Zenés színház

Nem Monteverdié az első opera, de azért boldog születésnapot neki!

2017.05.15. 16:37
Ajánlom
450 éve született Claudio Monteverdi, aki ugyan nem büszkélkedhet az első operaszerző címével, de azzal igen, hogy négy évszázad elteltével csak az övére emlékezünk.

1607-ben megszületett az Orfeo, de hogy ez lenne a műfaj első képviselője, nem több legendánál. Egyébként sem úgy megy a (nyugati) kultúrában, hogy valaki leül, és megteremt egy teljesen eredeti dolgot. Vegyük Bach jólhangolt zongoráját: a Wohltemperiertes Klavier (1722) előtt már készültek olyan művek, melyek mind a 24 hangnemből tartalmaznak egy-egy prelúdiumot és fúgát. Ilyenek voltak Giacomo Gorzanis passamezzói és saltarellói (1567) és Daniel Croner orgonadarabjai (1682). Sőt, még Beethovent is beelőzte egy feledhető, de ötletgazdag zeneszerző, Peter von Winter, aki már 1814-ben (tíz évvel a Kilencedik előtt) írt egy Csataszimfóniát, melyben kórus és zenekar játszik.

Claudio Monteverdi

Claudio Monteverdi

Nem rombolom tovább a mítoszokat, de olyan zeneszerzők reputációját, mint Bach, Beethoven vagy Monteverdi, nem is lehet lerombolni.

Az is csupán hiedelem, hogy az opera őse az ókori görög tragédia.

A reneszánsz zenés darabok ugyanis többnyire szabadtéren, idilli környezetben játszódtak, főszereplőik pedig szerelmes istenek, félistenek, pásztorok és nimfák voltak. Inkább a pásztorjáték az a műfaj, melynek az operát köszönhetjük.

1480-ban elkészült Angelo Poliziano Fabula di Orfeo című műve, mely drámajáték volt csupán, de már nagy teret biztosított a hangszeres zenének és az éneknek. A fabula műfajából aztán kialakult az intermedium: olyan madrigálok, melyek a cselekményt kísérték, mintegy epizódszerűen ékelődtek be a jelenetek közé. Az 1570-es években firenzei zeneszerzők között egyre gyakoribb beszédtéma volt, hogyan lehetne a zene a szöveg között szorosabb viszony, hogy így nagyobb narratívákat is elbírjanak. Ezek a zeneszerzők az üléseikre camerata megnevezéssel hivatkoztak, és egyik mintájuk csakugyan a görög színjátszás volt. „A gyűlések legfőbb célja az volt, hogy fejlesszük a modern zenét" – írta később, 1634-ben egy patrónus, Vernio grófja –", és visszaemeljük arra a szintre, melyre a gótok taszították, akik elfeledték az antik kultúrák nemes művészeti és tudományos örökségét.”

Jacopo Peri

Jacopo Peri

„Az első költemény, mely elhangzott színpadon" – folytatja a gróf – "a La favola di Dafne volt Signor Ottavio Rinuccini tollából, melyet Peri zenésített meg néhány rövid jelenetben. Ez egy apró szobában hangzott el egy privát előadáson, és elálmélkodtam a csodán.” Az előadás valószínűleg a firenzei karnevál időszakában, 1597–98 körül hangzott el. A zeneszerzőt, Jacopo Perit hamarosan megbízták egy következő művel, ez volt a L'Euridice, mely már nagyobb keretek között hangzott el Medici Mária és IV. Henrik esküvői ünnepségén 1600-ban. Scena rappresentativa – így nevezték a műfajt kitalálói.

A firenzei új műfajnak gyorsan híre terjedt Itáliában, és eljutott a kor egyik legtehetségesebb zeneszerzőjéhez – Claudio Monteverdihez. Monteverdi 1567-ben született, és a L'Orfeo előtt jórészt csak madrigálokat írt.

1607-ben megrendezték a mantuai karnevált, és Monteverditől zenés drámát kértek.

A zeneszerző témaválasztása nem meglepő, végigtekintve az azt megelőző negyven éven, a reneszánsz embert vonzotta Orfeusz személye, illetve az ő isteni zenélése. Ahogy korábban említettem, Peri 1600-ban írt művet a témában, Caccini két évvel később. Monteverdi egy ifjabb Alessandro Striggio nevű fiatal ügyvéddel működött együtt, aki a librettót írta. Az Orfeo bemutatója 1607. február 24-én volt.

Rendkívül különleges mű, mivel a színészek mind éneklik a szövegeiket. Azt rebesgetik, hatalmas siker lesz.

Nem kétséges, hogy én is ott leszek a kíváncsiság végett, már hogyha beférek a terembe” – írta egy mantuai nemes pár nappal a bemutató előtt a testvérének.

Az Orfeo premierje egyébként egy hatalmas kanbuli volt, ha szabad ilyet mondanom. Akkora siker volt, hogy meg kellett ismételni az előadást, hogy a nők is lássák – ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a premierre csak férfiak voltak hivatalosak. Sőt, a színpadon is csak férfiak szerepeltek, a női szerepeket kasztráltak énekelték. A közönség egyébként megkapta az opera szövegkönyvét kinyomtatva, két évvel később pedig a kottája is megjelent.

(Készült a LimeLightMagazine cikke alapján.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.