Zenés színház

Nem Monteverdié az első opera, de azért boldog születésnapot neki!

2017.05.15. 16:37
Ajánlom
450 éve született Claudio Monteverdi, aki ugyan nem büszkélkedhet az első operaszerző címével, de azzal igen, hogy négy évszázad elteltével csak az övére emlékezünk.

1607-ben megszületett az Orfeo, de hogy ez lenne a műfaj első képviselője, nem több legendánál. Egyébként sem úgy megy a (nyugati) kultúrában, hogy valaki leül, és megteremt egy teljesen eredeti dolgot. Vegyük Bach jólhangolt zongoráját: a Wohltemperiertes Klavier (1722) előtt már készültek olyan művek, melyek mind a 24 hangnemből tartalmaznak egy-egy prelúdiumot és fúgát. Ilyenek voltak Giacomo Gorzanis passamezzói és saltarellói (1567) és Daniel Croner orgonadarabjai (1682). Sőt, még Beethovent is beelőzte egy feledhető, de ötletgazdag zeneszerző, Peter von Winter, aki már 1814-ben (tíz évvel a Kilencedik előtt) írt egy Csataszimfóniát, melyben kórus és zenekar játszik.

Claudio Monteverdi

Claudio Monteverdi

Nem rombolom tovább a mítoszokat, de olyan zeneszerzők reputációját, mint Bach, Beethoven vagy Monteverdi, nem is lehet lerombolni.

Az is csupán hiedelem, hogy az opera őse az ókori görög tragédia.

A reneszánsz zenés darabok ugyanis többnyire szabadtéren, idilli környezetben játszódtak, főszereplőik pedig szerelmes istenek, félistenek, pásztorok és nimfák voltak. Inkább a pásztorjáték az a műfaj, melynek az operát köszönhetjük.

1480-ban elkészült Angelo Poliziano Fabula di Orfeo című műve, mely drámajáték volt csupán, de már nagy teret biztosított a hangszeres zenének és az éneknek. A fabula műfajából aztán kialakult az intermedium: olyan madrigálok, melyek a cselekményt kísérték, mintegy epizódszerűen ékelődtek be a jelenetek közé. Az 1570-es években firenzei zeneszerzők között egyre gyakoribb beszédtéma volt, hogyan lehetne a zene a szöveg között szorosabb viszony, hogy így nagyobb narratívákat is elbírjanak. Ezek a zeneszerzők az üléseikre camerata megnevezéssel hivatkoztak, és egyik mintájuk csakugyan a görög színjátszás volt. „A gyűlések legfőbb célja az volt, hogy fejlesszük a modern zenét" – írta később, 1634-ben egy patrónus, Vernio grófja –", és visszaemeljük arra a szintre, melyre a gótok taszították, akik elfeledték az antik kultúrák nemes művészeti és tudományos örökségét.”

Jacopo Peri

Jacopo Peri

„Az első költemény, mely elhangzott színpadon" – folytatja a gróf – "a La favola di Dafne volt Signor Ottavio Rinuccini tollából, melyet Peri zenésített meg néhány rövid jelenetben. Ez egy apró szobában hangzott el egy privát előadáson, és elálmélkodtam a csodán.” Az előadás valószínűleg a firenzei karnevál időszakában, 1597–98 körül hangzott el. A zeneszerzőt, Jacopo Perit hamarosan megbízták egy következő művel, ez volt a L'Euridice, mely már nagyobb keretek között hangzott el Medici Mária és IV. Henrik esküvői ünnepségén 1600-ban. Scena rappresentativa – így nevezték a műfajt kitalálói.

A firenzei új műfajnak gyorsan híre terjedt Itáliában, és eljutott a kor egyik legtehetségesebb zeneszerzőjéhez – Claudio Monteverdihez. Monteverdi 1567-ben született, és a L'Orfeo előtt jórészt csak madrigálokat írt.

1607-ben megrendezték a mantuai karnevált, és Monteverditől zenés drámát kértek.

A zeneszerző témaválasztása nem meglepő, végigtekintve az azt megelőző negyven éven, a reneszánsz embert vonzotta Orfeusz személye, illetve az ő isteni zenélése. Ahogy korábban említettem, Peri 1600-ban írt művet a témában, Caccini két évvel később. Monteverdi egy ifjabb Alessandro Striggio nevű fiatal ügyvéddel működött együtt, aki a librettót írta. Az Orfeo bemutatója 1607. február 24-én volt.

Rendkívül különleges mű, mivel a színészek mind éneklik a szövegeiket. Azt rebesgetik, hatalmas siker lesz.

Nem kétséges, hogy én is ott leszek a kíváncsiság végett, már hogyha beférek a terembe” – írta egy mantuai nemes pár nappal a bemutató előtt a testvérének.

Az Orfeo premierje egyébként egy hatalmas kanbuli volt, ha szabad ilyet mondanom. Akkora siker volt, hogy meg kellett ismételni az előadást, hogy a nők is lássák – ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a premierre csak férfiak voltak hivatalosak. Sőt, a színpadon is csak férfiak szerepeltek, a női szerepeket kasztráltak énekelték. A közönség egyébként megkapta az opera szövegkönyvét kinyomtatva, két évvel később pedig a kottája is megjelent.

(Készült a LimeLightMagazine cikke alapján.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Zenés színház

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Egyiptom királyaként mutatkozik be Köpeczi Sándor az Aidában

Egyiptom királyának szerepét Köpeczi Sándor énekli az Erkel Színház februári Aida-előadásaiban. A fiatal magyar basszista januárban Verdi-interpretációjáért különdíjat nyert a barcelonai Gran Teatre del Liceuban megrendezett, rangos Teatro Viñas nemzetközi dalversenyen.
Zenés színház hír

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.
Zenés színház magazin

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Zenés színház ajánló

Mozart zenéje kíséri az apokalipszist a k2 Színház új előadásán

A k2 Színház új, abszurd és melankolikus bemutatója Mozart Dies irae-szekvenciájából indul ki, hogy a Requiem hangjain keresztül rákérdezzen, miért akarja megúszni az európai ember újra és újra a poklok poklát.
Zenés színház árvíz

Még egy árvíz, és nem menekül meg a velencei La Fenice operaház

Túlélte az árvizet Velence operaháza, de szakértők arra figyelmeztetnek, jelen állapotában az épület nem állna ellen még egy áradásnak.