Zenés színház

Nem Monteverdié az első opera, de azért boldog születésnapot neki!

2017.05.15. 16:37
Ajánlom
450 éve született Claudio Monteverdi, aki ugyan nem büszkélkedhet az első operaszerző címével, de azzal igen, hogy négy évszázad elteltével csak az övére emlékezünk.

1607-ben megszületett az Orfeo, de hogy ez lenne a műfaj első képviselője, nem több legendánál. Egyébként sem úgy megy a (nyugati) kultúrában, hogy valaki leül, és megteremt egy teljesen eredeti dolgot. Vegyük Bach jólhangolt zongoráját: a Wohltemperiertes Klavier (1722) előtt már készültek olyan művek, melyek mind a 24 hangnemből tartalmaznak egy-egy prelúdiumot és fúgát. Ilyenek voltak Giacomo Gorzanis passamezzói és saltarellói (1567) és Daniel Croner orgonadarabjai (1682). Sőt, még Beethovent is beelőzte egy feledhető, de ötletgazdag zeneszerző, Peter von Winter, aki már 1814-ben (tíz évvel a Kilencedik előtt) írt egy Csataszimfóniát, melyben kórus és zenekar játszik.

Claudio Monteverdi

Claudio Monteverdi

Nem rombolom tovább a mítoszokat, de olyan zeneszerzők reputációját, mint Bach, Beethoven vagy Monteverdi, nem is lehet lerombolni.

Az is csupán hiedelem, hogy az opera őse az ókori görög tragédia.

A reneszánsz zenés darabok ugyanis többnyire szabadtéren, idilli környezetben játszódtak, főszereplőik pedig szerelmes istenek, félistenek, pásztorok és nimfák voltak. Inkább a pásztorjáték az a műfaj, melynek az operát köszönhetjük.

1480-ban elkészült Angelo Poliziano Fabula di Orfeo című műve, mely drámajáték volt csupán, de már nagy teret biztosított a hangszeres zenének és az éneknek. A fabula műfajából aztán kialakult az intermedium: olyan madrigálok, melyek a cselekményt kísérték, mintegy epizódszerűen ékelődtek be a jelenetek közé. Az 1570-es években firenzei zeneszerzők között egyre gyakoribb beszédtéma volt, hogyan lehetne a zene a szöveg között szorosabb viszony, hogy így nagyobb narratívákat is elbírjanak. Ezek a zeneszerzők az üléseikre camerata megnevezéssel hivatkoztak, és egyik mintájuk csakugyan a görög színjátszás volt. „A gyűlések legfőbb célja az volt, hogy fejlesszük a modern zenét" – írta később, 1634-ben egy patrónus, Vernio grófja –", és visszaemeljük arra a szintre, melyre a gótok taszították, akik elfeledték az antik kultúrák nemes művészeti és tudományos örökségét.”

Jacopo Peri

Jacopo Peri

„Az első költemény, mely elhangzott színpadon" – folytatja a gróf – "a La favola di Dafne volt Signor Ottavio Rinuccini tollából, melyet Peri zenésített meg néhány rövid jelenetben. Ez egy apró szobában hangzott el egy privát előadáson, és elálmélkodtam a csodán.” Az előadás valószínűleg a firenzei karnevál időszakában, 1597–98 körül hangzott el. A zeneszerzőt, Jacopo Perit hamarosan megbízták egy következő művel, ez volt a L'Euridice, mely már nagyobb keretek között hangzott el Medici Mária és IV. Henrik esküvői ünnepségén 1600-ban. Scena rappresentativa – így nevezték a műfajt kitalálói.

A firenzei új műfajnak gyorsan híre terjedt Itáliában, és eljutott a kor egyik legtehetségesebb zeneszerzőjéhez – Claudio Monteverdihez. Monteverdi 1567-ben született, és a L'Orfeo előtt jórészt csak madrigálokat írt.

1607-ben megrendezték a mantuai karnevált, és Monteverditől zenés drámát kértek.

A zeneszerző témaválasztása nem meglepő, végigtekintve az azt megelőző negyven éven, a reneszánsz embert vonzotta Orfeusz személye, illetve az ő isteni zenélése. Ahogy korábban említettem, Peri 1600-ban írt művet a témában, Caccini két évvel később. Monteverdi egy ifjabb Alessandro Striggio nevű fiatal ügyvéddel működött együtt, aki a librettót írta. Az Orfeo bemutatója 1607. február 24-én volt.

Rendkívül különleges mű, mivel a színészek mind éneklik a szövegeiket. Azt rebesgetik, hatalmas siker lesz.

Nem kétséges, hogy én is ott leszek a kíváncsiság végett, már hogyha beférek a terembe” – írta egy mantuai nemes pár nappal a bemutató előtt a testvérének.

Az Orfeo premierje egyébként egy hatalmas kanbuli volt, ha szabad ilyet mondanom. Akkora siker volt, hogy meg kellett ismételni az előadást, hogy a nők is lássák – ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a premierre csak férfiak voltak hivatalosak. Sőt, a színpadon is csak férfiak szerepeltek, a női szerepeket kasztráltak énekelték. A közönség egyébként megkapta az opera szövegkönyvét kinyomtatva, két évvel később pedig a kottája is megjelent.

(Készült a LimeLightMagazine cikke alapján.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Színház

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.