Zenés színház

Norvég nemzeti piknik

2015.06.23. 07:40
Ajánlom
Kovalik Balázs már előre figyelmeztetett, hogy a monumentális hajókról és a tengeri viharokról mondjon le A bolygó hollandi közönsége. Cserébe egy vitatható, de elgondolkodtató rendezést láthattunk a Művészetek Palotájában. KRITIKA

Ami egyúttal rögtön pozitívumként könyvelhető el, mondom én, aki inkább közhellyé vált mondást vallom magaménak - szeressék vagy gyűlöljék, de beszéljenek róla. Kovalik rendezése nagyon is ilyen. A nyitányt például szokás ugyan szcenírozni, de nem mindig üdvös. Ezúttal Senta előéletébe nyerhetünk bepillantást alatta, ám az eseményeket szinte lehetetlen megérteni első nézésre - és akkor már lehet, hogy inkább élveztük volna csak a zenét. Viszont már itt megjelenik a darab fő motívuma, a vágyak és a konzumvilág ellentéte, benne a kitörni vágyó lánnyal, aki pisztolyt szegez a saját homlokához a szabadságért, és a kislányokat prostituáló, öltönyös maffiózókkal.

A rendezés jó érzékkel aktualizál, és egyúttal száműzi a mitikus elemeket Wagner operájából: nem akar örök és elévülhetetlen lenni. A hajó legénysége maffiabanda, a norvég matrózok futballdrukkerek, a hollandi saját hírnevétől szenvedő énekes, Senta pedig felelőtlenül ígér hűséget mind neki, mind Eriknek - lehetnénk ennél földhöz ragadtabbak? Aligha. Kovalik sokat markol, mégsem fog keveset.

A rendező saját bevallása szerint a konzumvilággal akarta szembesíteni nézőit. Ennek egyik emlékezetes momentuma a mosógépek szerepeltetése, amelyek a librettóban említett rokkát helyettesítik. A fitnesszel, házimunkával elfoglalt nők férjük helyett sokkal inkább az általuk hozott kincseket várják haza, s paradox módon magukkal törődnek többet azért, hogy megtartsák a másikat. A koncepció érdekében Kovalik a német rendező Peter Konwitschny (aki egy nappal a bemutató után előadást is tartott a Művészetek Palotájában) ötletéből is merít, és három tornázó lányt állít a színpad hátuljába. Az előadás világában fogyasztói társadalom felszámolhatatlan: árucikk benne a nő, a művészet, a hősszerelmes (?) Erik pedig nevetség tárgya. Eltűnt minden, ami magasztos, a transzcendens szférát képviselő hollandi legénysége legfeljebb ha megrémiszti a hűtőtáskás vasárnapi focidrukkereket. S ha már itt tartunk, apró szatirikus elem, hogy a hazafiság fogalma is a nemzeti színekben virító norvégok piknikezésévé profanizálódik.

A címszereplő hollandi kudarca éppen abban áll, ahogy egy termékből érző emberré próbál válni - ironikusan pénzzel megváltva magát. Érdemes a zárójelenetből megközelíteni a rendező koncepcióját. Az eredeti zenedráma több helyen hézagos és logikai bukfencekkel teli - és valljuk meg, a zárlatban megalapozatlan a magát a tengerbe vető hősnő jelenete. Amikor jelen rendezésben a sztárénekes úgy, ahogy jött, ballonkabátban, carry-on bőrönddel lelép a színről, Senta a fotelbe telepedve egy hanglemezzel pótolja hiányát. Mindenképpen Kovalik érdeme, hogy feloldja Senta alakjának hiteltelen statikusságát, még ha ezzel le is számol a romantikus, önfeláldozó heroinával. A lány szerelme rövidéletű (ha szerelmes volt egyáltalán), éppolyan gyenge, üres, mint amit Erik iránt érezhetett. A záró momentumban a fotel kényelmével való megelégedés éppúgy az ő, mint a hollandi kudarca. Hol van a lány, aki a nyitány alatt még pisztollyal fenyegetőzött? Ezek után már kötelező, hogy elmaradjon az eredeti művet feloldó, hárfával illusztrált megváltás is.

A rendezésre fújóknak pedig marad a zene. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarára nem panaszkodhatunk, ahogy a szólistákra sem. James Rutherford kiválóan hozza az énekest alakító énekest, éppen annyi pátosszal és műviséggel, mint amennyi őszinteséggel, és figyelemreméltó, hogy első áriájában vissza tudja lopni azt a drámaiságot is az előadásba, amit a díszlet elvesz. Elisabet Strid fényes és szilárd mint Senta, és noha hangi teljesítményében kevéssé alkalmazkodik a rendezői koncepcióhoz, ez a próbákra jutó idő rövidsége folytán aligha róható fel neki. Daland Peter Rose alakításában kellően felületes, felszínes figurává válik, éneklése az iróniát sem nélkülözi. Nyári Zoltán kiváló mint Erik, kár, hogy a harmadik felvonásban szerencsétlenül megbicsaklott a hangja. Üdítő élmény volt Wiedemann Bernadett Mary szerepében: a fiatalos énekesnő remekül árnyalta a csökkent erővel, de még mindig kitörni vágyó asszony alakját. Ahogy annak lennie kell, Fischer Ádám zenekara vitte a hátán a produkciót. Játékuk különösen figyelemreméltó a harmadik részben, ahol - a Nemzeti Énekkarral és a Magyar Rádió Énekkarával együtt (karigazgató: Antal Mátyás, Pad Zoltán) - fékevesztett energiával festették meg a norvégok és a hollandi matrózainak találkozását.

A kérdés pedig nem az, hogy miről is szól a Hollandi, hanem ez: van-e érvénye, hogy most éppen erről. Úgy tűnik, van.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.
Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.