Zenés színház

Nemtetszésüket fejezték ki a nézők, rendreutasították őket az Erkelben

2020.02.07. 10:25
Ajánlom
Egy csapat külföldinek nem tetszett, ahogy a tenor énekel a Gioconda előadásán. Hangosan biztatták, mire a szünetben odaléptek hozzájuk az Operaház munkatársai. (FRISSÍTVE!)

Egy olvasónk számolt be az Erkel Színház tegnap esti Gioconda-előadásáról, amelyben Enzo Grimaldo szerepét Boncsér Gergely alakította. „Külföldiek ültek mögöttünk. Boncsér Gergely hangja nem töltötte be a nézőteret, és ezek a külföldiek elkezdték biztatni, hogy hangosabban, hangosabban, nem halljuk, több rendben véleményt nyilvánítva arról, amit hallanak.”

A szünetben aztán odament hozzájuk egy úr – Olvasónk beszámolója alapján az Erkel Színház munkatársa –, ezek a nézők pedig „hiába mondták az igazukat, hogy ők rendszeresen járnak külföldön operába, és ott nincs velük probléma.

A vége az lett, hogy addig ment a molesztálás, míg maguktól elhagyták a színházat.”

Olvasónk szerint ezután a nézők között is fellángolt a vita, hogy meddig szabad tetszést vagy nemtetszést nyilvánítani. „A magyar néző túl illedelmes” – vonta le a következtetést a szemtanú. – „Ahogy képtelen nevetni, ha Mohácsi János az Aidát úgy rendezi meg, hogy azon nevetni kelljen, úgy nem illik nemtetszést nyilvánítani, ha nem hall.”

Olvasónk hozzáteszi: a hangoskodó nézőknek Sümegi Eszter például kifejezetten tetszett, neki lelkesen bravóztak.

Kérdést küldtünk az Operaháznak, amelyben érdeklődünk, szabad-e véleményt nyilvánítani az Operában, és milyen keretek között. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

Frissítés 2020.02.07. 14:20

A Magyar Állami Operaház megkeresésünkre leírta, hogy habár a véleménynyilvánításnak van helye, elvárják közönségüktől, hogy ne zavarják mások előadásélményét. Hangsúlyozzák továbbá, hogy nem „molesztálták” a hangoskodókat, hanem a vita elcsitítására törekedtek a szünetben. Válaszukat teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük.

A Magyar Állami Operaház munkatársai természetesen tisztában vannak vele, hogy a nemzetközi operaéletben a Magyarországon meghonosodottnál vehemensebb véleménynyilvánítások is megszokottak előadásokon, azonban általánosan elfogadott illemszabály, hogy a vendégek – ez esetben a közönség tagjai – az adott vendéglátónál – ez esetben az Erkel Színházban – elfogadott viselkedési normákhoz igazodnak.

A Magyar Állami Operaház rugalmasan kezeli a nézői tetszés- és nemtetszés-nyilvánításokat, ugyanakkor elvárja a közönségétől, hogy viselkedésével ne zavarja huzamosan se más fizető nézők előadásélményét, se az aktuális produkció lebonyolítását. Zene alatti hangos megjegyzések ezért sem koncertteremben, sem színházban nem kívánatosak. Szerencsésebb, ha a véleménynyilvánításra az áriák, duettek után, vagy az előadás végén, a meghajlásnál talál alkalmat a közönség, ahogy jó esetben lelkes nézők sem szakítják meg tapssal az említett zeneszámokat. Ugyanakkor ha nézőtéri munkatársaink nem megfelelő viselkedést tapasztalnak és ez ügyben kéréssel fordulnak a közönség bármely tagjához, elvárható, hogy nézőink ennek eleget tegyenek.

Az Erkel Színházban a 2020. február 6-i Gioconda-előadás első felvonása alatt az erkély felsőbb soraiból egy hat fős olasz társaság fejezte ki nemtetszését. Viselkedésük alkalmas volt arra, hogy a környező nézők előadásélményét megzavarja. Nézőtéri kollégánk figyelmeztette a hangoskodókat, akik a szünetben nézőtársaikkal keveredtek vitába, nem pedig a nézőtéri ültetőkkel. Ezzel együtt az Opera visszautasítja azt a vádat, amely szerint nézőteres kollégái „molesztálták” volna a közönség tagjait, részvételükkel inkább a vita csitítására törekedtek, aminek leírására a „moderál” szó sokkal alkalmasabb. Munkatársaink számára előírás, hogy minden esetben tisztelettudóan és tapintatosan járjanak el még olyan egyértelmű jogsértéseknél is, mint például az előadások rögzítési kísérlete.

Ez régen azért sokkal egyszerűbben ment, az opera hőskorában mindig benne volt a pakliban, hogy lesz valami izgalom előadás közben. Erről szól ez a cikkünk, ez pedig arról, hogy szabad-e fütyülni az operában.

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Kapcsolódó

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Az opera fénykorának közönsége evett, ivott és beszélgetett Verdi operái alatt, mégis tudta, mikor kell ünnepelni egy új művet, és mikor kell színpadra kérni a szerzőt. Hogyan zajlott egy operaelőadás egykor, és hogyan zajlik ma?

Lehet-e fütyülni az operában?

Kapcsolódó

Lehet-e fütyülni az operában?

Néhány napja egy Pillangókisasszony-előadás kapcsán újra fellángolt a vita, hogy lehet-e véleményt nyilvánítani – fütyülni, hurrogni – az operában. Antonio Pappano már megszólalt a kérdésben, most megkérdezzük Önöket is.

 

Fejléckép: Erkel Színház. Fotó: Thaler Tamás.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Mattyasovszky-Zsolnay Bence az NKA új alelnöke

A 444 értesülései szerint a kulturális menedzser és színházi szakember feladata az előző minisztériumi vezetés botrányos ügyeinek felgöngyölítése lesz. CIKKÜNK FRISSÜLT
Klasszikus

Megvannak a Solti Nemzetközi Karmesterverseny elődöntősei – négy magyar tehetség is a mezőnyben

Október 1-jén a Müpa szervezésében indul útjára az első Solti Nemzetközi Karmesterverseny. A háromfordulós megmérettetésre 61 országból érkezett jelentkezés: az előválogató során közel 400 pályázó közül választották ki, hogy kik lehetnek ott személyesen a pécsi elődöntőn.
Plusz

Orbán János Dénes visszavásárolná műveit a KMTG-től

A Kossuth-díjas szerző ezt Tarr Zoltán miniszternek címzett nyílt levelében jelentette be, amelyben arról is ír, szeretné tisztázni becsületét. Bejelentése azután érkezett, hogy a kulturális kormányzat feljelentést tett az ügyben.
Vizuál

Backrooms: YouTube-videóból született meg az év egyik legkülönösebb horrorja

Internetes rémtörténetnek indult, ma már világszerte hatalmas kultusza van: a Backroomsból készült mozifilm nem pusztán egy sikeres adaptáció, hanem az év egyik legkülönlegesebb horrorja. Backrooms – Hátsó szobák kritika.
Tánc

A tökéletesség nyomában – beszélgetés Gantner József balettrajongóval

A balettre úgy tekint, mint a maximalizmus művészetére. Gantner József vérbeli rajongóként szinte valamennyi előadásra ellátogat az OPERÁ-ba, ahol még a sokadszor látott klasszikusokban is mindig felfedez valami újat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A szeretet képes áthidalni a szakadékokat” – Peller Károly a Gül baba örökérvényű üzenetéről

A Benczúr Kerti Esték című programsorozat részeként július 20-án a Gül baba című operettet láthatja a közönség. Az előadás rendezőjével és címszereplőjével, Peller Károllyal beszélgettünk.
Zenés színház hír

Reagált Kiss-B. Atilla az Operettszínház művészeinek nyilatkozatára

„Egyik említett kiadási tétel sem érinti a Budapesti Operettszínház intézményi működési forrásainak felhasználását” – fogalmazott Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, miután 35 társulati tag kért magyarázatot az OJD-ügyben.
Zenés színház ajánló

Közeleg a Bayreuthi Ünnepi Játékok, Kissjudit Anna Frickaként debütál

Százötven éve, 1876-ban indult útjára a Richard Wagner műveinek szentelt neves fesztivál, amely azóta is zenerajongók tömegeit vonzza a német kisvárosba. Idén a jeles évfordulóra több újítással is készülnek.
Zenés színház magazin

Mindent sok helyen – Japán operaházai

Idén nyáron ismét A varázsfuvolával tért vissza Cso-cso-szán hazájába az OPERA együttese. Különleges fellépési színhelyek, bámulatos komplexumok egész sorát érintette az újabb japán turné.
Zenés színház hír

OJD-ügy: Érdemi reakciót várnak a vezetőktől az Operettszínház művészei

Harmincöt társulati tag aláírásával jelent meg egy közlemény az Orbán János Dénes-ügy kapcsán, amelyben az Operettszínház tagjai arra kérik a teátrum vezetőit, nyilatkozzanak arról, milyen hatással vannak a kifizetések a színház gazdálkodására és a művészi munkára.