére, miszerint megválasztása esetén tervez-e fellépéseket vállalni, illetve mit tartana egészséges aránynak, Rost Andrea azt válaszolta, ezt még nem döntötte el magában, ám biztos benne, hogy igazgatóként az Operaház vezetése jelentené számára az elsődleges fókuszt. Mint kifejtette, ez is inspirálta a pályázásban, a főigazgatói posztra pedig életfeladatként tekint. „A bőrömön tapasztalom, mik vannak az Operában, és hogy mennek a dolgok. Most jött egy olyan pillanat, amikor vállalkozni lehet erre a feladatra, én pedig úgy éreztem, hogy kötelességem megpróbálni.”

Női vezetőként fontos erényének tekinti a kompromisszumkészséget, a mások véleményére való nyitottságot. Úgy véli, a kinevezést követő öt év arra lehet elegendő, hogy szikrát gyújtson, és elinduljon valamilyen változás, az igazgatói pozícióra pedig elsősorban nem önmegvalósításként, hanem mint szolgálat tekint.

Fejléckép: Rost Andrea (fotó: Emmer László)