Zenés színház

Nem Monteverdié az első opera, de azért boldog születésnapot neki!

2017.05.15. 16:37
Ajánlom
450 éve született Claudio Monteverdi, aki ugyan nem büszkélkedhet az első operaszerző címével, de azzal igen, hogy négy évszázad elteltével csak az övére emlékezünk.

1607-ben megszületett az Orfeo, de hogy ez lenne a műfaj első képviselője, nem több legendánál. Egyébként sem úgy megy a (nyugati) kultúrában, hogy valaki leül, és megteremt egy teljesen eredeti dolgot. Vegyük Bach jólhangolt zongoráját: a Wohltemperiertes Klavier (1722) előtt már készültek olyan művek, melyek mind a 24 hangnemből tartalmaznak egy-egy prelúdiumot és fúgát. Ilyenek voltak Giacomo Gorzanis passamezzói és saltarellói (1567) és Daniel Croner orgonadarabjai (1682). Sőt, még Beethovent is beelőzte egy feledhető, de ötletgazdag zeneszerző, Peter von Winter, aki már 1814-ben (tíz évvel a Kilencedik előtt) írt egy Csataszimfóniát, melyben kórus és zenekar játszik.

Claudio Monteverdi

Claudio Monteverdi

Nem rombolom tovább a mítoszokat, de olyan zeneszerzők reputációját, mint Bach, Beethoven vagy Monteverdi, nem is lehet lerombolni.

Az is csupán hiedelem, hogy az opera őse az ókori görög tragédia.

A reneszánsz zenés darabok ugyanis többnyire szabadtéren, idilli környezetben játszódtak, főszereplőik pedig szerelmes istenek, félistenek, pásztorok és nimfák voltak. Inkább a pásztorjáték az a műfaj, melynek az operát köszönhetjük.

1480-ban elkészült Angelo Poliziano Fabula di Orfeo című műve, mely drámajáték volt csupán, de már nagy teret biztosított a hangszeres zenének és az éneknek. A fabula műfajából aztán kialakult az intermedium: olyan madrigálok, melyek a cselekményt kísérték, mintegy epizódszerűen ékelődtek be a jelenetek közé. Az 1570-es években firenzei zeneszerzők között egyre gyakoribb beszédtéma volt, hogyan lehetne a zene a szöveg között szorosabb viszony, hogy így nagyobb narratívákat is elbírjanak. Ezek a zeneszerzők az üléseikre camerata megnevezéssel hivatkoztak, és egyik mintájuk csakugyan a görög színjátszás volt. „A gyűlések legfőbb célja az volt, hogy fejlesszük a modern zenét" – írta később, 1634-ben egy patrónus, Vernio grófja –", és visszaemeljük arra a szintre, melyre a gótok taszították, akik elfeledték az antik kultúrák nemes művészeti és tudományos örökségét.”

Jacopo Peri

Jacopo Peri

„Az első költemény, mely elhangzott színpadon" – folytatja a gróf – "a La favola di Dafne volt Signor Ottavio Rinuccini tollából, melyet Peri zenésített meg néhány rövid jelenetben. Ez egy apró szobában hangzott el egy privát előadáson, és elálmélkodtam a csodán.” Az előadás valószínűleg a firenzei karnevál időszakában, 1597–98 körül hangzott el. A zeneszerzőt, Jacopo Perit hamarosan megbízták egy következő művel, ez volt a L'Euridice, mely már nagyobb keretek között hangzott el Medici Mária és IV. Henrik esküvői ünnepségén 1600-ban. Scena rappresentativa – így nevezték a műfajt kitalálói.

A firenzei új műfajnak gyorsan híre terjedt Itáliában, és eljutott a kor egyik legtehetségesebb zeneszerzőjéhez – Claudio Monteverdihez. Monteverdi 1567-ben született, és a L'Orfeo előtt jórészt csak madrigálokat írt.

1607-ben megrendezték a mantuai karnevált, és Monteverditől zenés drámát kértek.

A zeneszerző témaválasztása nem meglepő, végigtekintve az azt megelőző negyven éven, a reneszánsz embert vonzotta Orfeusz személye, illetve az ő isteni zenélése. Ahogy korábban említettem, Peri 1600-ban írt művet a témában, Caccini két évvel később. Monteverdi egy ifjabb Alessandro Striggio nevű fiatal ügyvéddel működött együtt, aki a librettót írta. Az Orfeo bemutatója 1607. február 24-én volt.

Rendkívül különleges mű, mivel a színészek mind éneklik a szövegeiket. Azt rebesgetik, hatalmas siker lesz.

Nem kétséges, hogy én is ott leszek a kíváncsiság végett, már hogyha beférek a terembe” – írta egy mantuai nemes pár nappal a bemutató előtt a testvérének.

Az Orfeo premierje egyébként egy hatalmas kanbuli volt, ha szabad ilyet mondanom. Akkora siker volt, hogy meg kellett ismételni az előadást, hogy a nők is lássák – ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a premierre csak férfiak voltak hivatalosak. Sőt, a színpadon is csak férfiak szerepeltek, a női szerepeket kasztráltak énekelték. A közönség egyébként megkapta az opera szövegkönyvét kinyomtatva, két évvel később pedig a kottája is megjelent.

(Készült a LimeLightMagazine cikke alapján.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.