Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

2021.01.17. 10:10
Ajánlom
„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.

A világ legnézettebb tehetségkutatóiban minden évben megtörténik, hogy valaki elénekli a Nessun dormát, és a közönség részéről már az első hangokat tapsvihar kíséri. Ezt az áriát énekelték a karantén alatt olasz erkélyekről, ezt énekelte – igaz, „Vírusirtás” szöveggel – László Boldizsár is. Erre éltették és erre temették Pavarottit, ez inspirálta Andrea Bocellit, hogy pályára lépjen, és ez inspirál ma is számos tehetséges és tehetségtelen énekest, hogy bemutatkozzon operaénekesként.

Vajon mi az oka, hogy egy operaária ilyen népszerű majd’ száz évvel a keletkezése után?

1989 egyik hétvégéjén a BBC fiatal sportproducere, Philip Bernie rádiót hallgatott. Luciano Pavarotti hangja szólt, a Nessun dorma Giacomo Puccini Turandot című operájából.

A győzedelmes hangú ária, a végén a magas H-val – „Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – magával ragadta. „Azt gondoltam, úristen, ez fantasztikus” – emlékezett vissza. Néhány héttel később egy, az olasz fociról szóló tévészpoton dolgozott, amelynek zárórészében Marco Tardelli híres gólörömének képsorait szerette volna felidézni. Rögtön eszébe jutott a Nessun dorma, és sikerült elintéznie, hogy az ária szóljon a film alatt.

A film egy nap kétszer lement a BBC-n, és a visszajelzések alapján „jó gombot nyomogatott” a futballszurkolóknál.

A csatornánál úgy döntöttek, Pavarotti 1972-es felvétele fog szerepelni az 1990 júniusában Milánóban megkezdődő labdarúgó világbajnokság közvetítésének főcímében is. A nyolcvan másodperces főcím, amelyben egyaránt szerepelnek reneszánsz festmények és múlt századbeli futballisták, mai szemmel már szörnyen lassú, de a lassabb televíziózáshoz szokott közönség fejében annál jobban megragadt.

GettyImages-76546082-220749.jpg

Luciano Pavarotti, Jose Carreras és Placido Domingo a római Caracalla fürdőjében rendezett koncertre próbál 1990 júniusában (Fotó/Forrás: Franco Origlia/Getty Images)

Ami ezután következett, az egyszerre sport- és operatörténelem. A Nessun dorma a slágerlisták élére repült (az Egyesült Királyságban a UK Singles Chart második helyét szerezte meg), és senki nem törődött vele, ha a puristák az operarészlet ilyen célú felhasználását kárhoztatták. A vébédöntő előtti napon a Három Tenor Rómában adott koncertet, az ebből készült lemez minden idők legnagyobb példányszámban elkelt albuma lett. A következő nyáron már 125 ezren mentek ki, hogy meghallgassák Pavarottit a Hyde Parkban, a Decca hanglemezkiadó döntéshozói pedig áldották a jó szerencséjüket, hogy mégis engedélyezték a BBC-nek a felvételt felhasználását (nehezen álltak ugyanis kötélnek). Még akkor is, ha a vaskalapos operarajongók ehhez hasonló olvasói levelekkel árasztották el a szakmai magazinok szerkesztőségeit: „A feltételezés, miszerint Pavarotti a nép embere lenne, aki tömegekhez viszi el az operát, nem több mint maszlag” – panaszkodott valaki az Opera magazin 1991-es számában – „a tömegek ugyanis a Hyde Parkban nem figyeltek eléggé.”

Ha megkérdeznénk az utca emberét, melyik Pavarotti legismertebb áriája, jó eséllyel a Nessun dormát nevezné meg, és igaza lenne. Akkor is, ha Pavarotti viszonylag kevésszer bújt Kalaf bőrébe operaszínpadon.

Pavarotti ezt énekelte volna a Grammy-díjak átadóján 1998-ban is, de betegség miatt az utolsó pillanatban kénytelen volt lemondani a szereplést. Aretha Franklin ugrott be helyette, aki saját stílusának megfelelően tolmácsolta a Puccini-áriát. (A felvételt itt lehet megnézni.) Ez az ária szólt Pavarotti utolsó fellépésén, a 2006-os torinói téli olimpia megnyitóján (később kiderült, a már gyengélkedő énekes előre rögzített felvételre tátogott), és a tenor temetésén is.

Emlékeznek arra, amikor Aretha Franklin ugrott be Pavarotti helyett?

Kapcsolódó

Emlékeznek arra, amikor Aretha Franklin ugrott be Pavarotti helyett?

Pavarotti pótolhatatlan, de helyettesíthető. Erről tanúskodik az az 1998-as felvétel, melyen a soul királynője énekli a Nessun dorma kezdetű áriát a betegeskedő tenor helyett.

A Nessun dorma népszerű maradt a tévéképernyőkön is. 

Ezt az áriát énekelte Paul Potts, amikor 2007-ben megnyerte Britain's Got Talent brit tehetségkutatót. A felvételt azóta több száz millióan látták. A Nessun dormával aratott sikert Emanne Beasha is, és a közönséget egyáltalán nem zavarta, hogy Turandot kegyeiért ezúttal nem egy drabális tenor küzd, hanem egy tízéves kislány, mikroporttal. Használták néhány éve a stockholmi Folkoperan kreatívosai, amikor orgazmushangokkal reklámozták a Turandotot. „Mindkettő [az éneklés és a szeretkezés] nagy fizikai élmény, amelyek endorfin és oxitocin termelődésével járnak” – kommentálta a nem mindennapi hirdetést az egyik PR-os.

Orgazmushangokkal reklámozzák Puccinit a svédek

Kapcsolódó

Orgazmushangokkal reklámozzák Puccinit a svédek

Az egyperces videó végén a sok szeretkező ember hangja a Nessun dorma kezdetű áriává alakul.

Kapudrog lett a műfajhoz.

Éppen azért, mert ebben a három-négy percben minden benne van, amiért az operát szeretjük: szerelem furcsa hatalmi viszonyok közepette, magas, gyönyörűen kitartott H hang színes és romantikus szimfonikus zenekarral megtámogatva és persze a katartikus pillanat – „ò-ò-ò” –, amely annak a bizonyos sportproducernek is annyira tetszett. (Azt talán a legtöbben nem is tudják, hogy a H hangot Puccini nem írta elő tartott hangként, az eredeti kotta szerint a tenor épp csak egy tizenhatod kottafejnyi időre mászik fel odáig, aztán vissza is ugrik a kétvonalas A-ra. Így énekelte az ária záróhangjait Francesco Merli is 1927-ben.)

Puccini utolsó művében az ismeretlen herceg, Kalaf kihívás elé állítja Turandotot, hogy fejtse meg a nevét. Ha sikerül neki, kivégeztetheti a következő nap. Ha nem, egybe kell kelniük. A hercegnő nem akar feleségül menni a büszke ifjúhoz, ezért heroldokkal hirdetteti egész Peking-szerte, hogy a nép járjon utána az ismeretlen nevének, különben halállal sújtja alattvalóit. Éjjel a herceg büszkén és elszántan énekel – szerelemről és a titkáról, amelyet nem árul el addig, míg csókban nem forrnak össze a hideg Turandottal. A női kar egyetlen sort szúr közbe: „Senki sem tudja a nevét, így hát meg kell halnunk.”

Kalaf viszont elkötelezett, hogy győzni fog: „Vincerò-ò-ò!”

Ez az az ária, amelyet más füllel hallgatna a nagyközönség, ha tudnák miről szól pontosan, és milyen dalműben hangzik el. A zárszó – Győzni fogok! – azonban elhomályosít mindent. A Nessun dorma furcsa módon olyan dalokkal került egy polcra, mint a We Are The Champions vagy a Seven Nation Army.

Ez az az ária, amely sokaknak egyszerűen a győzelemről szól. És ez az az ária, aminek akkor is el lehet felejteni a szövegét, ha közben ennyire nagyon népszerű.

Amikor Jonas Kaufmann elfelejti a szöveget...

Kapcsolódó

Amikor Jonas Kaufmann elfelejti a szöveget...

Azzal, hogy a legismertebb és legelismertebb tenor vagy a földkerekségen, még nem kerül a fejedbe az operairodalom összes librettója varázsütésre. Jonas Kaufmann például a Nessun dorma szövegét felejtette el egy milánói előadás kellős közepén. A közönség egy cseppet sem bánta, sőt.

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Kapcsolódó

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Az opera műfajának megújítója, a huszadik század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője önmagáról csak így nyilatkozott: „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!”. 1858. december 22-én született Luccában, az évfordulóról tíz érdekességgel emlékezünk meg.

Az operairodalom legszebb szerelmi duettjei

Az operairodalom legszebb szerelmi duettjei

Az opera szerelmes műfaj: még ha rengeteg románc tragédiával is végződik, az elmondható, hogy nincs operatörténet szerelem nélkül – legalábbis ami a klasszikus darabokat illeti. Valentin-nap alkalmából összeszedtünk néhány gyönyörű részletet a Bohéméletből, a Lammermoori Luciából, az Otellóból és más művekből.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Mozart, a zseni élete musicalben elmesélve

Mozart, a meg nem értett zseni zeneszerző élete musicalben kel életre a Margitszigeti Színházban. Michael Kunze és Sylvester Levay művében a zeneszerző fenegyerek története pazar dallamokkal és látvánnyal kerül színre június 24-én és 25-én. A produkció két különböző szereposztásban látható a Margitszigeten.
Zenés színház interjú

Fehér köpeny, kék szakáll – Beszélgetés Kovács Istvánnal

Akár Don Giovanni, Golaud vagy Kékszakállú szerepét, esetleg a június 24-ig látható A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény Don Pippóját énekli Kovács István az OPERA színpadán, karakterformálásában mindig érződik egy olyan analitikus elmélyültség, amely operaénekesi jártasságán túl eredeti, orvosi hivatásának látásmódjából is fakad. De mi módon valósul meg a gyógyítás a színpadon?
Zenés színház hír

Idén is élőben közvetíti a Wagner-napokat a Bartók Rádió

Élőben, egyenesen a Müpából követhetjük az egyik legjelentősebb komolyzenei rendezvény, a Budapesti Wagner-napok programját a Bartók Rádióban. Június 16. és 19. között A Nibelung gyűrűje, 22-én pedig a záró előadás, a Rienzi is hallható lesz.