Zenés színház

"Nem vagyok nyomulós típus…"

2008.12.22. 00:00
Ajánlom
Javában zajlanak az Armel Produkció és francia partnere által közösen színpadra állított Rossini-opera, a Reimsi utazás előadásai Franciaország városaiban. A szereplők között egyedüli magyarként Kovács István énekest találjuk. INTERJÚ

Kovács István

-A részvétel jogát komoly versenyben vívtad ki, s azóta is megállod a helyed. Nem zavar, hogy minderről itthon jóformán a kutya sem tud?

- Valóban nem lehetett sokat hallani erről - de talán én is hibás vagyok. Nem vagyok az a nyomulós típus, nem érdekel a körülöttem zajló hírverés, ráadásul az elmúlt időszakban nem is ezek voltak a fontos kérdések. Ennek ellenére mindez tényleg nem igazán zavar.

-Az sem, hogy túl gyakran az Operaházban sem láthatunk? Milyen a viszonyod a házzal?

- Nagyon szeretek ott énekelni, hiszen az épületnek történelme, "szaga" van! Legutóbb egyébként tavaly énekeltem a Karnyónéban, az viszont most nincs műsoron. Kétségtelen tény, hogy mindegyik vezetés az elképzeléseihez pontosan illő szereplőket keresi, s én nem mindig passzolok a képbe. A komolyabb versenygyőzelmek idején én is többet szerepelhettem, Petrovics Emil idején viszont nem sikerült ilyen harmonikus kapcsolatot kialakítani. Győriványi Ráth Györgynek ismét tetszett a felkészültségem, s oly sok felkéréssel látott el, hogy jó néhányat vissza is kellett adnom. A jelenlegi vezetéssel tudunk egymás létezéséről, vannak folyamatban lévő terveink, de erről inkább nem beszélnék.

-Már megvalósult produkcióról szót ejteni viszont talán nem hiba - hogy viseled a kettős, magyar-francia életet?

- Ingázom, ami fárasztó, de a munka öröme mindezt feledteti! Ez egy óriási, majdnem 500 énekest felvonultató európai, sőt, kis túlzással a világot megmozgató meghallgatás-sorozat volt. A folyamat végén egyedüli magyarként én kaptam Lord Sidney szerepét a 14 másik nemzetet képviselő énekes között. Örülök, hiszen a szerepből sokat tanulok - Furlanetto szerint a Zakariás mellett ez a karakter jelentette a másik komoly kihívást a repertoárjában. Valóban kiemelkedően nehéz, roppant technikás szerep, megfejelve egy húszperces, többszereplős jelenettel. Ennek ellenére azt érzem, hogy épp erre van szükségem. 36 éves vagyok, itt az ideje elmélyülnöm a számomra rendelkezésre álló operarepertoárba, s elénekelnem a fontosabb szerepeket. Elsősorban az olasz repertoárra, a bel cantora gondolok, de idővel - a hangom fejlődésétől függően Mefisto is aktuálissá válhat.

-Hűtlenné válsz az oratóriumokhoz?

- Szó sincs róla, csak a hangsúlyok kerülnek máshová! Amikor elkezdtem versenyekre járni, meggyőződésem volt, hogy nekem oratóriumversenyeken kell próbálkoznom, mert az való igazán nekem. Megérzésemet vissza is igazolta az 1998-as barcelonai versenygyőzelem. Most viszont azt érzem, hogy ki kell tágítanom a lehetőségeimet. Ennek ellenére az oratóriumok továbbra is nagyon fontosak számomra, hiszen sokszor éltem meg általuk gyógyításszerű pillanatokat!

 

Jelenet a Reimsi utazás című előadásból
 

-A gyógyítás úgy tűnik életed egyik alapkérdése, hiszen orvos is vagy.

- Mondjuk úgy, hogy van egy orvosi diplomám, amelynek megszerzését követően az egyetemen tanítottam, de 1999 óta nem vagyok jelen a szakmában. A diplomát nem alibiből szereztem, sok energiám fekszik benne, amit igazol, hogy kétszer választottak meg az év oktatójának! Gyógyítani pedig ezerféleképpen lehet! Ma nem divat hangoztatni, de az orvoslás is isteni tudomány, művészet, ahogy a zene is, a két szféra ugyanarról a tőről fakad. Vannak tehát gyógyító zenék, koncertélmények, amelyek terápiás hatást fejtenek ki egy-egy érzékeny emberben. Ráadásul azok a nagy archetípusok, amelyekkel mi, énekesek dolgozunk, bizony nagyon sokat formálnak rajtunk, hiszen ők is énekelnek minket. Olyan ez, mint egy alkímiai szertartás, amelyet mostanában éneklés útján végzek, s remélem legalább egy-egy ilyen gyógyító pillanatban én is részt vállalhatok.

-Amely akár számodra is felépülést hoz?

- Ó, hát persze! Hiszen ezért csináljuk! Az éneklés számomra alapvető változásokat hozott az életemben. Bach h-moll miséje, Kocsis Zoltánnak a Liszt Kamarazenekarral rögzített Bach-zongoraversenyei által nyíltak ki bennem új, addig ismeretlen csatornák. Új érdeklődésemet pedig az 1993-as Ki mit tud?-on, majd a Szegedi ősz énekversenyen elért sikerek megerősítették. Később a színpadi jelenlét lett újabb, óriási felszabadító erő az életemben.

- S adtál vissza szerepet, mert azt érezted, káros rád nézve?

- Nem, alkati vagy lelki okból soha nem adtam vissza szerepet. Mindegyik szerep olyan, mint egy prizma, minden személyiség, karakter – akár a Kékszakállút, Sarastrót vagy Papagenót említjük - rengeteg vetületet hordoz magában. Számomra épp ettől izgalmas az opera világa, mert megélhetem, hogy ezek a karakterek mennyire dolgoznak rajtam, bennem, mennyiben változtatnak meg.

- Említetted, hogy a beszélgetést követően próbálsz - munkával töltöd az év végét?

- Nem, pihenéssel. November közepéig nagyon zsúfolt időszakom volt, mert október elején tartottuk a Reimsi utazás premierjét Reimsben, s azóta felléptünk Vichyben és Avingnonban is. Az ünnepekig hátra lévő időben csak kisebb felkéréseknek teszek eleget, így szerepet kaptam a Művészetek Palotája Nyugat lánya-produkciójában, majd jön egy-két karácsonyi koncert, s aztán a pihenés a családommal. Január elején aztán újra indul a munka, újabb előadást tartunk a Rossini-operából Montpellier-ben, majd pedig Svájcba utazom néhány Messiás-koncert erejéig.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.