Zenés színház

Nincs mese

2011.06.05. 09:28
Ajánlom
A Szegedi Nemzeti Színházban bemutatott, korszerűsített Háry János című előadás majdnem teljesen levetkőzte a népiességet, ami – a zenén kívül, csak – a fiatal Háry és Örzse öltözékében maradt meg a színpadon.

Juronics Tamás rendezte előadásban két Háry van, egy öreg és egy fiatal. Erre a direktori koncepció miatt lett szükség, nevezetesen azért, hogy a jól ismert kalandokat ne csak személyes visszatekintésben, de kollektív történelmi rálátásban követhessük végig. Az emlékek felidézéséhez idős vitézre van szükség, az események rekonstruálásához, no meg az énekléshez fiatal baritonra, így esett, hogy Ádám Tamás és Cseh Antal közösen osztoznak a szerepen.

Bár egy koros operalexikon szerint "ez az alkotás a magyar nép ízes humorát, édesen ömlő mesélőkedvét és heroizmusát idézi", Juronics rendezésében ennek alig akad nyoma. Az ő Háry-előadása szándékai szerint zsáner helyett leleplező korrajz, a jó császár bácsi és a gondtalan, monarchiabeli élet ideájának a cáfolata. Ez már az első pillanatokban evidens, miszerint a nagyabonyi kocsma kedélye helyett egy börtön falanszterébe csöppenünk. A megviselt, arcán és ruháján vérfoltokat viselő idős Háry antréja kísértetiesen hasonlít a La Mancha lovagja című musical csúszdás nyitójelenetéhez, midőn a főhős visszapottyan rabtársai közé, és mesélni kezd.

Ez a paralel már az első pillanatokban kirajzolja az előadás irányát, amit Juronics következetesen végig is visz. Csakhogy, itt nem a főhős bukik bele saját illúziókergetésébe, hanem a tömeg issza meg a levét a hatalmasok játszadozásainak, hiszen a "szegény, derék magyar nép" Juronics színpadán megfélemlített, könnyűszerrel börtönbe vethető massza. Ebben a felfogásban a főhős Háry sem gondtalan nagyotmondó, időskori kiadásban megkeseredett, enervált bölcselkedő, fiatal kalandorként pedig merev, zsinóron mozgatott bábúhoz hasonlatos. A környezet kifinomultnak tetsző, ám a mese csak látszólagos, mert mindeközben az erőszakszervezet finoman elfedve, ám nyilvánvaló kitartással biztosítja a boldog látszatot.

Székely László nagyszerű díszlete sokat segít az értelmezésben, a sötétbarna lécekkel bedeszkázott, önmagát átrendezés nélkül változtatni tudó, emeletessé is alakulni képes színpadi tér egyként idéz börtönt és a bécsi Burgot, faluszélét és határsávot, érzékelteti a hatalmasok "fent"-jét és az alantasok "lent"-jét, az itt-ott megnyíló résekkel pedig akár harcteret.

A darabból a dramaturg (Almási-Tóth András) és a rendező bizonyos szereplőket - például Meluzine grófnőt és Esztrella bárónőt - eltüntetett, másokat viszont - a falubelieket - újjáteremtett, illetve átlényegített a Szegedi Kortárs Balett társulata révén. Ők táncolják az előjátékot és a daljáték szvit tételeit, fehér ruhában és sápadtra festett, nem evilági arccal. Jellegzetes mozdulataik a kortárs balettes Juronics szótárából valók, s még véletlenül sem villan elő az együttes vezetőjének néptánc szakos múltja. Persze, ez a Háry nem az a Háry, ez a tömeg nem a kalandos mesékre vágyó falunépe, hanem a császári diktatúrát elszenvedők tömege. Az első felvonás végén a kar le is tépi az uralkodó család arcképcsarnokát, s helyette azt feliratozzák, hogy Szabadság.

Juronics a mű valamennyi rétegét felfejtené, de emiatt olykor töményen kapjuk a képeket. Sokszor sokan vannak a színpadon, lent elöl a balettosok, hátul a kórus működik, miközben fent, az emeleti szinten jelenet játszódik. Így olykor nem győz megoszlani a figyelem, többek közt a császárné és Mária Lujza duettje idején, bár remélhetően, Vajda Júlia és Nánási Helga játéka-éneke mások figyelmét is magához vonzotta.

Amennyire sikerült térhasználatban, továbbá a szereplők mozgatásában és a balettkar koreográfiájában logikai következetességgel végigvinni a rendezői koncepciót, olyannyira heterogén lett a színészi játékstílusok skálája.  Az eredeti mű "ízes humorát" némely szereplő figurája és játéka volna hivatott képviselni, ám ezt, az előadás többi részéhez is odailleszthetően csak Vajda Júlia és Lőrincz Zoltán (Marci bácsi) hozta élvezhetően.  A császári slepphez tartozó, lüke figurákat alakító színészek - Jakab Tamás és Szívós László - meglehetős mellényúlással Mixi és Pixi grófokat imitálták a Mágnás Miskából, kétes sikerrel. S bár értjük az elhülyülés paraboláját, az eltúlzott bohózatiság kilóg a darab összhangzásából.

Az egyébként jó játékkultúrával rendelkező Cseh Antal most - a rendezői utasításnak megfelelően - többnyire panoptikumfiguraként volt jelen a színpadon, énekhangja szépen szól, bár olykor meglepő volt hallani kissé Sárdy Jánosra emlékeztető - népinek szánt? - intonációját. Szolnoki Apollónia emblémaszerű jelenléte és telt, drámai szopránja különös súlyt adott Örzse szerepének, s az énekesnő nem mellékesen, szemet is gyönyörködtető fókuszává vált - a jelmezekért felelős Földi Andrea, és a világítást tervező Stadler Ferenc közreműködésével - az előadásnak. S végül, amin állhat, vagy bukhat bármely daljáték végső sikere, a zenekar igen összefogottan és jó ritmusban teljesített Koczka Ferenc dinamikus vezényletének köszönhetően.

Kodály Zoltán: Háry János - Szegedi Nemzeti Színház

Díszlet: Székely László

Jelmez: Földi Andrea

Világítástervező: Stadler Ferenc

Dramaturg: Almási-Tóth András

Karigazgató: Kovács Kornélia

Zenei asszisztensek: Rákai András, Herczeg Ágnes

Rendezőasszisztens: Pópity Tímea Klára

Játékmester: Toronykőy Attila

Vezényel: Koczka Ferenc, Kardos Gábor

Rendező-koreográfus: Juronics Tamás

Öreg Háry: Ádám Tamás

Háry János: Cseh Antal

Örzse, a mátkája: Szolnoki Apollónia

Ferenc császár: Flórián Antal

A császárné: Vajda Júlia

Napóleon: Gömöri Krisztián

Mária Lujza, Napóleon felesége: Nánási Helga

Ebelasztin báró: Jakab Tamás

Öreg Marci, császári kocsis: Lőrincz Zoltán

Magyar silbak: Rédei Roland

Krucifix generális, Muszka silbak: Szívós László

Szegény, derék magyar nép: Szegedi Kortárs Balett

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Zenés színház

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Vizuál

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.
Színház

Nem akarta, hogy bárki lássa hanyatlani – Sződy Szilárd emlékére

81. életévében elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg, oktató, Sződy Szilárd szobrász- és éremművész unokája. Bicskei Kiss László színész, rendező emlékezett meg róla.
Vizuál

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Nem is ügyefogyott

Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Szerelemhez nem kell szépség – ugye már ön is dúdolja mindegyik slágert? És ha még hozzátesszük a „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott” kezdetű nótát, máris helyben vagyunk: a Szabadkai Népszínház 2019-ben bemutatott, azóta is repertoáron tartott, számos sikeres vendégjátékot megjárt előadása, a Fekete Péter a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatkozik be Budapest közönségének.
Zenés színház ajánló

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Zenés színház hír

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.
Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.