Enikő jubileumot ünnepel, Diána feladatokban gazdag évadot él, Barbara pedig sokféle karakterben látható. Hogyan hat mindez a mostani felkészülésre?
Lévai Enikő: Február 7-én volt tíz éve, hogy a Viktóriában először léptem az Operettszínház színpadára. Sok pluszt jelent az a jó érzés, hogy énekesként mindezt megélhetem. Csodálatos dolog, hogy olyan helyen dolgozhatom, ahol szeretnek és megbecsülnek.
Kiss Diána: A legutóbbi premier, a Hamupipőke sokat adott, ezzel együtt folyamatosan érnek új hatások, és közben fejlesztem magam. Minden lehetőségért hálás vagyok. Jó társulatban létezni, mert mindig ott van a szerető csapat körülöttem.
Érdekesség, hogy február 21-én van a születésnapom, s aznap lesz a premierem, ráadásul Honthy Hanna is ezen a napon született.
Bordás Barbara: A Hamupipőke számomra is új lehetőséget hozott, hiszen Mostohaként gonosz szereplőt játszom, a Mágnás Miska Marcsájaként viszont egy mulatságos figurát kell megjelenítenem, míg Fedóra Palinszka igazi primadonnaszerep. Nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen sokféle karakterben kipróbálhatom magam. Ezek a tapasztalatok másképp színesítik az általam megformált, fiatal hercegnét.
Kiss Diána (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)
A többes szereposztás jó lehetőség arra, hogy ugyanannak a figurának többféle árnyalatát is megismerjük. Hogyan építitek fel a saját Fedórátokat?
KD: Bár a darab címe A cirkuszhercegnő, a mű jelen megfogalmazásában leginkább Mister X áll a középpontban. Viszont Fedóra a kulcsszereplő, miatta változik meg a férfi élete: szerelembe esik, kitagadják, majd e fiatal nő által talál ismét önmagára. Számomra Fedórában a női titokzatosság a legfontosabb, és egy örökérvényű mondata, mely szerint „a szerelemre csak akkor találunk rá, amikor nem keressük”.
LE: Nagy kihívás ez a szerep, mert teljesen ellentétes a személyisége az enyémmel. Én nyitott ember vagyok, Fedóra viszont kifejezetten zárkózott. Mást mutat kifelé, mint amit belül érez. A nő, akit mindenki körülrajong, valójában mindezt nem szeretné, csupán belecsöppen egy helyzetbe. Legtöbbször az akaratán kívül történnek a dolgok, ezért az én felfogásomban ez a figura azt szeretné elérni, hogy dönthessen a saját sorsáról.
BB: Fedóra legfontosabb jellemzője, hogy nem ismeri a szerelmet.
Egy elveszett, fiatal nő, aki az idős Palinszki nagyhercegben apaképre talál, akire felnézhet, aki anyagi biztonságot nyújt, aki a tenyerén hordozza. Fedóra azt gondolja, ez a szerelem.
Amikor Mister X-szel találkozik, egy új, titokzatos, számára ismeretlen érzés keríti hatalmába. Szerepformálás tekintetében esetemben nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy van egy tízéves lányom, és már megéltem egy válást, azaz a házastárs valamilyen szintű elvesztését. Az én életemben is voltak időszakok, amikor meg kellett oldanom helyzeteket, az udvarlók közül is ki kellett szűrnöm azt, aki valóban értékes számomra.
E női figura megelevenítése mellett az énekelnivaló sem könnyű. Nagy operaénekesek repertoárján is megtalálható.
LE: Kálmán Imre összes műve operai minőségű hangot és felkészülést kíván. Kihívás elé állítja az énekest, mert a hangterjedelmet tekintve széles skálát kell bejárni. A rendkívül sokszínű zenei szövetben a magyar motívumok mellett más nemzetek zenéjét is felfedezhetjük, és gyönyörű a hangszerelés is.
KD: A cirkuszhercegnő nálam mindent visz! Bár örök etalon a Csárdáskirálynő, de ez olyan muzsika, ami vetekszik vele. Nagyon nehéz szólama van a primadonnának és a bonvivánnak is, de ettől válik még nemesebbé a darab.
BB: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy többször énekelhettem a művet. 2014-ben Verebes István rendezésben, korábban pedig a Pintér Tibor által alapított utazó színházban.
Ahogy technikailag és terhelhetőségben is fejlődik a hangom, egyre könnyebb dolgom van, de valóban nem ez a legegyszerűbb feladat, Lehár Ferenc A mosoly országával egyenértékű.
Meg kell említenem a zenekari művészeket és Pfeiffer Gyula főzeneigazgatót, akik rengeteget dolgoznak azért, hogy Kálmán Imre grandiózus és áradó zenéje a legpontosabban és a legszebben szólaljon meg. Oberfrank Péter karmester úr pedig velünk együtt lélegezve varázsol.
Bordás Barbara (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)
A két Vereczki Szilviától és Marica grófnőtől kérdezem: lehet tipizálni Kálmán Imre hősnőit?
KD: Mindegyikük femme fatale, akiket maga Kálmán Imre személye köt össze, hiszen a saját szerelmeit, az életben megélt viszonyait írja meg – mint Puccini.
BB: Érdekes párhuzam, hogy Kálmán Imre felesége, Vera nagyon fiatalon ismerkedett meg a zeneszerzővel. Róla is az a hír járta, hogy egy apátlan-anyátlan helyzetből került a férfi mellé, aki biztonságot jelentett számára. Mintha Kálmán Imre róla mintázta volna Fedóra karakterét.
LE: Mindegyikük más, de mégis hasonlók, a nőiségük fűzi össze őket.
Mint az életben: a nők érzelmileg sérülékenyebbek, de sok helyzetben mégis helyt kell állniuk, tartaniuk kell magukat.
Sokszínű előadásról van szó: az első felvonás a cirkusz csillogó közegében, a második az orosz nagyherceg baljóslatú kastélyában, a harmadik egy budapesti szálloda idealisztikus világában játszódik. Ehhez társulnak fantasy- és thriller-elemek. Hogyan jelenik ez meg?
LE: Amikor Fedóra megözvegyül, elkezd utazgatni, Párizsban élvezi az életet, majd egyszer csak levelet kap a cártól, hogy utazzon haza, és menjen férjhez egy orosz férfihoz, különben elveszíti a vagyonát. Ez egy nagyon komoly és nehéz pillanat. Homonnay Zsolt rendezése társadalmunk egyik nagy problémáját, a magányt is megjeleníti. Bár életünk velejárója, nem mindegy, mikor, kihez szegődik. A magány testet ölt az előadásban, mégpedig Kiss-Balbinát Ádám hegedűs személyében.
KD: A gazdag özvegy kegyeiért esengő Vlagyimir főherceget általában komikus karakternek ábrázolják, de ebben az előadásban egy erőteljesebb negatív szereplő, egy igazi intrikus.
Homonnay Zsolt, a rendezőnk szerette volna, ha minél inkább kiélesedik a helyzet, hogy valódi tétje legyen a Fedóra szívéért való küzdelemnek.
BB: Túri Erzsébet díszlettervező ezekhez a hangulatokhoz is illeszkedő, izgalmas látványvilágot álmodott meg. A meglévő díszlet mögé elhelyezett LED-fal elemei sok lehetőséget adnak, hiszen könnyen tud változni a kép: egyik pillanatról a másikra új helyszínen találhatjuk magunkat. A Fővárosi Nagycirkusszal együttműködésben sok-sok attrakcióval gazdagodik az előadás. Különlegesek a belógó függönyök, a fényeffektek, Vlagyimir nagyherceg háziállatának, egy cápa akváriumának a megjelenítése pedig borzongatóan jó.
Lévai Enikő (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)
A rendezés másik központi témája a magunkra öltött szimbolikus álarc. Tárgyi valójában is találkozhatunk vele?
LE: Füzér Anni jelmeztervező valódi ruhakölteményeket álmodott meg, rengeteg ragyogó ékszerrel kiegészítve, az ihletet 1930-as évekből merítve.
Fedóra minden felvonásban más színű jelmezben jelenik meg, az esküvői ruha például az ortodox vallás szerinti – a Matrjoska babákon is látható motívumokat felvonultató – viselet lesz.
BB: Fedóra jelmezeiben az orosz népviselet keveredik a francia eleganciával, gyönyörű bundákba, látványos estélyikbe bújunk, de álarcot Mister X hord, aki még parókával is rejti magát. A díszlet és a jelmez is korhűséget képvisel, 21. századi megoldásokkal. Ez az előadás az igazi, klasszikus operettre vágyóknak is tetszeni fog, de akinek ez lesz az első operettélménye, később az is szívesen jön majd az Operettszínházba.
Mi a tanulsága Fedóra és Mister X történetének?
BB: A 21. században ennél aktuálisabb darabot nem lehetne találni. Ma túl fontossá vált, hogy mit teszünk ki a közösségi média felületeire, de hogy valójában hogyan érezzük magunkat, azzal sokkal kevesebbet foglalkozunk. Elképesztő, hogy milyen szinten nyomul be a technika az életünkbe, és a rengeteg pozitív hatás mellett sajnos sok negatívat is hoz. Jó, ha egy ilyen előadáson keresztül is fel tudjuk hívni a figyelmet arra, hogy
néha pont azzal tartjuk el magunktól a legcsodálatosabb dolgokat, hogy nem vállaljuk önmagunkat.
Jó lenne azt érezni, hogy nem kell tökéletesnek lennünk, nem kell álarcok mögé bújnunk, így is szerethetőek maradunk.
KD: A Jóisten pedig egyengeti az utunkat még akkor is, ha mások akadályokat gördítenek elénk. Végül minden úgy történik, hogy boldogság kerekedik ki belőle.
A cirkuszhercegnő bemutatóját február 21., 22. és 23-án tartja be a Budapesti Operettszínház.
További információ és jegyvásárlás ide kattintva! »»»
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Kiss Diána, Bordás Barbara és Lévai Enikő (fotó/forrás: Gordon Eszter, Arts & Lens, Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)
hírlevél
