Zenés színház

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

2019.04.22. 09:35
Ajánlom
Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.

A Soharóza bekerült a 2019-es Kult50-be. Erről bővebben itt olvashat>>>

Ritka, hogy két alkotó olyan gördülékenyen dolgozzon együtt, mint ti. Mi ennek a titka?

Halas Dóra: Fruzsi felel a vizuális megjelenésért, én a zenéért.

Nagy Fruzsina: Nekem túl sok szürreális ötletem van, de ami átmegy Dóri szűrőjén, azzal lehet kezdeni valamit.

Fruzsi, te vagy őrültebb?

NF: Nem. Mindketten mániákusak vagyunk a saját szakmánkban. És nincs köztünk rivalizálás, hagyjuk egymást dolgozni. Az, hogy az ízlésvilágunk hasonló, persze elengedhetetlen feltétele a közös munkának.

Mi születik meg először egy produkcióból?

HD: Először van egy hangulat, és kialakul a fejemben, milyen zenét szeretnék társítani hozzá. Aztán Fruzsi is mutat két-három ötletet, és meg is van az irány.

DSC06601-201658.jpg

Halas Dóra és Nagy Fruzsina (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Fruzsi, jelmeztervezőként dolgozol színházban és filmben is. Itt miféle szabadságot találtál, amit máshol nem?

NF: A színház egy hierarchikus intézmény a rendezővel a csúcson. Jelmeztervezőként az ő igényeit, a darab igényeit igyekszem kiszolgálni, úgy, hogy a jelmezeim minden esetben az előadást segítsék. A Soharóza viszont más, itt a szereplők énekelnek, ami már egy absztrakció, és így jobban működnek a furcsa vízióim önálló alkotásokként egy ilyen műfajban.

Dóri, a Zeneakadémia sem a legszabadabb közeg egy kísérletező művésznek.

HD: Hát nem! (nevet) Pedig ott doktoráltam, de már leváltam a karnagyi szakmáról.

Mennyire volt befogadó a klasszikus zenei közeg a Soharóza-produkciók iránt?

HD: Szerintem nem nagyon érdekli őket, nem tudnak vele mit kezdeni. Teljesen más világban vagyunk. A DLA-koncertemen volt olyan tanár, aki a műsorfüzetet dicsérte és azt, hogy a kórus az egész anyagot fejből énekelte, a tartalmi részre egyáltalán nem tudott reagálni.

DSC06591-201652.jpg

Halas Dóra és Nagy Fruzsina (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

 

Egy jelmeztervező és egy karnagy: az ember nem gondolná, hogy van közös nevező a két szakma között.

HD: Egyszer Fruzsinak volt egy álma éneklő modellekről…

NF: Amikor a Trafó megnyílt, pár évre rá rendeztem egy Átváltozások című divatbemutató előadást, amelyben minden ruha megváltozott, volt, amelyik felrobbant és ettől színes lett, de a színpadon zajlott élő testfestés is. Ekkor kezdtem el azzal kísérletezni, hogy a jelmez miként lehetne főszereplő. Dolgoztunk Bozsik Yvette táncosaival, illetve Láng Annamáriával és a Krétakörrel, ahol már egész jól működtek az extrém jelmezek, de a Soharózával és Dóri zenéjével állt össze egésszé az elképzelésem. Nem a hagyományos felállásban dolgozunk, ami azt jelentené, hogy van egy kész darab, azt elolvasom, és megtervezem a jelmezeket. Mi folyamatosan hatunk egymásra. Nagyon inspiráló, amikor Dóri felénekelt skiccét rongyosra hallgatva tervezhetek.

HD: Inspiráló és organikus beszélgetéseink vannak, jellemző, hogy ha valamiben elcsúszunk egymáshoz képest, akkor az nem az elképzeléseink különbözőségéből fakad, csak a kommunikáció nem elég pontos.

A képre kattintva galéria nyílik az előadásról:

Az Ügy tele van ötlettel, humorral, egyszerűen nem hagyja pihenni a közönséget. Hogy állt össze a produkció?

HD: Egy berlini pályázatra olyan előadás koncepcióját várták, ami átemelne valamit a múlt értékei közül. Így találtunk rá, egymástól teljesen függetlenül Kodály Székely fonójára, ami ugyanazt az epizodikusságot képviseli, amit aztán mi is. Tulajdonképpen Kodály készítette el az első catwalk-koncertet.

NF: Az volt az alapötlet, hogy játszódjon az előadás egy hivatalban, és az intézendő ügyekből legyenek a jelmezek. Amikor ezt a koncepciót elfogadtuk, már könnyű volt ötletelni.

HD: Fontos, hogy nálunk a kórus is alkotóvá lép elő, a Tabu kollekció is tele van tőlük származó ötletekkel.

NF: A szöveghez pedig felkértük Fekete Ádámot, ami, utólag visszagondolva, nagyon jó választásnak bizonyult. Ott volt még Cuhorka Emese koreográfus is, aki szintén nagyban hozzájárult a darab sikeréhez.

HD: Két csapatot alkottunk a kórustagokból az elején: a dramaturgcsapat mindig egy lépéssel elől járt, ők találták ki, miről szóljanak az egyes jelenetek, utána jött a zenei csoport, akik népdalokat kerestek a kitalált témákhoz. Ádám minden jelenethez írt egy csupa iszonyú jó szöveget, én azokból mazsolázva raktam össze a zenei dramaturgiát és a tételeket. Majd mindezt megkapta Bartha Márk, aki mindig fantasztikus elektronikai kíséreteket és átvezető zenéket alkot nekünk.

A közönséget megütötte az előadás friss hangja, egyszerűen üdítő volt az énekórákon unásig ismételt népdalokat új színben hallani.

HD: Ének-zene tagozatos iskolásként sajnos nem sikerült megszeretnem a magyar népdalok világát. Valószínűleg nem a Kodály-módszerrel volt a gond, szerintem az alkalmazása vett rossz irányt a hosszú évek során. Most Az Ügy több hónapos előkészítése után már tudom, hogy a magyar népzene elképesztően izgalmas és sokrétegű, de az iskolában lebutítottuk őket a folyamatos szolmizációval és ritmizálással. Amikor most népi énekesekkel, köztük Herczku Ágival dolgoztam, rá kellett jönnöm, hogy az ének-órán épp a lényeget nem érintettük: nem tanultunk néptáncolni, nem ismerkedtünk meg a dalok lüktetésével, nem mentünk rá a szövegszerűségre és nem hallgattunk elég eredeti hangfelvételt. Most, hogy hónapokon keresztül a népdalgyűjtések eredeti felvételeivel keltem és feküdtem, már ösztönösen tudtam én is énekelni őket, kilazultak a hangszálaim a nénik és bácsik természetes előadásától és szíven ütött a dalok nyersessége.

DSC06617-201841.jpg

Halas Dóra és Nagy Fruzsina (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

A szemét BMW-sektől kezdve a születési kvótán át sok témát feldolgoztatok. Miért pont ezeket?

NF: Azokat dolgoztuk fel, amik minket a legjobban frusztráltak. A hülyeségeket, amik megnehezítik a hétköznapokat. A választásnál azok a témák előnyt élveztek, amelyek vizuálisan, illetve zeneileg inspiráltak. Mindkettőnknek van két gyereke, és aki nem anyuka, nem érti meg, hogy mit jelent, amikor fekszel a kórházban, lehet, hogy felvágott hassal, és a nulla napos csecsemőnek már szüksége van adó- és TB-kártyára.

HD: Jó, a mi férjeink ezt megcsinálták helyettünk, de mi van az egyedülálló anyukákkal, vagy akinek a párja nem ér rá? Egyébként pont miután csináltuk Az Ügyet, bementem az önkormányzathoz valamit intézni, és azonnal behívtak. Mondtam nekik, hogy ez túl gyors, nem ehhez vagyok szokva.

Egy olyan helyen, ahogy „normálisan” működnek a dolgok, nehezebb lenne alkotni?

NF: Bármiből tudunk alkotni, ez belénk van kódolva. Én, ha ránézek erre a bögrére, rögtön látok benne egy kanapét, egy szoknyát vagy bármit.

Egyébként drága műfaj az általatok kitalált „catwalk-koncert”?

NF: Egy ilyen egyórás show 70-100 extrém jelmezt kíván, úgyhogy igen, független produkcióként ez nagyon költséges, de ha azt vesszük, hogy egy kőszínházi zenés, látványos produkció mennyi pénzbe kerül, pedig nekik saját műhelyeik vannak, akkor ahhoz képest ez semmi.

HD: Nagyon sok ember nagyon kevés pénzért dolgozik a mi produkcióinkban, a legtöbben tényleg szerelemből csináljuk.

DSC06590-201844.jpg

Halas Dóra és Nagy Fruzsina (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

 

Mit jelent az alkotásban, hogy mindketten anyukák vagytok?

HD: Nekem nagyon nehéz, pedig egy 150%-osan támogató férjjel és családdal vagyok megáldva. Egy gyerekkel volt még energiám arra, hogy hajnali háromig dolgozzak, de most kettővel már nem bírom a strapát. Váltani is nagyon nehéz a kettő között: az anyaság (két kicsi gyerek mellett) és egy ilyen előadás létrehozatala is egész embert kívánna.

NF: Az én gyerekeim nagyon igénylik a figyelmet, nem örülnek, ha elmegyek a színházba, vagy ha heteken át keveset látnak, mert próbálok. De ha ez nem lenne, akkor rögtön depressziós lennék. Így viszont van vidám, pörgős, önmegvalósító anyukájuk.  Úgy érzem, most úgy élek, ahogy szeretnék.

Miről szól majd a Soharóza következő catwalk koncertje?

NF: Nekem két ötletem is van. Az egyik költségesebb, egy science-fiction opera speed-drawingosokkal, amelyben vetítenénk a jelmezekre. A másik terv a szocreál tematikával foglalkozna. Bécs után Prágába is meghívták a Tabut, és ott döbbentem rá, hogy érdemes lenne egy előadásban megmutatni, hogy a posztszovjet országok múltjában mennyi közös van. Ez az időszak izgalmas zenei és képzőművészeti örökséget hagyott maga után, és nekünk mindkettőnknek ez volt a gyerekkorunk.

HD: Illetve régóta gondolkodunk egy gyerek előadásban is. Nagyon szeretnénk például később hazahozni azt a gyerekdarabot, amit most ősszel Svájcban fogunk ketten rendezni egy helyi színházban. De persze mindezt a sok ötletet először át kell futtatnunk a Soharóza tagokon is, hiszen ők ugyanannyira alkotótársak a catwalk-koncertekben, mint mi magunk.

Kult50 - A kultúra ötven arca

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A Kult50-programban a beválogatott Ötvenet videós portrésorozatban mutatjuk be, amelyben különleges módon hoztuk össze a kulturális szereplőket. Akik pedig személyesen is találkoznának a művészekkel és a kategóriák védnökeivel, azokat havonta jelentkező pódiumbeszélgetéseinkre is várjuk, amelyek részleteiről folyamatosan beszámolunk felületeinken.

Az idei Ötvenet bemutató ingyenes Kult50 kiadványunk 2019. április 16-tól megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon.

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Tel-Avivban vendégeskedett a Menyasszonytánc

A Budapesti Operettszínház 2006-ban bemutatott klezmer-operettjét két alkalommal is láthatta a közönség az Izraeli Magyar Kulturális Évad részeként szeptember 12-én és 13-án.
Zenés színház videó

Gyerekszereplők mesélnek a távozó Billy Elliot musicalről

Az évek során több gyerek is játszott a musicalben, amelyre szeptember 22-én lejár az Operaház szerződése. Búcsúzóul nézd meg, milyen volt a darabban játszani.
Zenés színház kritika

Maxon a regény eksztázisa: ilyen A nagy Gatsby a Vígben

Gatsby pesti milleniál 2019-ből. Gatsby Fitzgerald klasszikus alakja. Gatsby visszafele úszik, az idővel szemben. A Vígszínház új előadásában Gatsby jól énekel.
Zenés színház opera

Hatalmas siker volt a Sába királynője Izraelben

Percekig tartó vastapssal, hangos ovációval köszönte meg a tel-avivi közönség a Magyar Állami Operaház Sába királynője előadását kedd este.
Zenés színház ajánló

Újra Budapesten koncertezik az IL VOLO!

Tavaly megígérték, idén teljesítik: nagy sikerű koncertjük után ősszel visszatérnek Budapestre az IL VOLO tagjai. A klasszikus és pop-zene határait feszegető, tíz éves jubileumát ünneplő együttes szeptember 29-én a Papp László Sportarénában ad koncertet.