Zenés színház

Nincs mese

2011.06.05. 09:28
Ajánlom
A Szegedi Nemzeti Színházban bemutatott, korszerűsített Háry János című előadás majdnem teljesen levetkőzte a népiességet, ami – a zenén kívül, csak – a fiatal Háry és Örzse öltözékében maradt meg a színpadon.

Juronics Tamás rendezte előadásban két Háry van, egy öreg és egy fiatal. Erre a direktori koncepció miatt lett szükség, nevezetesen azért, hogy a jól ismert kalandokat ne csak személyes visszatekintésben, de kollektív történelmi rálátásban követhessük végig. Az emlékek felidézéséhez idős vitézre van szükség, az események rekonstruálásához, no meg az énekléshez fiatal baritonra, így esett, hogy Ádám Tamás és Cseh Antal közösen osztoznak a szerepen.

Bár egy koros operalexikon szerint "ez az alkotás a magyar nép ízes humorát, édesen ömlő mesélőkedvét és heroizmusát idézi", Juronics rendezésében ennek alig akad nyoma. Az ő Háry-előadása szándékai szerint zsáner helyett leleplező korrajz, a jó császár bácsi és a gondtalan, monarchiabeli élet ideájának a cáfolata. Ez már az első pillanatokban evidens, miszerint a nagyabonyi kocsma kedélye helyett egy börtön falanszterébe csöppenünk. A megviselt, arcán és ruháján vérfoltokat viselő idős Háry antréja kísértetiesen hasonlít a La Mancha lovagja című musical csúszdás nyitójelenetéhez, midőn a főhős visszapottyan rabtársai közé, és mesélni kezd.

Ez a paralel már az első pillanatokban kirajzolja az előadás irányát, amit Juronics következetesen végig is visz. Csakhogy, itt nem a főhős bukik bele saját illúziókergetésébe, hanem a tömeg issza meg a levét a hatalmasok játszadozásainak, hiszen a "szegény, derék magyar nép" Juronics színpadán megfélemlített, könnyűszerrel börtönbe vethető massza. Ebben a felfogásban a főhős Háry sem gondtalan nagyotmondó, időskori kiadásban megkeseredett, enervált bölcselkedő, fiatal kalandorként pedig merev, zsinóron mozgatott bábúhoz hasonlatos. A környezet kifinomultnak tetsző, ám a mese csak látszólagos, mert mindeközben az erőszakszervezet finoman elfedve, ám nyilvánvaló kitartással biztosítja a boldog látszatot.

Székely László nagyszerű díszlete sokat segít az értelmezésben, a sötétbarna lécekkel bedeszkázott, önmagát átrendezés nélkül változtatni tudó, emeletessé is alakulni képes színpadi tér egyként idéz börtönt és a bécsi Burgot, faluszélét és határsávot, érzékelteti a hatalmasok "fent"-jét és az alantasok "lent"-jét, az itt-ott megnyíló résekkel pedig akár harcteret.

A darabból a dramaturg (Almási-Tóth András) és a rendező bizonyos szereplőket - például Meluzine grófnőt és Esztrella bárónőt - eltüntetett, másokat viszont - a falubelieket - újjáteremtett, illetve átlényegített a Szegedi Kortárs Balett társulata révén. Ők táncolják az előjátékot és a daljáték szvit tételeit, fehér ruhában és sápadtra festett, nem evilági arccal. Jellegzetes mozdulataik a kortárs balettes Juronics szótárából valók, s még véletlenül sem villan elő az együttes vezetőjének néptánc szakos múltja. Persze, ez a Háry nem az a Háry, ez a tömeg nem a kalandos mesékre vágyó falunépe, hanem a császári diktatúrát elszenvedők tömege. Az első felvonás végén a kar le is tépi az uralkodó család arcképcsarnokát, s helyette azt feliratozzák, hogy Szabadság.

Juronics a mű valamennyi rétegét felfejtené, de emiatt olykor töményen kapjuk a képeket. Sokszor sokan vannak a színpadon, lent elöl a balettosok, hátul a kórus működik, miközben fent, az emeleti szinten jelenet játszódik. Így olykor nem győz megoszlani a figyelem, többek közt a császárné és Mária Lujza duettje idején, bár remélhetően, Vajda Júlia és Nánási Helga játéka-éneke mások figyelmét is magához vonzotta.

Amennyire sikerült térhasználatban, továbbá a szereplők mozgatásában és a balettkar koreográfiájában logikai következetességgel végigvinni a rendezői koncepciót, olyannyira heterogén lett a színészi játékstílusok skálája.  Az eredeti mű "ízes humorát" némely szereplő figurája és játéka volna hivatott képviselni, ám ezt, az előadás többi részéhez is odailleszthetően csak Vajda Júlia és Lőrincz Zoltán (Marci bácsi) hozta élvezhetően.  A császári slepphez tartozó, lüke figurákat alakító színészek - Jakab Tamás és Szívós László - meglehetős mellényúlással Mixi és Pixi grófokat imitálták a Mágnás Miskából, kétes sikerrel. S bár értjük az elhülyülés paraboláját, az eltúlzott bohózatiság kilóg a darab összhangzásából.

Az egyébként jó játékkultúrával rendelkező Cseh Antal most - a rendezői utasításnak megfelelően - többnyire panoptikumfiguraként volt jelen a színpadon, énekhangja szépen szól, bár olykor meglepő volt hallani kissé Sárdy Jánosra emlékeztető - népinek szánt? - intonációját. Szolnoki Apollónia emblémaszerű jelenléte és telt, drámai szopránja különös súlyt adott Örzse szerepének, s az énekesnő nem mellékesen, szemet is gyönyörködtető fókuszává vált - a jelmezekért felelős Földi Andrea, és a világítást tervező Stadler Ferenc közreműködésével - az előadásnak. S végül, amin állhat, vagy bukhat bármely daljáték végső sikere, a zenekar igen összefogottan és jó ritmusban teljesített Koczka Ferenc dinamikus vezényletének köszönhetően.

Kodály Zoltán: Háry János - Szegedi Nemzeti Színház

Díszlet: Székely László

Jelmez: Földi Andrea

Világítástervező: Stadler Ferenc

Dramaturg: Almási-Tóth András

Karigazgató: Kovács Kornélia

Zenei asszisztensek: Rákai András, Herczeg Ágnes

Rendezőasszisztens: Pópity Tímea Klára

Játékmester: Toronykőy Attila

Vezényel: Koczka Ferenc, Kardos Gábor

Rendező-koreográfus: Juronics Tamás

Öreg Háry: Ádám Tamás

Háry János: Cseh Antal

Örzse, a mátkája: Szolnoki Apollónia

Ferenc császár: Flórián Antal

A császárné: Vajda Júlia

Napóleon: Gömöri Krisztián

Mária Lujza, Napóleon felesége: Nánási Helga

Ebelasztin báró: Jakab Tamás

Öreg Marci, császári kocsis: Lőrincz Zoltán

Magyar silbak: Rédei Roland

Krucifix generális, Muszka silbak: Szívós László

Szegény, derék magyar nép: Szegedi Kortárs Balett

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A rezsiköltségek emelkedése miatt több színház is módosítja az évadát

A szombathelyi Weöres Sándor Színház egy hónapra felfüggeszti működését, Kecskeméten a következő évadra halasztanak három bemutatót, a Kaposvári Csiky Gergely Színház pedig módosított rendben működik tovább.
Színház

„Benett példája a követendő” – Janisch Attila is megszólalt a visszautasított díj kapcsán

Idén a Junior Prima Díj egyik idei kitüntetettje, Vilmányi Benett színművész személyes nézeteire hivatkozva nem vette át az elismerést. Az ügy kapcsán a kulturális élet több fontos szereplője is megszólalt, legutóbb Janisch Attila filmrendező.
Jazz/World

Soha nem látott képek kerültek elő a The Beatlesről

Bőrnadrág és fehér ing – egy szett, amiről valószínűleg senkinek sem jutna eszébe a legendás együttes, a The Beatles. A zenekarról nemrég felfedezett fényképek azonban újabb képet festenek a banda korai éveiről.
Színház

Tarr Béla a Freeszfe Egyesület elnökségének új vezetője

A Freeszfe küldöttgyűlése szeptember 29-én új tagokat választott, munkájukat külkapcsolatokért felelős tanácsadóként továbbra is Upor László dramaturg és Rihay-Kovács Zita jogász segíti.
Könyv

Nádas Péter: Ami ma Ukrajnában történik, azt Európa tovább fogja cipelni

„Az idővel a munka lett az otthonom. Más otthonom nincs, és nem is lesz" – jelentette ki Nádas Péter a születésnapja alkalmából rendezett háromnapos programsorozat záróeseményén. Az íróval egyebek közt Budapest dinamikájáról, írásról és emlékezésről beszélgettek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A sztereotípiákat felül lehet írni” – interjú Altsach Gergellyel

Altsach Gergely a Budapesti Operettszínház énekkarának oszlopos tagjaként állandó közreműködője a színházban játszott daraboknak, néhány éve pedig már karakterszerepekben is láthatja őt a közönség, többek között az októberben visszatérő Jekyll és Hyde-ban. Zenei múltjáról, a tanításról és a karakterszerepek összetettségéről is beszélgettünk.
Zenés színház galéria

Éneklő Kádár-kockák a kifutón – így készült a Soharóza új színházi divatbemutatója, a Keleti Blokk (GALÉRIA)

Szeptember 9-én mutatták be a Trafóban Halas Dóra és Nagy Fruzsina legújabb catwalk koncertjét, a Keleti blokkot, amely egy elképzelt jövőn keresztül tekint vissza a múltra. Dubniczki Attila fotókon keresztül mutatja be a premier előtti utolsó pillanatokat és a háttérben zajló munkát.
Zenés színház hír

Az év ősbemutatójának választotta az Opernwelt Eötvös Péter darabját

Az egyik legjelentősebb német kulturális folyóirat, az Opernwelt idén is évkönyv formájában összegezte az elmúlt évad legkiválóbb előadásait. Eötvös Péter Berlinben színre vitt, Sleepless című operáját a Zürichi Operában előadott Stefan Wirth-darabbal együtt választották a legjobb ősbemutatónak.
Zenés színház magazin

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.
Zenés színház ajánló

A mozikban is láthatók a londoni Royal Opera House előadás-közvetítései

Szeptember végétől a hazai operabarátok is megtekinthetik a világ legnevesebb operaházai között számon tartott londoni Királyi Operaház előadásait: a 2022-23-as évad moziközvetítéseit – köztük több világpremiert – Budapesten és országszerte számos helyszínen tűzik műsorra a filmszínházak.