Zenés színház

Nem pillanatnyi kegyelmi állapot

2015.05.31. 06:58
Ajánlom
Mikor megváltottam a jegyemet a Budapesti Wagner-napok máig tartó diadal menetét elindító, 2006-os Parsifal-előadásokra, a karmester és az énekesek nevének ismeretében elsősorban kifogástalan zenei megvalósításban reménykedtem. Fel sem merült bennem, hogy ennél is többet kaphatok. MÜPA MAGAZIN

Pedig így történt: a Parditka Magdolna-Szemerédy Alexandra-páros ma már a hazai Wagner-legendárium részeként emlegetett rendezése nagyságrendekkel lépett túl a félszcenírozott előadások alkalmi megoldásain, és a koncertterem játéktérré avatásával egyszerre hagyta háta mögött a realista színház és a Regietheater egymástól oly különböző irányzatainak megoldásait. S ha színházi vonatkozásban elmondható, hogy alig akartunk hinni a szemünknek, azt sem szabad említés nélkül hagynunk, hogy fülünk öt órán át fürdött a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem még alig-alig felfedezett akusztikájának csodáiban. Barátkoztunk a gondolattal, hogy a nemzetközi operaélet pályájuk csúcsán álló, vezető Wagner-énekesei jöttek el hozzánk (közülük ketten, Németh Judit és Christian Franz azóta egyetlen fesztiválról sem hiányoztak), és nehezen hittük el, hogy mindez nem pillanatnyi kegyelmi állapot, hanem a jövőben évről évre megismétlődhet.

Tudta Ön, hogy...

A nibelung gyűrűje 2008-ban teljessé vált produkciója az első hazánkban, melyet a 19. század óta az Operaházon kívül előadtak? A magyarországi bemutató a Gyapjú utcai német színházban volt Angelo Neumann utazó társulatának előadásában, röviddel megelőzve a Gustav Mahler vezényelte operaházi Rajna kincse- és Walkür-premiereket. - a Wagner-napokon a Lohengrin az egyetlen mű, mely nem csak Fischer Ádám vezényletével volt hallható? 2013-ban Vajda Gergely dirigálta a darabot, egy gyermekek számára készített rövidített verzió pedig A hattyúlovag címen volt látható Hamar Zsolt vezényletével, 2011-ben. - a fesztivál tízéves története során nem csak a bayreuthi mester zenedrámáit hallhatta a közönség? Az elmúlt évek során egy kamarakoncerten elhangzott a szerző összes dala, de korábban hallhattuk a Ring szimfonikus kivonatát is. - Wagner, aki karmesterként kezdte pályafutását, sohasem vezényelte a Lohengrin utáni műveit, köztük a Ringet sem? Részleteket azonban dirigált e művekből is - a Ringből például pesti koncertjén is hallhatott néhány szemelvényt a magyar közönség.

Fischer Ádám művészeti vezető azonban eltökéltnek bizonyult, és a következő két évben - Hartmut Schörghofer rendezésében - létrehozta A nibelung gyűrűje teljes előadását - melynek nem csak vizuális megjelenése számított újszerűnek a hazai operai gyakorlatban, de világszerte feltűnést keltett az is, hogy a ciklust a szerző elképzeléseihez alkalmazkodva, négy egymást követő napon adták elő. Előzetesen kétségeket keltett ez az ötlet: lehetséges-e fizikailag kibírni e monumentális műalkotást - voltaképpen pihenés nélkül?

A válasz egyértelmű igen. Sőt éppen e szünetnap nélküli produkció ébreszthette rá a nézőket arra, hogy Wagner pontosan tudatában volt annak, mit is vár el tőlük - és hogy cserébe mit kínál. A bayreuthi gyakorlathoz alkalmazkodóan korai (16 órás) kezdési időpont voltaképpen lehetetlenné teszi, hogy az előadások napjain kiszakadjunk a darab világából; még meg sem emésztettük az előző élményt, és már itt is van a következő - az egész gondolkodásunkat átható, meghatározó módon. Persze az ilyesfajta megszólaltatás kompromisszumokkal is jár: a főszerepekben érthető módon nem léphetnek fel ugyanazok az énekesek három egymást követő napon. Alighanem ezért fordulhatott elő, hogy egyetlenegyszer szünetnapokkal is látható volt a produkció - ekkor a szereposztás következetesen ugyanazokra az énekesekre épült egy-egy szerepben. A következő évek bemutatóinak legizgalmasabb kérdése a helyszínhez és az előzményekhez való viszony maradt: elsősorban a színpadiasság mértékének meghatározása, eldöntése.

Az oly hosszú szünet után végre ismét Budapesten is látható Trisztán és Izolda (2010, újfent Parditka-Szemerédy produkció) egyelőre a Parsifal által megkezdett úton járt, bátrabb díszletezéssel, de továbbra is a hangversenyterem adottságaiból, mi több: ezúttal anyagából kiindulva. A Lohengrin (2011) és a Tannhäuser (2012) egymást követő bemutatói nyíltan színházat varázsoltak a pódiumra, a sajátos „budapesti Wagner-stílus" arányait a német ihletésű rendezői színház felé billentve. A nürnbergi mesterdalnokok 2013-as, Michael Schulz rendezte bemutatója aztán újfent revelatívan avatta játéktérré a Művészetek Palotája belső terét, visszakanyarodva a Parsifal által meghatározott ideálhoz - és el is érve annak színvonalát.

 "Vizuálisan kötetlenül asszociatív előadásmód"

Hogyan látta a kritika az első években a Wagner-napok által kezdeményezett új színpadi irányzatot? Tanulságos ezzel kapcsolatban felidézni Fodor Géza szavait, aki így írt élete egyik utolsó recenziójában a Ring 2008-as premierjét követően: "Azt megvitatni sem vezet most sehová, hogy az az operaelőadási mód, amelyet ez a Ring példáz, megmarad-e alkalmi megoldásnak, vagy az operajátszás új útját, jövőjét jelenti. Egyfelől a színház túl gyökeres és szubsztanciális művészet ahhoz, hogy lemondjon akár az operának is autonóm és következetes, pontról pontra való színi interpretációjáról. Másfelől a radikális rendezői operaszínház gyakorlata: az operák nyersanyagként kezelése (...) irritálja a nagyközönséget kedves operáival kapcsolatban, s elképzelhető, hogy egy olyan, a nézőnek szabadságot hagyó, vizuálisan kötetlenül asszociatív előadásmód, amely nem igyekszik arra kényszeríteni, hogy pontról pontra kövesse a rendező logikáját, életképes alternatívának bizonyul." (Muzsika, 2008. szeptember)

Kilenc év, kilenc opera. Bár sokan várták, remélték, hogy a 2013-as Wagner-bicentenáriumra válik teljessé a Budapesti Wagner-napok teljes érett kori életművet felvonultató kínálata, ez végül a fesztivál évfordulójára valósult meg. Kovalik Balázs első Wagner-rendezése napjaink egyik legelismertebb operai gondolkodójának Wagnerhez és a helyszínhez val ó viszonya szempontjából egyaránt izgalmasnak ígérkezik. Azt pedig, hogy a következő években a három fiatalkori műre, vagy a már látott tíz darab új színpadra állítására szólítanak-e a majd fanfárok, egyelőre csak találgathatjuk. Egy biztos: a Wagner-rajongók mindenképpen ott lesznek

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Jazz/World

Új szenzációk és nagy visszatérők a 2020-as Szigeten

A napokban nyilvánosságra hozta első 80 idei fellépőjének névsorát a Sziget. A teljesség igénye nélkül kicsipegettük belőle a szívünknek legkedvesebb tízet. Akiket szerintünk botorság lenne kihagyni.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Plusz

Fáy Miklós: Hány CD elegendő egy életre?

Fáy Miklós kritikus ezúttal többek között a Philharmonia Orchestra válogatásalbumával, a Honvéd Férfikar születésnapi koncertjével, Michael Chabon új kötetével és a Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című tárlatával foglalkozik.
Vizuál

Női vámpír, vérszívó zenetanár és magyar Drakula – 10 érdekesség a vámpírokról

Mi a retró vámpír film rendezőjének kedvenc vérszívó fun fact-je? Mi az, ami nem fért már be Nagy Zsolt és Walters Lili figurájába? A Drakulics elvtárs rendezőjével összegyűjtöttünk tíz meglepő infót a vámpírokról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Zenés színház interjú

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Zenés színház hír

Távozik az Operettszínház ügyvezető igazgatója

Kriza Zsigmond feladatai eredményes lezárására és más irányú szakmai feladataira figyelemmel, közös megegyezéssel távozik - nyilatkozta Kiss-B. Atilla.
Zenés színház hír

New Yorkban is bemutatják Kurtág György egyetlen operáját

A játszma vége is szerepel a New York-i Filharmonikusok következő évadának műsorában.
Zenés színház ajánló

A Don Carlost mutatják be Miskolcon

Verdi operája a zenedráma műfajának egyik alapköve, amit február 7-én mutat be a miskolci teátrum.